Több mint 61 millió dollárnyi, iráni olajeladásokhoz köthető USDT befagyasztását és elkobzását kezdeményezi az Egyesült Államok igazságügyi minisztériuma.
A hatóságok szerint a kriptovalutát szankciók kijátszására, valamint Irán kormányának és katonai szervezeteinek – köztük az Iszlám Forradalmi Gárdának (IRGC) – finanszírozására használták.
Az ügyben benyújtott polgári elkobzási kereset szerint két hongkongi székhelyű vállalat, a Blessed Trust és a Hexa Whale kínai vevőknek értékesített iráni kőolajból származó bevételeket mozgatott meg Binance-fiókokon keresztül.
Az amerikai ügyészek állítása alapján egy egymással összekapcsolt kriptotárca-hálózat több mint 1,5 milliárd dollárnyi forrást fogadott és továbbított.
A pénzek egy része olyan iráni pénzátutalási szolgáltatókhoz, digitáliseszköz-címekhez és kriptotőzsdékhez került, amelyek az amerikai hatóságok szerint kapcsolatban álltak az IRGC-vel vagy más iráni állami szereplőkkel.
A kereset ugyanakkor nem a Binance ellen irányul, hanem a hatóságok által azonosított kriptoeszközök elkobzását célozza.
A tőzsde korábbi nyilatkozatai szerint nem engedélyez szankcionált személyekkel folytatott tranzakciókat, és együttműködik a bűnüldöző szervekkel.
A vállalat azt is közölte, hogy az ilyen ügyekben vizsgálja, korlátozza vagy befagyasztja a gyanús számlákat, illetve szükség esetén megszünteti az ügyfélkapcsolatot.
A Tether befagyasztotta a célba vett tárcákat
Az amerikai bírósági iratok szerint a Tether 2025-ben tíz, a Tron hálózatán működő címen összesen 61.192.367,59 USDT-t fagyasztott be.
A kereset részletei alapján a legnagyobb érintett tárcák több mint 12 millió, illetve 11 millió USDT-t tartalmaztak, de több cím egyenként is több millió dollárnyi stablecoint tárolt.
A lefoglalás technikai lebonyolítása jól mutatja, hogy a stablecoin-kibocsátó központi szerepe továbbra is meghatározó.
A bírósági végzés alapján a Tether „elégeti” a befagyasztott tokeneket, majd ugyanekkora értékben új USDT-t bocsát ki, amelyeket az FBI által ellenőrzött hardvertárcába utalnak.
Vagyis a blokkláncon látható egyenleg eltűnik az eredeti címekről, miközben az eszközök értéke hatósági felügyelet alá kerül.
Fontos jogi különbség, hogy az amerikai igazságügyi minisztérium egyelőre csak elkobzást kér. A vádhatóság közleménye maga is hangsúlyozza: a polgári elkobzási keresetben szereplő állítások még nem minősülnek jogerősen bizonyított ténynek.
Az Egyesült Államok csak akkor szerezhet végleges tulajdonjogot a pénz felett, ha a bíróság az állam javára hoz elkobzási ítéletet.
Az ügyészség szerint a célba vett címek a 2024-ben és 2025-ben zajló iráni olajügyletekből származó bevételekhez kapcsolódnak.
A bírósági dokumentumok azt is állítják, hogy a Blessed Trust és a Hexa Whale amerikaidollár-alapú levelezőbanki számlákat használt több tízmillió dollár mozgatására, noha az érintett tranzakciókhoz nem rendelkeztek megfelelő amerikai szankciós engedéllyel.
Washington egyre szorosabbra húzza a pénzügyi hurkot
A mostani fellépés nem elszigetelt akció. Az amerikai pénzügyminisztérium augusztus 7-én újabb szankciókat vezetett be iráni kriptotőzsdék és digitális eszközös pénzügyi hálózatok ellen.
Az OFAC szerint a teheráni rezsim több, gyengén szabályozott vagy engedély nélküli platformon keresztül próbált hozzáférést fenntartani a nemzetközi pénzügyi rendszerhez.
A minisztérium szerint az iráni szereplők nemcsak hagyományos banki csatornákat, hanem stablecoinokat is alkalmaznak.
Az USDT különösen alkalmas lehet nagy értékű, gyors nemzetközi elszámolásokra, mivel likvid, dollárhoz kötött és a tranzakciók technikailag könnyebben mozgathatók, mint a hagyományos banki átutalások.
A blokklánc nyilvánossága ugyanakkor lehetőséget ad a pénzmozgások utólagos feltérképezésére is.
Ez a kettősség a magyar és közép-európai piaci szereplők számára is fontos tanulság. A stablecoin nem anonim készpénz: a kibocsátó központi kontrollja, a tőzsdék ügyfél-azonosítási rendszerei és a blokkláncelemző cégek együtt olyan nyomot hagynak, amely évekkel később is visszakövethető.
Aki közvetve szankcionált országokhoz vagy szereplőkhöz kötődő pénzeket kezel, komoly jogi és működési kockázatot vállalhat.
Az iráni konfliktus az olajpiacot is felrázta
A kriptovalutás elkobzási ügy közben a Közel-Keleten az energiapiaci feszültség is fokozódik.
A Reuters beszámolója szerint szeptember 15-én a Brent határidős jegyzése 1,24 dollárral, 1,18 százalékkal 106,93 dollárra emelkedett hordónként, míg a West Texas Intermediate ára 1,29 dollárral, 1,24 százalékkal 102,65 dollárra nőtt.
A drágulást a szaúdi East-West olajvezeték kiesése és az Iránhoz köthető jemeni húszik újabb támadásai táplálták.
A vezeték kulcsfontosságú kerülőút, mivel a Perzsa-öböl és az Ománi-öböl közötti Hormuzi-szoros forgalmának visszaesése miatt a szaúdi export egy részét a Vörös-tenger felé irányítja.
A Reuters által idézett kereskedők szerint a vezeték tartós kiesése akár napi 4 millió hordónyi, vagyis a globális kínálat mintegy 4 százalékát érintő kockázatot is jelenthet.
Következésképpen a geopolitikai konfliktus egyszerre növeli az olajárakat és erősíti a szankciók kijátszására használt alternatív pénzügyi csatornák – köztük a kriptoeszközök – elleni amerikai fellépést.
Olvastad már? Strategy: bitcoinvásárlás helyett részvény-visszavásárlás
Kriptoworld.hu szerkesztője, a Kriptoworld.hu alapítója
LinkedIn | X (Twitter) | Facebook
A Kriptoworld.hu alapítójaként és szerkesztőjeként írásaiban azt vizsgálom, hogyan alakítják át a gazdasági és technológiai változások az emberek döntéseit, biztonságérzetét és jövőképét. Olyan nézőpontból írok, amely a gyors hírek mögötti következményeket és kérdéseket keresi. Hiszek abban, hogy a kriptovilágról nem csak technikailag, hanem emberi nyelven is lehet hitelesen beszélni. Írásaim célja nem tanácsadás, hanem megértés: segíteni eligazodni egy olyan világban, ahol a pénz, a technológia és a bizalom egyszerre változik.
📅 Megjelenés: 2026. szeptember 16. • 🕓 Utolsó frissítés: 2026. szeptember 15.
✉️ Kapcsolat: [email protected]
Tájékoztatás: A kriptoworld.hu oldalon található információk és elemzések a szerzők magánvéleményét tükrözik. A jelen oldalon megjelenő írások, cikkek nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII. törvény (Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást.
Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani, melyre a jelen oldal nem vállalkozik és nem is alkalmas. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon befektetési tanácsadóval!
A cikkekben megjelenő esetleges hibákért téves információkból eredendő anyagi károkért a kriptoworld.hu felelősséget nem vállal.