Nemrégiben debütált a nagyközönség előtt a Hedera kripto-projektje, a Hedera Hashgraph, azaz a hasgráf. Ha az olvasó követ külföldi kriptós oldalakat, valószínűleg a hirdetésükkel is találkozott már.
Emellett a legnagyobb tőzsde, a Binance is a napokban listázta a coint. Nézzük meg közelebbről, hogy mi is ez, miért ekkora a hájp, és mit érdemes tudni a hashgráfról.
Mi az a hashgráf?
Ahogyan a címben is említettük, lehet, hogy jobb, mint a blokklánc. Azért tudjuk összehasonlítani, mert mindkettő hasonló technológia, egy DLT, distributed ledger technology, azaz elosztott főkönyvi technológia.
A blokkláncot ismerjük, blokkokba csomagolja az adatokat – a tranzakciókat, ki, kinek, mikor, mennyit utalt – amelyek így minden egyes csomópontban megtalálhatóak, és visszamenőleg nem módosíthatók. A blokkok egymást követik, sorban, mint a láncszemek.
A hashgráf, bár ebben a formában újdonság lehet az elnevezés, nem új dolog. Ez valójában a blokkrács struktúra, bizonyos egyedi jellemzőkkel.
A blokkrács nem egyetlen láncot használ, hanem egymással párhuzamos, összekapcsolódó, eltávolodó láncokat, amelyeken a csomópontok között nem lineárisan áramlik az információ, így egyrészt gyorsabb és olcsóbb, másrészt a rács szerkezet miatt nagyobb fokú decentralizáltságot tesz lehetővé.
A blokkrács legismertebb képviselői a NANO kriptopénz, illetve a saját, Tangle névre hallgató megoldást használó IOTA. Megjegyzendő, hogy bár az adatokat blokkláncon tárolja, a MicroCoin is részben a blokkrácsok által alkalmazott hitelesítési struktúrát használja beépített második rétegként, ezért olyan gyorsak a tranzakciók.
Egy ábra, ahol az IOTA megoldását hasonlítják össze a hagyományos blokklánc működésével. Egy láncnál a blokkok megerősítése egymás után történik, bármennyi tranzakció is van a várólistán. A rács esetében a tranzakciók úgymond új leágazást nyitnak saját maguknak, amely utána visszatér a főághoz, vagyis a főáramlathoz.
Minél több a várakozó tranzakció, annál több új leágazás jön létre. Tulajdonképpen ez azt eredményezi, hogy minél magasabb a hálózat terhelése, az annál gyorsabb lesz.
A Hedera szintén egy saját megoldású blokkrács struktúrát használ, amelyet a svájci Swirlds cég fejlesztett ki, és szabadalmaztatott. Ennek köszönhetően első körben a Hedera az ipari, üzleti élet szereplőit célozta meg a fejlesztésével, a nemrégiben elindult, nyilvános főhálózatuk tulajdonképpen a második termékük, a decentralizált, közösségi irányítású internet létrehozására szolgáló platform, amelyre applikációk fejleszthetők.
Részletesebb technológiai belemélyedés nélkül most fókuszáljunk a már említett két fő előnyre, a decentralizáltságra és a sebességre.
Az elosztott hálózat maga decentralizált, hiszen a csomópontok mindegyike tartalmazza az adatokat, a blokkokat.
Viszont az új blokkok létrehozásához szükséges hashpower, vagy stake mennyiség bizony csökkenti a decentralizációt.
Hiszen egy átlagember az egy-két darab számítógépével vagy akár bányászgépével nem lehet „ellenfél” a gigantikus bányászfarmok számára. Hiába van 100 csomópont, ha egyetlen darab birtokolja a kapacitás 51%-át.
Ezen alapszik az 51%-os támadás, hiszen ha bárki többségbe kerül, átveheti az irányítást a hálózat fölött. Hiába kell konszenzus a hitelesítéshez, ha nálad a többség, nyilván egyetértesz saját magaddal.
Ezt a veszélyt csökkenteni lehet blokklánc esetében is, hiszen ha több géppel (PoW) vagy nagyobb birtokolt mennyiséggel (PoS) sem lehet több coint bányászni, akkor nincs értelme bányászfarmot létesíteni, és akkor az átlagfelhasználó is érdemben be tud kapcsolódni a hálózat fenntartásába, és részesülni a díjakból.
Egy ilyesmiről mi is írtunk nemrégiben a Skycoin kapcsán, ahol a bányászat tulajdonképpen csomópont futtatást jelent.
A coinokat pedig nem azért kapod, mert hitelesíted a tranzakciókat, hanem azért, mert biztosítod magát a hálózatot, amelyen a tranzakciók megtörténnek. Ha pedig valódi decentralizációt szeretnénk, ez egy működő módszer.
A hashgráf egy másik módszert követ, itt a konszenzus nem a befektetett munka, vagy a stake-elt mennyiség alapján történik, hanem a csomópontok szavaznak, azaz az egyikük által a közösbe „bedobott” adatcsomagot szépen végignézik, egymás között küldözgetik, és mikor mindent rendben találnak – itt elsősorban az úgynevezett dupla költés problémáját nézik – akkor az adott tranzakciót hitelesnek minősítik.
Ahhoz, hogy ezt megtehessék, a gossip-protocolt, azaz a pletyka-protokollt használják. Ez leegyszerűsítve annyit jelent, hogy mikor elindít valaki egy tranzakciót, az adott csomópont az adott adatcsomagot továbbküldi két szomszédjának.
Az a két szomszéd is továbbküldi újabb két-két szomszédjának, és így tovább. Mire az adat visszatér a kiindulópontjába, addigra a hálózat összes csomópontja rendelkezik az adatcsomaggal, így az hiteles és visszavonhatatlan.
Ráadásul mindezt szupergyorsan képes elvégezni, a blokkrácsok „blokkideje” másodpercekben mérendő, nem pedig 5-10 perces, egy órás időtartamban.
Így egy ilyen struktúra képes több százezer vagy akár több millió tranzakció kezelésére másodpercenként. Ez pedig már az a szám, ahol a Visa kezdhet aggódni.
A blokklánc technológia nyilvánvaló előnyökkel rendelkezik, és számos felhasználási területtel, amelyekre kifejezetten alkalmas. Vannak viszont más területek, ahol kidomborodnak a hátrányai.
Készpénz helyett használva a bitcoin elvérezne, hiszen lassan történik a blokkok konfirmációja, és maga a blokkméret is limitált, tehát nem tudunk tetszés szerinti tranzakciót egy darabba becsomagolni.
Ehelyett viszont blokkrácsot használva gyorsan, olcsón, különösen nagy mennyiségű tranzakciót tudunk adott idő alatt elvégezni és hitelesíttetni.
A kettő mégsem zárja ki egymást, nincs közvetlen verseny pl. a blokklánc és a blokkrács között. Vannak esetek, amikor az egyik jobb, és vannak, amikor a másik.
Olvastad már? Mark Cuban techmilliárdos a bitcoinról: „Inkább banánjaim lennének
Mára oda jutottunk, hogy a bitcoin sem arra való, hogy megvedd vele a kávéd. Arra való, hogy végrehajthasd azokat a tranzakciókat, amelyekről azt mondják – a kormány, a rezsim, a szolgáltató – , hogy nem teheted meg.
Kávét vegyél blokkrácsos kriptóval.
Várjuk hozzászólásaitokat itt lent, illetve a közösségimédia-felületeken. Ne hagyjátok ki a többi hírt, és iratkozzatok fel hírlevelünkre. Ne felejtsétek el nyomon követni oldalunkat a Facebookon .
Legyen szép estétek! 🙂
