A Bitcoin 2009-es indulása megmutatta a világnak a „hard money” koncepcióját. Egy olyan peer-to-peer pénzügyi elszámolási rendszerről van szó, amely mindenféle központi irányítástól mentes. Olyan demokratikus adattárolási módszert köszönhetünk neki, mint a blokklánc.
Ez a technológia jelenti a Bitcoin összes funkciójának az alapját.
Két szóból áll: „blokk” és „lánc”. És milyen pontosan fejezi ki mindazt, amit jelöl: tömbök, azaz blokkok sorozata. Ezek az adattömbök egymáshoz kapcsolódnak.
A hagyományos információáramlási modellben egy megadott forrás szabja meg az adatterjesztést egy központi kiszolgálón keresztül. A blokklánc ezzel szemben megegyezésen (konszenzus) alapuló modell.
Csomópontalapú hálózat
A „csomópontok”, vagyis a hálózat résztvevői aktívan dolgoznak azon, hogy hitelesítsenek minden egyes olyan információtöredéket, amelyek az éppen zajló digitális tranzakciókhoz kapcsolódnak. Ha az adathalmaz megfelel a konszenzus elvárásainak, blokkokba kerül, majd felfűződik a blokkláncra.
A bankokkal, nagyvállalatokkal és más közvetítőkkel ellentétben a blokklánc lehetővé teszi, hogy a hálózat minden egyes csomópontja rendelkezzen minden információval, amely egy elosztott naplófájlra, főkönyvre hasonlít.
A főkönyvbe történő minden egyes bejegyzés azonnal láthatóvá válik minden résztvevő számára. Ezzel iktatják ki a csaló manipuláció lehetőségét.
Ez az, amely olyan hatalmas előnyt ad a blokkláncnak a már létező adatbázis-kezelő rendszerekkel szemben.
A megbízható harmadik fél kiiktatásával a blokklánc egy igazán erős technológia és úttörő találmány az internet megjelenése óta.
Biztonság a blokkláncon
A blokklánc-technológia magában foglal egy nagyon egyedi biztonsági funkciót. Hogyan segíthet mindez megelőzni a fenyegetéseket? Lássuk!
A blokkláncokra való blokkfelfűzést meghosszabbított konszenzusprocedúra előzi meg. Rendkívül nehéz megváltoztatni egy blokk végső „kinézetét”.
Ez azért van, mert a hálózat minden blokkja rendelkezik egy hozzá kapcsolódó hashsel, amelybe bele van kódolva az előző blokk hashe is. A hashek alfanumerikus karaktersorozatok.
Ha egy hacker arra vállalkozna, hogy megváltoztatja egy blokk tranzakciókat tartalmazó információit, az átalakulást idéz elő a blokk hashében.
A támadó azonban itt nem állhat meg, ugyanis ha ezt megteszi, ugyanúgy meg kell változtatnia a következő blokk információit. Azzal ugyanis, hogy minden blokk hashébe az előző hashe is bele van kódolva, egy blokk megváltoztatása után az őt követő összes blokk is módosul.
Ahhoz, hogy a támadó észrevétlenül kivitelezze tervét, elképesztő mennyiségű számítási kapacitásra van szüksége. Más szavakkal, ha a blokklánc hozzáad egy blokkot, nagyon nehézzé válik annak szerkesztése, és lehetetlenné annak törlése.
Proof-of-Work
Hogy a megbízhatóság kérdését orvosolják, a blokklánchálózatok teszteket futtatnak le a részt venni szándékozó számítógépeken, és ennek megfelelően döntik el, hogy részt vehetnek-e az új blokkok felfűzésében.
A teszt megköveteli a felhasználótól, hogy „bizonyítsa” (prove) be, megfelel-e a követelményeknek. A Bitcoin konkrétan egy széles körben elterjedt mechanizmust alkalmaz, amelyet „Proof-of-Work” algoritmusnak hívunk.
A Proof-of-Work (PoW) lényege, hogy be kell bizonyítani: képesek vagyunk a blokkok összeállítására és felfűzésére. És hogyan?
Összetett matematikai problémák megoldása által. Ezt a folyamatot nevezzük „bányászatnak”.
Bármennyire is hangozzon vagy olvasódjék egyszerűen, a bányászat valójában nem az. A statistics adatai szerint annak az esélye, hogy a Bitcoin hálózatán megoldjanak egy PoW-problémát 1 az 5,8 billióhoz volt idén februárban.
Hogy ilyen esélyek mellett bárki is megoldjon egy komplex matematikai feladványt, a számítógépeknek olyan programokat kell futtatniuk, amelyek jelentős mennyiségű energiát (értsd: pénzt) emésztenek fel.
A Proof of Work nem teszi lehetetlenné a hackertámadásokat, mindössze feleslegessé. Ha egy hacker át szeretné venni a blokklánc feletti irányítást, ugyanolyan bonyolult matematika feladványt kellene megoldania, mint bárki másnak.
Egy ilyen támadás megszervezésének értéke jóval drágább lenne, mint a belőle befolyó haszon.
A blokklánc még több mint egy évtizeddel az elindulása után is egy születő technológiának számít. A körülötte lévő érdeklődési szint azonban magasabb mint bármikor.
A kormányoktól kezdve a multimilliárd dolláros vállalatokig mindenki azt kutatja, hogyan építhetné be a blokkláncot mindennapi tevékenységeibe.
A blokklánc jövője egy olyan technológiai fejlődésre enged okot következtetni, amelyet az internet feltalálása óta nem látott a világ.
Olvastad már? Hogyan vásárolj és tárolj Ethereumot
Forrás: bitcoinist.com
Várjuk hozzászólásaitokat itt lent, illetve a közösségimédia-felületeken. Ne hagyjátok ki a többi hírt, és iratkozzatok fel hírlevelünkre. Ne felejtsétek el nyomon követni oldalunkat a Facebookon.
Legyen szép napotok! 🙂
