A Kongresszus elakadt, a kriptoszabályozás viszont felgyorsulhat az Egyesült Államokban.
A washingtoni törvényhozás ugyan elbukta a kriptopiac régóta várt keretrendszerét, a szabályozási vákuum azonban nem marad üresen: a Bernstein elemzői szerint az amerikai Értékpapír- és Tőzsdefelügyelet (SEC), valamint az árupiaci határidős ügyleteket felügyelő CFTC most „agresszív és gyors” szabályalkotásba kezdhet.
A fordulat közvetlen előzménye, hogy az amerikai szenátus szeptember 15-én nem engedte tovább a Digital Asset Market Clarity Act tárgyalását.
A törvényjavaslat 49–50 arányban maradt alul az eljárási szavazáson, miközben a továbbhaladáshoz legalább 60 voksra lett volna szükség.
Fontos különbség, hogy ez nem a jogszabály végleges elutasítását jelentette, hanem azt, hogy a szenátus egyelőre nem nyitotta meg az utat a részletes vitához.
Ennek ellenére a jelenlegi kongresszusi naptár mellett csekély az esélye annak, hogy a törvényhozók még ebben az évben érdemi áttörést érjenek el.
Az SEC és a CFTC töltheti ki a jogalkotási űrt
A Bernstein elemzői szerint a törvényhozási kudarc után a két szövetségi ügynökség igyekszik majd bepótolni azt az időt, amelyet a CLARITY Act körüli politikai egyeztetések emésztettek fel. A várakozások szerint a hatóságok több, egymással összefüggő területen adhatnak új iránymutatást.
Az egyik kulcskérdés a tokenek besorolása lehet, különösen akkor, amikor egy projekt tőkét von be. A piac számára szintén lényegesek lehetnek azok a szabályok, amelyek a decentralizált pénzügyi protokollok fejlesztőinek, illetve az önálló letétkezelést használó felhasználóknak biztosítanának nagyobb jogbiztonságot.
Az elemzőház emellett olyan innovációs mentességekre számít, amelyek megkönnyíthetik a részvények és más hagyományos eszközök tokenizációját.
Ez a terület a közép-európai pénzügyi szolgáltatók számára is fontos lehet, hiszen a tokenizált értékpapírok és alapok az európai piacon is egyre komolyabb figyelmet kapnak.
A Bernstein várakozása szerint a CFTC gyorsíthatja a valós eszközökhöz kapcsolódó örökös határidős termékek engedélyezését.
Emellett módosulhatnak a szövetségi sporteseményekre épülő szerződések besorolására vonatkozó előírások is, amelyek az elmúlt időszakban komoly joghatósági vitákat váltottak ki.
Már megkezdődött az önálló SEC-szabályalkotás
A szenátusi kudarc nem teljesen váratlanul érte az iparágat, hiszen az SEC már augusztusban saját javaslattal állt elő.
A hatóság Regulation Crypto Assets néven olyan keretet vázolt fel, amely bizonyos kriptoeszközökhöz kapcsolódó befektetési szerződések kibocsátását egyszerűsítené.
A javaslat két külön mentességet tartalmaz. Az egyik legfeljebb 5 millió dollárnyi forrásbevonást tenne lehetővé négy év alatt, míg a másik 12 hónapos időszakban maximum 75 millió dollárig biztosítana könnyített kibocsátási lehetőséget.
A kibocsátóknak ugyanakkor alapvető tájékoztatást kellene nyújtaniuk, és továbbra is vonatkoznának rájuk a csalás és a piaci manipuláció elleni szabályok.
Az SEC egy feltételes „safe harbor” rendszert is javasolt. Ennek lényege, hogy egy kriptoeszköz bizonyos körülmények között kikerülhetne a befektetési szerződés fogalma alól, miután a kibocsátó teljesítette azokat a vezetői és fejlesztési feladatokat, amelyeket korábban vállalt. A nyilvános konzultáció határideje 2026. október 20.
Rövid távú könnyítés, hosszú távú bizonytalanság
Paul Atkins SEC-elnök korábban a CNBC-nek azt mondta, hogy az ügynökség kész saját szabályokat kiadni arra az esetre, ha a szenátus nem viszi tovább a CLARITY Actet.
A kijelentés most különösen fontossá vált: a szabályozó hatóságok valóban mozgástérhez jutottak, miközben a kongresszusi megoldás politikai akadályokba ütközött.
A piac számára ez rövid távon kedvező fejlemény lehet, hiszen a vállalatok kiszámíthatóbb feltételek mellett indíthatnak projekteket, a tokenizáció pedig gyorsabban fejlődhet. Mindazonáltal a hatósági szabályok nem pótolják teljes mértékben a kongresszusi törvényt.
Az SEC és a CFTC irányváltása ugyanis egy következő elnöki ciklusban könnyebben megfordítható.
Éppen ezért a CLARITY Act egyik legfontosabb előnye az lett volna, hogy politikai váltásoktól független, tartós keretet teremt az amerikai digitáliseszköz-piac számára.
Az amerikai kriptoszektor így továbbra is kétfrontos küzdelem előtt áll: miközben a szabályozók gyorsabb és rugalmasabb megoldásokkal próbálják működőképessé tenni a piacot, a befektetők és a vállalatok továbbra sem tudhatják biztosan, hogy ezek az előírások meddig maradnak érvényben.
Olvastad már? Ethereum árfolyam: szűkülő kínálat hozhat nagyobb mozgást
Makrogazdasági és piaci elemző, a Kriptoworld.hu külsős szerzője
Fókuszom az, hogyan csapódnak le a kamatdöntések, az infláció, az energiaárak és a geopolitika a hétköznapi pénzügyi döntésekben – és végül a kriptopiacon. Nem „árjóslásban” utazom, hanem a háttérfolyamatokban: mit üzennek a hozamok, a dollár, a likviditás és a kockázatvállalási kedv. A célom, hogy a gyors hírek mögött látható legyen a logika: mi változott, mi miért fontos, és mire érdemes figyelni.
📅 Megjelenés: 2026. szeptember 17. • 🕓 Utolsó frissítés: 2026. szeptember 17.
Tájékoztatás: A kriptoworld.hu oldalon található információk és elemzések a szerzők magánvéleményét tükrözik. A jelen oldalon megjelenő írások, cikkek nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII. törvény (Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást.
Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani, melyre a jelen oldal nem vállalkozik és nem is alkalmas. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon befektetési tanácsadóval!
A cikkekben megjelenő esetleges hibákért téves információkból eredendő anyagi károkért a kriptoworld.hu felelősséget nem vállal.