Alex Manuskin, a ZenGo tárcacég blokklánckutatója szerint a múlt héten történt abnormálisan magas tranzakciós költségek mögött mégsem zsarolás állhat.
Múlt héten a kriptoközösség észrevette, hogy több tranzakció is történt 2,6 millió dolláros tranzakciós díjjal. Vitalik Buterin szerint „zsarolás” állhat a háttérben, de egyes kutatók úgy vélik, más lehet a magyarázat.
A zsaroláselmélet
Az első gyanús utalás június 10-én történt, amikor 2,6 millió dolláros költséget fizettek egy 0,55 ethereumos tranzakcióért. 24 órán belül egy 350 ethereum összegű utalás is indult ugyanerről a tárcáról, ismét 2,6 millió dollárnyi tranzakciós díjjal.
Másnap egy harmadik utalás is történt, ezúttal egy másik tárcából. A tranzakcióért 2310 ethereumot fizettek, közel másfél millió dollárt, hogy elutaljanak 3220 ethereumot.
Június 12-én a kínai PeckShield elemzőcég arra a megállapításra jutott, hogy zsarolás állhat több millió dolláros utalások mögött – a támadók korlátozott hozzáférést szerezhettek egy tőzsde tárcájához és így indíthattak utalásokat.
A PeckShield szerint a támadók azzal fenyegethettek, hogy a költségekkel kiürítik a tőzsde vagyonát, ha nem fizetnek ki egy váltságdíjat.
Vitalik Buterin a Twitteren megosztotta az erről szóló cikket, majd hozzátette:
„Támadók részleges hozzáférést szereztek egy tőzsde kulcsához; rendes utalásokat nem tudtak indítani, de bármekkora költséggel indíthattak egy üres utalást. Így azzal fenyegetőznek, hogy a költségekkel „elégetik” a tőzsde vagyonát, hacsak nem kapnak váltságdíjat.”
A ZenGo kutatói nem értenek egyet ezzel az elmélettel
Alex Manuskin, a ZenGo tárcacég blokklánckutatója szerint a zsaroláselmélet „csak nagyon meghatározott körülményekkel lehetne elképzelhető.”
Manuskin szerint az első támadás után semmi nem változott a feltört felhasználónál, minden a normális kerékvágásban zajlott tovább:
„Tovább folytatódtak a ki- és bemenő tranzakciók. Ha a támadók hozzáférést szereztek akkor, hogy folytatódott minden a megszokottak szerint?”
Manuskin szerint, ha a támadók valóban hozzáférést szereztek egy kulcshoz, amellyel „fehér listázni” tudtak címeket (mint egy ügyfél hitelesített címe, melyet a tárca irányítója engedélyezett), akkor a megtámadott szolgáltató „mindent megtenne, hogy leálljon és megelőzze a további támadásokat.”
„Ha ez csak egy hiba volt, akkor őrültség lenne azt gondolni, hogy nem vették észre.” Manuskin szerint egyelőre rejtély marad, hogy mi állhat a titokzatos utalások mögött.
Hozzátette:
„Őrültség lenne azt feltételezni, hogy egy szolgáltatás, amely több tízmillió dollárért felel, nem tartana tartalékkulcsokat és nem tenne meg mindent, hogy orvosolja az ilyen támadásokat.”
A kutató szerint a tárca valamilyen „keleti-ázsiai szolgáltatóhoz” tartozhat, melyet több felhasználó is használhat „különböző tőzsdéken keresztül, mint a Bithumb, az OKEx és a Coinone.”
A bányászok szerint senki nem kereste fel őket a tranzakciók kapcsán
Két bányászközösség is érintett a különös tranzakciók esetében, az Etherchan és a Sparkpool is bejelentette, hogy szétosztják a több millió dollárnyi tranzakciós díjból származó bevételeket.
Mindkét bányászközösség elmondta, hogy elegendő időt adnak az érintett tulajdonos számára, hogy kapcsolatba lépjen velük.
„Ha valóban zsarolás történt, akkor arra kérjük az áldozatot, hogy vegye fel a kapcsolatot a bányászokkal és szerezze vissza az ellopott összeget.” –írta Manuskin egy blogbejegyzésben.
Olvastad már? Csapás a bányászokra: 2018 óta nem ugrott ekkorát a bitcoin hashrátája
Forrás: cointelegraph.com
Várjuk hozzászólásaitokat itt lent, illetve a közösségimédia-felületeken. Ne hagyjátok ki a többi hírt, és iratkozzatok fel hírlevelünkre. Ne felejtsétek el nyomon követni oldalunkat a Facebookon.
Legyen szép napotok! 🙂
