Mi a különbség a coinok, tokenek, és a virtuális pénzek között?

-

Van különbség a coinok/tokenek, digitális és virtuális pénzek között?

Röviden: Igen.

Emellett persze létezik hosszú válasz is, ezen eszközök között vannak különbségek, kisebbek és nagyobbak egyaránt.

Például a JPMorgan bejelentette a JPM Coin-t, amelyet digitális pénzként aposztrofált, miközben a Facebook a librát, mint kriptopénzt mutatta be, ironikus módon ez az egyik oka annak, hogy a törvényhozók világszerte a pontos megfogalmazáson, kategorizáláson dolgoznak még mindig.

Nem utolsósorban, miközben a Libra és a JPM Coin között vannak felépítésbeli különbségek, mindkét esetben kérdéses a decentralizáltság – hiszen cégek futtatják a programjaikat, amelyek centralizáltak –, így értelemszerűen nem hívhatóak kriptopénznek, miközben a virtuális pénz, digitális pénz megnevezés mégis illik rájuk.

A helyzet azonban sajnos még ennél is bonyolultabb lehet, hiszen bár a decentralizáció egy alapvető fundamentum a kriptopénzek mögött, néhány bizony centralizált, legalábbis bizonyos fokig.

Így a legjobb megfogalmazás az, hogy a kriptopénzek olyan digitális vagy virtuális pénzek, vagy ezek változatai, amelyek erős kriptográfiai eljárásokat használnak, biztonsági és manipulálhatatlansági okokból.

A legtöbb kriptopénz a blokklánc-technológiát használja – vagy annak valamely újragondolt, újabb generációs változatát, mint amilyen a hashgráf, blokkrács –, az úgynevezett nyilvános elosztott főkönyvet, amelyet egy központ nélküli számítógéphálózat futtat.

Mindenesetre a blokklánc nem szükséges a kriptopénzekhez, az egyik legelső képviselőjük, a ’90-es években létrehozott Digicash nem blokkláncon futott.

Még bonyolultabbá teheti a dolgot, hogy ezen kategóriákon belül is léteznek alkategóriák, mint a coin és a token.

Ahogy láthatjuk, sok ponton zavarodhatunk össze a kriptoszféra nevezéktanában, de ebben a cikkben most igyekszünk tisztázni a helyzetet.

Mi a coin?

A digitális coinok a saját blokkláncon futó pénzek.

A bitcoin, a monero, és az ethereum mind kriptopénzek, ezen belül is coinok. Mi a közös bennük?

Mindegyik saját, önálló blokkláncon, főkönyvön alapul, a bitcoin a Bitcoin hálózatot – a blokkláncot és az azt futtató bányagépeket, csomópontokat magába foglaló számítógépek összessége –, az ether az Ethereum, a Monero pedig a Monero hálózatát használja, és így tovább.

Mindegyik küldhető, fogadható, és bányászható.

Ahogy a nevükből következik, ezek ugyanúgy funkcionálhatnak, mint bármely pénz: megoszthatók, szétoszthatók, hordozhatók, és limitálva van a készletük. Így a kriptopénzek tulajdonképpen ugyanúgy használhatóak, mint a fizikai készpénz, azaz fizetni lehet velük.

Vannak speciális helyzetek is, pl. az ether mindenben megfelel a coinok definíciójának, mégsem pénzként van használva, hanem az Ethereum hálózaton végbemenő tranzakciókhoz szükséges.

Vannak az úgynevezett altcoinok, amelyek arról kapták a nevüket, hogy ezek a bitcoin, az első kriptopénz alternatívájaként jelentek meg valamivel később.

Sok altcoin a bitcoin egyik forkja – programleágazás, amely módosítás(ok) következtében jött létre – , és a bitcoin nyílt forráskódja segítségével lett létrehozva, ilyenek pl. a Litecoin vagy a Dogecoin, de a saját blokklánc, és a bitcoinétól eltérő kódkészlet ellenére a fent említett Monero és Ethereum is altcoinnak nevezhető.

Szóval általánosságban az elfogadott meghatározásuk a következő: Egy kriptopénz, amelynek saját blokklánca van, de nem a bitcoin.

Amennyiben ez a helyzet, akkor altcoinról beszélünk.

Mi az a token?

Egy digitális eszköz, amely adott ökoszisztémán belül használható az adott projektekben.

A legfőbb különbség a coinok és a tokenek között az, hogy ez utóbbinak kell egy blokklánc, amelyen működni tud, hiszen sajáttal nem rendelkezik, esetleg nem is szükséges számára.

Az Ethereum a legelterjedtebb platform a tokenek létrehozására, mégpedig az okosszerződéseket kezelni tudó funkciója miatt.

Az itt megalkotott tokeneket az úgynevezett ERC-20 tokenek névvel illetjük, a legnépszerűbb képviselőjük a Tether nevű stablecoin.

Emellett több más platform is létezik, amelyen token bocsátható ki, ilyenek pl. a Neo és a Waves.

A tokenek célja különbözik a coinokétól, annak ellenére, hogy van közöttük fizetésre alkalmas is.

A legtöbbjük azért lett létrehozva, hogy különböző decentralizált alkalmazásokban, Dappokban használják őket. Ezeket utility tokennek hívják.

Fő funkciójuk, hogy a tulajdonosuk számára biztosítsák az adott applikáció használhatóságát. Ilyen pl. a Basic Attention Token, a Brave böngésző által használt token.

A BAT egy ERC-20 token (azaz az Ethereum hálózaton működik), és a hirdetési funkciókban tölt be szerepet.

A BAT token segítségével reklámhelyet lehet vásárolni, és az így termelődött bevétel eloszlik a tartalomgyártók és a böngésző felhasználói között, mint akik megjelenítik, és „fogyasztják” az adott reklámot.

Emellett léteznek a security tokenek, azaz az értékpapír tokenek, amelyek elsősorban befektetésként értelmezhetők az adott projektbe, hasonlóan, mint amikor egy vállalat részvényeit birtokoljuk.

Az értéküket a projekt mögött álló vállalkozás, startup adja, ezzel szemben viszont nem jelentenek valódi részesedést, tulajdonjogot az adott vállalatban.

Az emberek legtöbbször azért vásárolnak ilyen tokeneket, mert bíznak az áremelkedésében.

Ez volt a 2017-es ICO-láz fő oka, viszont sajnos legtöbb esetben ezek utility tokenek voltak, értékpapír-tokennek „álcázva”.

Normál esetben az értékpapírok szigorú törvényeknek kell, hogy megfeleljenek, és a vásárlóiknak végig meg menniük az ügyfélazonosítási (KYC – Know Your Customer) folyamaton, az ICO piacon viszont ez nem így történt.

Mi a különbség a virtuális és a digitális pénzek között? Ezek szinonímák?

Nem. Az egyik sokkal „kézzelfoghatóbb”, míg a másik nehezebben meghatározható.

Igazából a dolog sokkal egyszerűbb, mint a coinok és a tokenek esetében. A digitális pénz egy letisztázott fogalom, amelyet minden típusú elektronikus pénzre használhatunk.

Az első koncepció 1983-ban látott napvilágot, egy kutatási jegyzékben David Chaum tollából, aki később a már említett Digicash-t is létrehozta.

A digitális pénzek legfőbb ismérve, hogy csak digitálisan, elektronikusan léteznek, és pl. a dollárral szemben – de említhetünk bármilyen más pénznemet is – nincs valódi, fizikai formájuk, mint bankjegy vagy érme.

Kizárólag online lehet használni őket, elektronikus pénztárcák vagy megfelelő digitális hálózatok segítségével.

Legtöbbször nem igénylik harmadik fél részvételét a tranzakciókban, ezért azok gyorsak és nem, vagy alig kerülnek pénzbe.

Magyarországon a nem forint pénzek esetében erre külön definíció is létezik, a valuta az, amelyiknek van fizikai formája, míg a deviza az, amelyeknek nincs, ez angolban a közös currency név alatt fut.

Tehát a coinok, tokenek, virtuális pénzek – ezek mindegyike digitális pénz.

A virtuális pénzek egy másik állatfaj, mégha a definíciójuk szerint digitálisnak is számítanak.

Ahogy 2012-ben az Európai Központi Bank definiálta, a virtuális pénz „olyan digitális pénz, amely egy (nemzeti vagy nemzetközi jogszabályok által) szabályozatlan környezetben létezik, a kibocsátást és az irányítást a fejlesztőik végzik, és elsődlegesen fizetési metódusként használhatóak specifikus virtuális közösségek tagjai között”.

A legfőbb példák nem a kriptoszférából jönnek, hiszen ebbe a ketagóriába tartoznak a különböző online játékokban használt pénzek, mint amilyen a World of Warcraft, a GTA Online, vagy a Fifa játékok „belső” pénzei, játékosok által gyűjthető pontjai.

Legtöbb esetben az adott játék ökoszisztémáján belül léteznek, és különböző bónuszok igénybevételére, megvásárlására alkalmasak.

Így a hagyományos pénzekkel szemben a virtuális pénzeket nem bocsáthatja ki központi bank, vagy egyéb pénzügyi szabályozó hatóság – ez pedig meg is magyarázza a hatalmas volatilitásukat.

Így hát a kriptopénzek teljesen különválaszthatók a virtuális pénzektől, és nem is szabadna összekeverni őket, miközben mégis, mindkettő része a digitális pénzek széles kategóriájának.

Ezek a definíciók univerzálisnak tekinthetők?

Nem, hiszen a kriptoszféra és az egész digitális világ folyamatosan fejlődik.

A kriptopénzek, ahogy ismerjük őket, mindössze 10 éve léteznek, miközben a legtöbb kormányzat csupán pár éve kezdett el foglalkozni a témával, miután a bitcoin népszerűsége az árfolyamával együtt drámai módon megugrott.

Emellett a Facebook Libra projektje megintcsak olaj a tűzre, sok országban most kezdenek el munkacsoportokat létrehozni, hogy megtárgyalják, egyáltalán mi is a libra, és hogyan lehet szabályozni.

Emellett jogi oldalról nézve is igen széles a skála a kriptopénzek meghatározásában. Csak az USA esetében öt különböző szabályozótestület öt különböző módon értelmezi a kriptót, a saját nézeteit előtérbe helyezve.

Az Adóhatóság tulajdonként, vagyontárgyként kezeli, a Tőzsdefelügyelet szerint értékpapírok, a Pénzügyőrség szerint pénzek.

Japánban már létezik egy kriptopénzekkel foglalkozó jogi keretrendszer, amely vagyontárgyként értelmezi a kriptót, Oroszországban viszont a Központi Bank egyszer pénz-pótlékként hivatkozott a bitcoinra.

Ehhez hozzá jön, hogy az egész terület, iparág kifejezetten gyors ütemben fejlődik – és a szabályozók nem tudják felvenni ezt a sebességet –, így lehet, hogy a jövőben más néven fogjuk hívni ezeket a digitális pénzeket.

Ez pedig különösen fontossá teszi, hogy naprakészek legyünk a jelenlegi megnevezésekkel.

Forrás: cointelegraph.com

SZERETNÉD MEGKAPNI LEGFRISSEBB HÍREINKET? IRATKOZZ FEL HÍRLEVELÜNKRE!


Tájékoztatás: A kriptoworld.hu oldalon található információk és elemzések a szerzők magánvéleményét tükrözik. A jelen oldalon megjelenő írások, cikkek nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII. törvény (Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást. Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani, melyre a jelen oldal nem vállalkozik és nem is alkalmas. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon befektetési tanácsadóval!

A cikkekben megjelenő esetleges hibákért téves információkból eredendő anyagi károkért a kriptoworld.hu felelősséget nem vállal.

Legfrissebb bejegyzéseink

200 EMA állítja meg az Ethereum Classic további emelkedését

Prémium Ethereum A cikk írásakor az ETC 21.804 dollár és 2.17%-ot emelkedett az elmúlt 24 órában. Kiválóan alakul az Ethereum Classic árfolyam növekedése ebben a jelenlegi kripto „rallyban”,...

FOMC: mi várható a bejelentés után?

Ha a FOMC ülés a várakozásoknak megfelelően 25 bázispontos kamatemelésről dönt, a kriptoárak még mindig két irányt választhatnak a bejelentésre adott reakcióként. Az amerikai részvényfuturesökkel kedden...

Újabb kriptós szabályozást sürgetnek a politikusok

Elizabeth Warren szenátor arra sürgeti az USA Kongresszusát, hogy mielőbb hozzon új törvényeket a kriptoipar szabályozásához, hogy megakadályozzák a pénzmosást. Warren régóta híres a kriptoközösségben arról,...

Hogyan teszi a blokklánc igazságossá és átláthatóvá az online szerencsejátékot?

A Fairspin egy online kaszinó, ahol minden műveletet közzétesznek a blokkláncon. Ez a technológia eredetileg a kaszinómunka teljes átláthatóságához és a TFS tokenen alapuló egyedi...

Legolvasottabb híreink

Vendégbejegyzések

SZERETNÉD MEGKAPNI LEGFRISSEBB HÍREINKET? IRATKOZZ FEL HÍRLEVELÜNKRE!