Egy szenátorokból álló csoport arra ösztönözte az Adóhatóságot és az Államkincstárat, hogy hozzanak újabb adótörvényeket a kriptoipar számára.
A politikusok október 10-én írtak nyílt levelet a két intézménynek, arra kérve a hivatalnokokat, hogy újabb adókat rójanak ki a választópolgáraikra.
A politikusok szerint ezt mihamarabb meg kellene tenni, hiszen az Államkincstár szabályainak a hatályba lépési ideje így is két éves lemaradásban van, tehát 2026-nál előbb nem is tudnának több pénzt beszedni a lakosságtól.
Egy 2021-es jogszabály alapján a kriptotőzsdéknek, váltóknak 2024-től már nyilatkozniuk kellene a felhasználóik adó-visszatérítéséről, de a törvényhozási halasztások miatt ez az elvárás egyelőre nem teljesülhet.
A politikusok egy 2022 májusában adásba került híradásra hivatkozva úgy vélik, az Adóhatóság éves szinten 50 milliárd dolláros bevételtől esik el, amely a kriptotulajdonosoknál marad.
A hiány egyrészt lehet, hogy az egyértelmű adózási szabályok meghozásával mérsékelhető lenne, másrészről viszont ebben az összegben valószínűleg tényleges adóelkerülés is szerepel.
A politikusok úgy érvelnek, hogy amint a jogszabályok hatályba lépnek, a hatóságok számára újabb lehetőségek nyílnak meg, hogy mindenképpen be tudják szedni az adót az állítólag krónikusan adóelkerülő kriptoipartól.
Emellett az adófizetők számára is letisztázódna, hogy hogyan és mennyit kell fizetniük a hatóságnak, mivel a különböző szolgáltatóknak részletes adózási segédletet kellene majd nyújtaniuk a felhasználóiknak.
A törvénytervezetek alapján a váltóknak is be kellene nyújtaniuk az egyes felhasználókra vonatkozó kereskedési adatokat, így az Adóhatóság egy minden részletre kiterjedő adórendszert tudna megvalósítani, és sokkal részletesebben rálátna az egyes befektetők adózási szokásaira.
A politikusok úgy vélik, a kriptós jogszabályok megfelelőek, de ideje lenne hatályba léptetni azokat.
Külön kiemelik, hogy végre több kérdéses pont is tisztázva lett az iparágon belül, például a törvények értelmében mindenki váltónak minősül, aki kriptopénz eladásában működik közre, és ismeri az adásvételben részt vevő eladó személyét.
Egy másik pozitív fejlemény, hogy végre törvényi definíciót kapnak a digitális eszközök, mint kriptográfiával biztosított, blokkláncon vagy hasonló technológián alapuló eszközök.
Egy harmadik pont pedig, amelynek nagyon örülnek a képviselők, az az, hogy a váltóknak minden egyes kriptotranzakciót jelenteniük kell majd az Adóhatóságnak.
A szenátorok emellett viszont aggodalmukat fejezték ki, hogy a törvények hatályba lépésében bekövetkező további halasztások miatt az emberek esetleg kevesebb adót vallanak be, így arra kérték az érintett intézményeket, hogy október 24-ig számoljanak be, hogy jelenleg milyen fázisban tart ez az ügy.
Ugyanebben a témában november 7-re terveztek közmeghallgatást, amelyre október végéig várják a lakossági hozzászólásokat. Eddig összesen 140 észrevétel érkezett az adófizetőktől a témát illetően.
Olvastad már? A Trezor bemutatja az új Safe 3 modellt
SZERETNÉD MEGKAPNI LEGFRISSEBB HÍREINKET? IRATKOZZ FEL HÍRLEVELÜNKRE!
Tájékoztatás: A kriptoworld.hu oldalon található információk és elemzések a szerzők magánvéleményét tükrözik. A jelen oldalon megjelenő írások, cikkek nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII. törvény (Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást.
Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani, melyre a jelen oldal nem vállalkozik és nem is alkalmas. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon befektetési tanácsadóval!
A cikkekben megjelenő esetleges hibákért téves információkból eredendő anyagi károkért a kriptoworld.hu felelősséget nem vállal.