Miért 21 millió a bitcoin teljes készlete?

A bitcoin maximális készlete 21 millió. De miért pont ezt a számot választotta Satoshi Nakamoto? Két lehetséges magyarázat is elképzelhető.
Sok kriptopénzhez hasonlóan a bitcoint korlátolt számú készlettel alkották meg. Ez azt jelenti, hogy soha nem létezhet 21 milliónál több bitcoin.

A bitcoin esetében megalkotója, Satoshi Nakamoto határozta meg a 21 milliós határt.

Egyéb kriptopénzek esetén ez teljesen más érték, a monerónál például 18,9 millió, az XRP és tron esetében pedig akár a 100 milliárdot is elérheti.

A bitcoin korlátozott készlete hatalmas előnyt jelent. Ettől ritka marad a bitcoin, így értékálló lehet. Ez az oka annak, hogy a bitcoint sokszor hívják digitális aranynak.

A pénz leváltása elmélet

A készlet korlátozásával lassul a forgalomba lévő kerülő új bitcoinok aránya. Satoshi úgy tervezte, hogy idővel minden egyes satoshi (a bitcoin legkisebb egysége) értékesebb legyen.

Egyszer egy emailben azt mondta, hogy ha a világgazdaság egy kis hányada használni kezdené a bitcoint, akkor 0,001 bitcoin akár 1 eurót is érhet.

Ez 2013-ban be is igazolódott, amikor a bitcoin először törte át az 1000 eurós árfolyam. Mára 0,001 bitcoin 8,26 eurót ér.

Annak ellenére, hogy az emailben 1 eurós árfolyamról beszél, Satoshinak sokkal nagyobb víziója lehetett a bitcoin számára, amely talán még jobban megmagyarázza a 21 milliós készletet.

A bitcoin megalkotásakor nagyjából 21 billió dollár volt a világ teljes pénzkészlete. Ez az M1 pénzkészlet néven ismert mutató nagyjából azt jelzi, hogy mennyi fizikai pénz kering a világon (készpénz, érmék, csekkek stb.).

Ha a bitcoin lenne a világ valutája, akkor az árfolyam az 1 millió dollárt is elérné, egyetlen satoshi pedig 1 centet érne. Ez egy túlságosan nagy véletlen lenne.

Az alternatív magyarázat

Annak ellenére, hogy az M1 készlet a legvalószínűbb magyarázat, egy sokkal egyszerűbb megközelítés is elképzelhető.

21 milliós készlet esetén a hálózat biztosítani tudja, hogy a blokkok 10 percenként kerüljenek kibányászásra.

Így négyévente 210.000 blokk kerül kibányászásra, majd következik a feleződés. Az első ciklus során blokkonként 50 bitcoin járt, ez 2012-ben 25-re, 2016-ban 12,5 bitcoinra, majd idén 6,25 bitcoinra csökkent.

A blokkjutalmakat összeadva nagyjából 100-at kapunk (50+25+12.5+6.25 …). Ha ezt megszorozzuk a 210 000 blokk/ciklussal akkor 21 milliót kapunk.

Tehát filozófiai gesztus vagy matematikai logika állhat a bitcoin készletének mesterséges korlátja mögött? Ezt csupán Satoshi Nakamoto tudja, de ő valószínűleg már nem fogja elárulni.

Olvastad már? Elképesztő növekedést tudhat maga mögött a hazai INLOCK kölcsönplatform

Forrás: decrypt.co

Kiemelt kép: Nigel Allan

SZERETNÉD MEGKAPNI LEGFRISSEBB HÍREINKET? IRATKOZZ FEL HÍRLEVELÜNKRE!

Mező kötelező.

Legfrissebb bejegyzéseink

Az EKB szerint a stablecoinok elszívják a bankok betéteit

Az európai jegybank egy új figyelmeztést adott ki, és ez nem olyan üzenet, amit érdemes félvállról venni. Piero Cipollone, az Európai Központi Bank igazgatósági tagja...

A dél-koreaiak visszatértek a kriptopiacra, az Upbit rekordot döntött

A dél-koreai kriptopiac, ami hónapokig csendben volt, hirtelen újra felébredt. Az Upbit, az ország legnagyobb tőzsdéje szombaton egyetlen óra alatt nagyjából 830 millió dollárnyi forgalmat...

A bitcoin és ethereum ETF-ek a legjobb hetüket zárták

Az intézményi pénz nem ijedt meg, sőt, egyre határozottabban áramlik be a kriptopiacra. A spot bitcoin és ethereum ETF-ek az elmúlt héten nagyjából 2,3 milliárd...

A BounceBit leállítja a láncát, és újra kiadja a tokent

A kriptóban, amikor egy blokkláncot feltörnek, általában két dolog történik. Az esetek többségében jön egy frissítés, egy kompenzáció, és az élet megy tovább. De van,...

Legolvasottabb híreink

Vendégbejegyzések

SZERETNÉD MEGKAPNI LEGFRISSEBB HÍREINKET? IRATKOZZ FEL HÍRLEVELÜNKRE!

Mező kötelező.