A kelet-ázsiai kriptopiac gyorsan reagált Peking nemzeti kriptovalutájára és a helyi gazdasági tumultusra.
A Chainalysis blokkláncelemző cég szerint a kripzopénzek és különösen a tether, kulcsfontosságú szerepet tölthet be a Kínából történő tőkekiáramlásban.
A cikk szerint a kelet-ázsiai kriptotranzakciók 44%-a a régióban található partnerek között zajlik, így „ez a legközelebbi dolog egy önfenntartó piachoz” az egész iparágon belül.
Azonban az elmúlt 12 hónap során Kelet-Ázsia részesedése a világ kriptotevékenységein belül zuhanni kezdett: több mint 50 milliárd dollárnyi kriptopénz hagyta el Kínát.
Philip Bonello, a Grayscale kutatási igazgatója a következőt mondta:
„Úgy tűnik, hogy a régióban több felhasználó is arra használja a stabilcoinokat, hogy hozzáférjenek az amerikai dollárhoz, mint határokon átívelő fizetési és mint vagyonkimentési eszközöket.”
Mióta Peking 2017-ben betiltotta a kriptopénzek közvetlen átváltását jüanra, a kínai kereskedők között népszerűvé vált a dollárhoz kötött tether stabilkoin.
A többi régióhoz képest Kelet-Ázsiában a legkisebb a bitcoin más kriptopénzekhez viszonyított forgalma, ez ugyanis mintegy 51%. A többit a stabilcoinok teszik ki, melynek 93%-át a tether adja.
A jüan-USDT kereskedés ugyan tiltott, de tőzsdén kívüli (OTC) brókereken keresztül hozzá lehet férni a stabilcoinokhoz, amellyel árfolyamingadozás esetén a kereskedők kiszállhatnak a piacokról. Júniusban a tether megelőzte a bitcoint, mint a legtöbbet fogadott kriptopénz, a kelet-ázsiai címek között.
Az elmúlt egy év során több mint 18 milliárd dollárnyi tethert utaltak ki. Azt pontosan nem lehet megmondani, hogy ennek hányad része állt vagyonkimentésből
Elemzők szerint a jüan ingadozó értéke és a nemzetközi feszültségek miatt a helyi befektetők vagyonuk kimentésével próbálkoznak. Pekingben tilos évente több mint 50.000 dollárt kiutalni az országból.
Mindeközben a kormány keményen lecsapott az offshore ügyletekre ingatlanokon és egyéb befektetéseken keresztül, így a kriptopénzek lehetséges alternatívát jelentenek.
Mindehhez az is hozzájárul, hogy egyelőre bizonytalan, hogy Kína nemzeti digitális valutája milyen hatással lesz a piacokra. A Chainalysis szerint ez is magyarázat lehet arra, hogy a kínai kriptoközösség miért menekítheti ki vagyonát az országból.
Dovey Wan, a Primitive Ventures alapítótagja és helyi szakértő szerint az új technológiák esetén érdemes figyelembe venni a ki nem mondott dolgokat:
„Fontos elmondani, hogy Hszi elnök a blokkláncról beszélt és nem a bitcoinról. Ezzel arra utalhatott, hogy a digitális jüan lesz az egyetlen hivatalos, államilag engedélyezett digitális pénz és ez veszélyt jelenthet a többi kriptopénzre, mint magántulajdon.”
Kína a kriptopénzeket illetően már régóta próbálja megszabni, hogy a kereskedők mit vehetnek és hogyan.
Mas Keiser, amerikai műsorvezető korábban elmondta, hogy a geopolitikai feszültségek miatt tőkekiáramlás folyik Ázsiából, de ő a bitcoinról beszélt és nem a tetherről. „Az ázsiai tőkekiáramlás felült a Bitcoin Expresszre.”
Olvastad már? A Yam Finance bejelentette a YAMv2 indulását a sikeres kód átvizsgálást követően
Forrás: cointelegraph.com
SZERETNÉD MEGKAPNI LEGFRISSEBB HÍREINKET? IRATKOZZ FEL HÍRLEVELÜNKRE!