A bitcoin maximális készlete 21 millió. De miért pont ezt a számot választotta Satoshi Nakamoto? Két lehetséges magyarázat is elképzelhető.
Sok kriptopénzhez hasonlóan a bitcoint korlátolt számú készlettel alkották meg. Ez azt jelenti, hogy soha nem létezhet 21 milliónál több bitcoin.
Csatlakozz Discord-közösségünkhöz és mondd el a véleményed ott is!
A bitcoin esetében megalkotója, Satoshi Nakamoto határozta meg a 21 milliós határt. Egyéb kriptopénzek esetén ez teljesen más érték, a monerónál például 18,9 millió, az XRP és tron esetében pedig akár a 100 milliárdot is elérheti.
A bitcoin korlátozott készlete hatalmas előnyt jelent. Ettől ritka marad a bitcoin, így értékálló lehet. Ez az oka annak, hogy a bitcoint sokszor hívják digitális aranynak.
A pénz leváltása elmélet
A készlet korlátozásával lassul a forgalomba lévő kerülő új bitcoinok aránya. Satoshi úgy tervezte, hogy idővel minden egyes satoshi (a bitcoin legkisebb egysége) értékesebb legyen.
Egyszer egy emailben azt mondta, hogy ha a világgazdaság egy kis hányada használni kezdené a bitcoint, akkor 0,001 bitcoin akár 1 eurót is érhet. Ez 2013-ban be is igazolódott, amikor a bitcoin először törte át az 1000 eurós árfolyam. Mára 0,001 bitcoin 8,26 eurót ér.
Annak ellenére, hogy az emailben 1 eurós árfolyamról beszél, Satoshinak sokkal nagyobb víziója lehetett a bitcoin számára, amely talán még jobban megmagyarázza a 21 milliós készletet.
A bitcoin megalkotásakor nagyjából 21 billió dollár volt a világ teljes pénzkészlete. Ez az M1 pénzkészlet néven ismert mutató nagyjából azt jelzi, hogy mennyi fizikai pénz kering a világon (készpénz, érmék, csekkek stb.).
Ha a bitcoin lenne a világ valutája, akkor az árfolyam az 1 millió dollárt is elérné, egyetlen satoshi pedig 1 centet érne. Ez egy túlságosan nagy véletlen lenne.
Az alternatív magyarázat
Annak ellenére, hogy az M1 készlet a legvalószínűbb magyarázat, egy sokkal egyszerűbb megközelítés is elképzelhető.
21 milliós készlet esetén a hálózat biztosítani tudja, hogy a blokkok 10 percenként kerüljenek kibányászásra.
Így négyévente 210.000 blokk kerül kibányászásra, majd következik a feleződés. Az első ciklus során blokkonként 50 bitcoin járt, ez 2012-ben 25-re, 2016-ban 12,5 bitcoinra, majd idén 6,25 bitcoinra csökkent.
A blokkjutalmakat összeadva nagyjából 100-at kapunk (50+25+12.5+6.25 …). Ha ezt megszorozzuk a 210 000 blokk/ciklussal akkor 21 milliót kapunk.
Tehát filozófiai gesztus vagy matematikai logika állhat a bitcoin készletének mesterséges korlátja mögött? Ezt csupán Satoshi Nakamoto tudja, de ő valószínűleg már nem fogja elárulni.
Olvastad már? Elképesztő növekedést tudhat maga mögött a hazai INLOCK kölcsönplatform
Forrás: decrypt.co
Kiemelt kép: Nigel Allan
Várjuk hozzászólásaitokat itt lent, illetve a közösségimédia-felületeken. Ne hagyjátok ki a többi hírt, és iratkozzatok fel hírlevelünkre. Ne felejtsétek el nyomon követni oldalunkat a Facebookon. Legyen szép napotok! 🙂
