Miért 21 millió a bitcoin teljes készlete?

A bitcoin maximális készlete 21 millió. De miért pont ezt a számot választotta Satoshi Nakamoto? Két lehetséges magyarázat is elképzelhető.
Sok kriptopénzhez hasonlóan a bitcoint korlátolt számú készlettel alkották meg. Ez azt jelenti, hogy soha nem létezhet 21 milliónál több bitcoin.

A bitcoin esetében megalkotója, Satoshi Nakamoto határozta meg a 21 milliós határt.

Egyéb kriptopénzek esetén ez teljesen más érték, a monerónál például 18,9 millió, az XRP és tron esetében pedig akár a 100 milliárdot is elérheti.

A bitcoin korlátozott készlete hatalmas előnyt jelent. Ettől ritka marad a bitcoin, így értékálló lehet. Ez az oka annak, hogy a bitcoint sokszor hívják digitális aranynak.

A pénz leváltása elmélet

A készlet korlátozásával lassul a forgalomba lévő kerülő új bitcoinok aránya. Satoshi úgy tervezte, hogy idővel minden egyes satoshi (a bitcoin legkisebb egysége) értékesebb legyen.

Egyszer egy emailben azt mondta, hogy ha a világgazdaság egy kis hányada használni kezdené a bitcoint, akkor 0,001 bitcoin akár 1 eurót is érhet.

Ez 2013-ban be is igazolódott, amikor a bitcoin először törte át az 1000 eurós árfolyam. Mára 0,001 bitcoin 8,26 eurót ér.

Annak ellenére, hogy az emailben 1 eurós árfolyamról beszél, Satoshinak sokkal nagyobb víziója lehetett a bitcoin számára, amely talán még jobban megmagyarázza a 21 milliós készletet.

A bitcoin megalkotásakor nagyjából 21 billió dollár volt a világ teljes pénzkészlete. Ez az M1 pénzkészlet néven ismert mutató nagyjából azt jelzi, hogy mennyi fizikai pénz kering a világon (készpénz, érmék, csekkek stb.).

Ha a bitcoin lenne a világ valutája, akkor az árfolyam az 1 millió dollárt is elérné, egyetlen satoshi pedig 1 centet érne. Ez egy túlságosan nagy véletlen lenne.

Az alternatív magyarázat

Annak ellenére, hogy az M1 készlet a legvalószínűbb magyarázat, egy sokkal egyszerűbb megközelítés is elképzelhető.

21 milliós készlet esetén a hálózat biztosítani tudja, hogy a blokkok 10 percenként kerüljenek kibányászásra.

Így négyévente 210.000 blokk kerül kibányászásra, majd következik a feleződés. Az első ciklus során blokkonként 50 bitcoin járt, ez 2012-ben 25-re, 2016-ban 12,5 bitcoinra, majd idén 6,25 bitcoinra csökkent.

A blokkjutalmakat összeadva nagyjából 100-at kapunk (50+25+12.5+6.25 …). Ha ezt megszorozzuk a 210 000 blokk/ciklussal akkor 21 milliót kapunk.

Tehát filozófiai gesztus vagy matematikai logika állhat a bitcoin készletének mesterséges korlátja mögött? Ezt csupán Satoshi Nakamoto tudja, de ő valószínűleg már nem fogja elárulni.

Olvastad már? Elképesztő növekedést tudhat maga mögött a hazai INLOCK kölcsönplatform

Forrás: decrypt.co

Kiemelt kép: Nigel Allan

SZERETNÉD MEGKAPNI LEGFRISSEBB HÍREINKET? IRATKOZZ FEL HÍRLEVELÜNKRE!

Mező kötelező.

Legfrissebb bejegyzéseink

Az amerikaiak többsége ellenzi a választási fogadásokat

Az amerikaiak többsége nem akar választási fogadást – miközben a prediction marketek egyre nagyobb politikai harcot robbantanak ki. Az amerikai közvélemény egyelőre nem kér abból, hogy...

Újabb bitcoinvásárlással gyorsítja a felhalmozást a Strive

A Strive mindössze nyolc nap alatt három jelentős BTC-vásárlást jelentett be, és ezzel egyre látványosabban zárkózik fel a vállalati bitcoinkincstárak élmezőnyéhez. Matt Cole, a vállalat vezérigazgatója...

Már a videohívásokban is szükség lehet a másik fél valódiságának ellenőrzésére

A mesterséges intelligencia már nemcsak szöveget és képet hamisít: egy jól felépített videóhívásban akár egy vállalat teljes vezetése is „megjelenhet” a képernyőn. A World most...

JPM Coin az Ethereumon: a JPMorgan új hálózatra lép

A Wall Street egyik legnagyobb bankja újabb lépést tesz a blokkláncalapú pénzügyi infrastruktúra felé: a JPMorgan Chase az Ethereum főhálózatán is elérhetővé teszi JPM Coin...

Legolvasottabb híreink

Vendégbejegyzések

SZERETNÉD MEGKAPNI LEGFRISSEBB HÍREINKET? IRATKOZZ FEL HÍRLEVELÜNKRE!

Mező kötelező.