Félmilliónál is több Gmail-fiók, bombariadók és kriptós pénzmozgások: Gujarat rendőrsége a Google-t is felelősségre vonná.
Nem egyetlen eldobható e-mail-címről küldték a fenyegetéseket, hanem egy éveken át működtetett, ipari méretű fiókhálózatról.
Az indiai Gujarat állam nyomozói 513.847 Gmail-azonosítót és jelszót találtak egy olyan bűnügyi rendszerben, amelyet kormányzati intézmények ellen küldött, valótlan bombafenyegetésekhez használhattak.
A hatóságok két embert őrizetbe vettek, emellett pedig azt vizsgálják, hogyan tudott a hálózat több mint félmillió profilt létrehozni és működtetni a Google védelmi mechanizmusainak kijátszásával.
A rendőrség várhatóan hivatalosan is megkeresi a technológiai óriáscéget.
513.847 Gmail-fiók került a nyomozók kezébe
A Gujarat Police Cyber Centre of Excellence munkatársai a kihallgatások során jutottak el ahhoz az adatállományhoz, amelyben 513.847 Gmail-fiókhoz tartozó felhasználónév és jelszó szerepelt.
Az indiai sajtó beszámolói szerint a listán olyan fiókok is szerepeltek, amelyeket a gyanú szerint már 2022 óta használtak.
A nyomozás részleteiről beszámoló Indian Express szerint a hatóságok egyelőre nem állítják, hogy minden egyes fiókról fenyegető üzenetet küldtek volna.
A nagyságrend azonban önmagában is rendkívüli: a hálózat olyan kapacitást biztosított, amellyel rövid idő alatt tömegesen lehetett új címekről üzeneteket feladni.
Vivek Bheda, a Gujarat állami kiberbűnözési egységének vezető tisztviselője a Reutersnek azt mondta, hogy a rendőrség korábban nem találkozott ehhez hasonló méretű művelettel.
A hatóságok ezért nemcsak a két elfogott gyanúsított szerepét vizsgálják, hanem azt is, hogy a Google rendszereiben mely pontokon tudott tartósan működni a hálózat.
A következő lépés várhatóan egy hivatalos megkeresés lesz a Google felé. Az indiai rendőrség a biztonsági szabályok módosítását is sürgetheti, ha a vizsgálat megerősíti, hogy a platform jelenlegi ellenőrzései nem tudták időben kiszűrni a tömegesen létrehozott vagy manipulált fiókokat.
A BRICS-csúcs előtt érkezett a fenyegető e-mail
Az ügy szeptember 10-én kapott lendületet, amikor egy Gujarat kormányzati címére küldött e-mail bombatámadással fenyegetett.
Az üzenet nemcsak állami hivatalokat említett, hanem a miniszterelnöki és a belügyminiszteri hivatalokat, valamint a BRICS-találkozón részt vevő országokat is célba vette.
Az időzítés különösen érzékenynek bizonyult: a fenyegetés napokkal azelőtt érkezett, hogy a BRICS vezetői Újdelhiben találkoztak. A rendőrség a helyszíneket átvizsgálta, de robbanóanyagot nem találtak. A vizsgálat végül arra jutott, hogy az üzenetek vaklármának minősülnek.
A Reuters beszámolója szerint a csoport úgynevezett „államközi” fenyegetéseket is küldhetett. Ez arra utal, hogy a hálózat nem egyetlen helyi intézmény megzavarására épült, hanem több régióban és különböző címzettekkel működő infrastruktúrát hozott létre.
A nyomozók szerint az egyik letartóztatott személy Gmail-fiókokat szállított egy bangladesi vásárlónak. A címeket kötegekben értékesítették, a vételár egy részét pedig kriptovalutában fizethették ki. A külföldi megrendelő ezt követően a fiókokat a bombafenyegetések terjesztésére használhatta.
Ez a részlet ismét megmutatja, hogy a digitális bűnözésben a kriptoeszközök nem feltétlenül közvetlenül a támadás finanszírozására szolgálnak.
Sokszor inkább közvetítő szerepet töltenek be: gyorsabbá és nehezebben követhetővé teszik az online szolgáltatások, hozzáférések és személyes adatok adásvételét.
Hogyan lehetett kijátszani a kétfaktoros védelmet?
A vizsgálat egyik legfontosabb kérdése az, hogy a hálózat miként tudott több százezer fiókot létrehozni, majd használatban tartani a Google által alkalmazott biztonsági ellenőrzések mellett.
A kétlépcsős azonosítás önmagában nem teszi feltörhetetlenné a fiókokat, de jelentősen megnehezíti, hogy illetéktelenek hozzáférjenek egy jelszóval védett postafiókhoz.
A ThePrint által ismertetett nyomozati részletek szerint a gyanúsítottak az OTP-k és a Google Authenticator-kódok átirányításával próbálhatták megkerülni ezt a védelmet.
Ez jelentős különbséget jelent a hagyományos jelszólopáshoz képest. Ha ugyanis a támadók már a regisztráció vagy a belépés során kontrollálják a másodlagos hitelesítési csatornát, akkor a kétfaktoros védelem nem feltétlenül akadályozza meg a fiók létrehozását vagy használatát.
A rendőrség emellett azt is vizsgálja, hogy a bűnözők valódi telefonszámokat, automatizált regisztrációs eszközöket, hamis személyazonosságokat vagy más, harmadik féltől származó szolgáltatásokat vetettek-e be.
A több százezres volumen alapján valószínűsíthető, hogy nem kézi munkával, egyenként készítették a fiókokat.
A Google számára nem ez az első indiai kiberbiztonsági probléma
Az ügy azért is kellemetlen a Google számára, mert Indiában már korábban is vizsgálták, hogy bűnözők miként élnek vissza a vállalat egyes fejlesztői és felhőalapú szolgáltatásaival. A hatóságok többek között a Firebase platformhoz kapcsolódó csalási módszereket is górcső alá vették.
India a Google egyik legnagyobb felhasználói piaca, ezért egy ilyen incidens nem pusztán technikai hibaként értelmezhető.
A platformon működő fiókok milliói között a szolgáltatónak egyszerre kell biztosítania a könnyű hozzáférést, a felhasználói adatvédelmet és a tömeges visszaélések gyors felismerését. Ez a három cél azonban gyakran egymással is konfliktusba kerül.
A helyzetet tovább bonyolítja, hogy a kiberbűnözők ma már nem feltétlenül egyetlen fiókot törnek fel. Ehelyett nagy mennyiségű, olcsón beszerezhető vagy automatizáltan létrehozott profilt használnak, így egy-egy cím letiltása csak korlátozott eredményt hoz.
Ha a hálózat mögött valóban bangladesi megrendelő állt, az indiai nyomozóknak nemzetközi adat- és pénzügyi nyomokat is követniük kell.
Az eset különösen tanulságos lehet a közép-európai hatóságok számára is. Magyarországon és a régió más országaiban szintén gyakoriak az intézmények nevében küldött hamis e-mailek, a tömeges fiókregisztrációk és a kriptovalutával támogatott online csalások.
Mint köztudott, 2025 elején országos bombariadó volt több mint 300 hazai iskolában, a rendőrség azonban egy esetben sem talált robbanószereket.
A gujarati ügy azt jelzi, hogy a támadók már nemcsak pénzügyi haszonszerzésre, hanem közintézmények működésének megzavarására is kész infrastruktúrát építenek.
A nyomozás most arra keresi a választ, hogy a Google rendszereinek mely pontjain csúszhatott át a hálózat, és milyen jelek alapján lehetett volna korábban felismerni a visszaélést.
A válasz nemcsak Indiában lehet fontos: ha egy ilyen modell működőképesnek bizonyul, azt más országokban is gyorsan lemásolhatják.
Olvastad már? 79 ezer dollár közelébe került a bitcoin árfolyama
Makrogazdasági és piaci elemző, a Kriptoworld.hu külsős szerzője
Fókuszom az, hogyan csapódnak le a kamatdöntések, az infláció, az energiaárak és a geopolitika a hétköznapi pénzügyi döntésekben – és végül a kriptopiacon. Nem „árjóslásban” utazom, hanem a háttérfolyamatokban: mit üzennek a hozamok, a dollár, a likviditás és a kockázatvállalási kedv. A célom, hogy a gyors hírek mögött látható legyen a logika: mi változott, mi miért fontos, és mire érdemes figyelni.
📅 Megjelenés: 2026. szeptember 16. • 🕓 Utolsó frissítés: 2026. szeptember 15.
Tájékoztatás: A kriptoworld.hu oldalon található információk és elemzések a szerzők magánvéleményét tükrözik. A jelen oldalon megjelenő írások, cikkek nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII. törvény (Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást.
Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani, melyre a jelen oldal nem vállalkozik és nem is alkalmas. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon befektetési tanácsadóval!
A cikkekben megjelenő esetleges hibákért téves információkból eredendő anyagi károkért a kriptoworld.hu felelősséget nem vállal.