Miért 21 millió a bitcoin teljes készlete?

A bitcoin maximális készlete 21 millió. De miért pont ezt a számot választotta Satoshi Nakamoto? Két lehetséges magyarázat is elképzelhető.
Sok kriptopénzhez hasonlóan a bitcoint korlátolt számú készlettel alkották meg. Ez azt jelenti, hogy soha nem létezhet 21 milliónál több bitcoin.

A bitcoin esetében megalkotója, Satoshi Nakamoto határozta meg a 21 milliós határt.

Egyéb kriptopénzek esetén ez teljesen más érték, a monerónál például 18,9 millió, az XRP és tron esetében pedig akár a 100 milliárdot is elérheti.

A bitcoin korlátozott készlete hatalmas előnyt jelent. Ettől ritka marad a bitcoin, így értékálló lehet. Ez az oka annak, hogy a bitcoint sokszor hívják digitális aranynak.

A pénz leváltása elmélet

A készlet korlátozásával lassul a forgalomba lévő kerülő új bitcoinok aránya. Satoshi úgy tervezte, hogy idővel minden egyes satoshi (a bitcoin legkisebb egysége) értékesebb legyen.

Egyszer egy emailben azt mondta, hogy ha a világgazdaság egy kis hányada használni kezdené a bitcoint, akkor 0,001 bitcoin akár 1 eurót is érhet.

Ez 2013-ban be is igazolódott, amikor a bitcoin először törte át az 1000 eurós árfolyam. Mára 0,001 bitcoin 8,26 eurót ér.

Annak ellenére, hogy az emailben 1 eurós árfolyamról beszél, Satoshinak sokkal nagyobb víziója lehetett a bitcoin számára, amely talán még jobban megmagyarázza a 21 milliós készletet.

A bitcoin megalkotásakor nagyjából 21 billió dollár volt a világ teljes pénzkészlete. Ez az M1 pénzkészlet néven ismert mutató nagyjából azt jelzi, hogy mennyi fizikai pénz kering a világon (készpénz, érmék, csekkek stb.).

Ha a bitcoin lenne a világ valutája, akkor az árfolyam az 1 millió dollárt is elérné, egyetlen satoshi pedig 1 centet érne. Ez egy túlságosan nagy véletlen lenne.

Az alternatív magyarázat

Annak ellenére, hogy az M1 készlet a legvalószínűbb magyarázat, egy sokkal egyszerűbb megközelítés is elképzelhető.

21 milliós készlet esetén a hálózat biztosítani tudja, hogy a blokkok 10 percenként kerüljenek kibányászásra.

Így négyévente 210.000 blokk kerül kibányászásra, majd következik a feleződés. Az első ciklus során blokkonként 50 bitcoin járt, ez 2012-ben 25-re, 2016-ban 12,5 bitcoinra, majd idén 6,25 bitcoinra csökkent.

A blokkjutalmakat összeadva nagyjából 100-at kapunk (50+25+12.5+6.25 …). Ha ezt megszorozzuk a 210 000 blokk/ciklussal akkor 21 milliót kapunk.

Tehát filozófiai gesztus vagy matematikai logika állhat a bitcoin készletének mesterséges korlátja mögött? Ezt csupán Satoshi Nakamoto tudja, de ő valószínűleg már nem fogja elárulni.

Olvastad már? Elképesztő növekedést tudhat maga mögött a hazai INLOCK kölcsönplatform

Forrás: decrypt.co

Kiemelt kép: Nigel Allan

SZERETNÉD MEGKAPNI LEGFRISSEBB HÍREINKET? IRATKOZZ FEL HÍRLEVELÜNKRE!

Mező kötelező.

Legfrissebb bejegyzéseink

A bitcoin árfolyama esett a CLARITY Act bukása után

A bitcoin kedden ismét a 76.000 dolláros szint alá csúszott, miközben a kötvénypiaci hozamok évek óta nem látott magasságba emelkedtek. A kriptobefektetők figyelme közben az...

Ethereum árfolyam: szűkülő kínálat hozhat nagyobb mozgást

Ethereum: egyre kevesebb ETH marad a tőzsdéken, ezért kisebb vételi hullám is nagyobb ármozgást indíthat el. Az Ethereum piacán nem feltétlenül kell megjelennie egy újabb óriási...

Digitális irattárcát indít az Egyesült Arab Emírségek az Avalanche technológiájával

Az Egyesült Arab Emírségek egy állami digitális identitásrendszerben vetné be az Avalanche technológiáját. A fejlesztés a UAE PASS Digital Vault szolgáltatását érinti, amely már több...

A Kraken tokenizált részvényekből kínál hozamot

A Kraken újabb lépést tett afelé, hogy a részvények ne csupán kereskedhető eszközként, hanem DeFi-fedezetként is működjenek: a tőzsde három tokenizált részvény- és ETF-termékhez indított...

Legolvasottabb híreink

Vendégbejegyzések

SZERETNÉD MEGKAPNI LEGFRISSEBB HÍREINKET? IRATKOZZ FEL HÍRLEVELÜNKRE!

Mező kötelező.