A Time magazin egy érdekes írást közölt a Kolumbiába áttelepült venezuelai menekültek kapcsán, akik végignézték, ahogy a nemzeti valutájuk, a bolivár a wc-papír szintjére süllyed.

Még 2018-ban, a Human Rights Foundation stratégiai vezetője, Alex Gladstein egy cikkben elemezte, az autoriter rezsimek, és a hiperinfláció miatt hogyan kerülnek előtérbe az alternatív megoldások.

„Nem Venezuela az egyetlen hely, ahol az emberek menekülőeszközként használhatják a bitcoint. Zimbabwéban Mugabe elnök nyomtatott annyi pénzt, amellyel teljesen elinflálta az ország polgárainak a megtakarításait. Bitcoint viszont nem tud nyomtatni.

Kínában a kormány minden tranzakciódat követni tudja az AliPay és a WePay rendszerében, de nem tudják megoldani a teljes Bitcoin-hálózat monitorozását. Oroszországban Putyin célba veheti bármely civil szervezetet, és befagyaszthatja a bankszámláikat. A bitcoin tárcákat viszont nem tudja befagyasztani.”

Gladstein ma megismétli, amit akkor írt. A bitcoin még mindig létezik, és még mindig csereeszközként használhatják az emberek.

Globális értéktárolóként pedig egy nap olyan emberek látókörébe is bekerülhet, akik ma még nem célközönség.

Azok az átlagemberek, akik relatív stabil országban élnek, és nem igazán látják szükségét a bitcoinnak vagy bármely decentralizált valutának, amely a nemzeti pénzek mellett létezhet.

A modern, digitális világban ugyanúgy irányítani akarják a népet, a világon mindenhol. Kína is tiltásokkal rakja tele a saját szabálykönyvét.

A Kínához hasonló országok számára a bitcoin mindig is egy homokszem marad a gépezetben:

„ A BTC problémát jelent nekik, mert keresztülhúzhatja a terveiket. Egy olyan digitális pénzeszköz, amelyet nem tudnak irányítani, nem igazán tudnak megfigyelni. Az, hogy a bitcoin létezik, és opcióként mindig létezni fog, azt hiszem, vigasz vagy reménysugár lehet az emberi jogi aktivisták és az igazságtalanságok ellen küzdők számára.

Mivel pedig peer-to-peer, mindig is hozzáférhető lesz bárki számára. Szóval még a legkeményebb orwelli körülmények között is, az egymás közötti pénzügyi elszámolást meg tudják oldani a bitcoinnal. A kormányzat pedig nem fog tudni róla. Azt hiszem, mindig itt lesz számunkra ez a mód, hogy akár egy ilyen párhuzamos gazdaság is létezzen.”

Gladstein ezt a finnországi Helsinkiben osztotta meg a hallgatósággal, a SlushHQ konferencián.

Itt mintegy 25 ezer ember jött össze a világ minden tájáról, 3500 startup és 2000 befektető, akik megtárgyalták, a jövő gazdaságában hogyan tudnak sikeres cégeket felépíteni, az új technológiák segítségével.

Az előadásában egy elképzelt jövőre reflektál, amely viszont emberek százmilliói számára valósággá vált. George Orwell 1984 című, 1984-ben publikált, és azóta klasszikussá, kultikussá vált regényében az emberek már csak a gondolataikat birtokolják, minden mást elvettek tőlük.

Goldstein ezt a szándékot fedezi fel a kínai szociális pontrendszer mögött is, amely a közösségi média és a nyilvánosan elérhető adatok segítségével alkotja meg az egyes állampolgárok profilját.

Ez alapján vannak aztán meghatározva az egyének lehetőségei: Vehet-e fel hitel valaki, és hogyan vehet fel? Internethez juthat-e, és mit nézhet meg ott? Milyen iskolába járhat a gyereke?

„Ne gondold, hogy a te országodban ez nem történhet meg. Ez az egész világon elterjedhet.”

Olvastad már? A PlusToken ellopott bitcoinjai dönthetik be a piacot

Forrás: dailyhodl.com


Várjuk hozzászólásaitokat itt lent, illetve a közösségimédia-felületeken. Ne hagyjátok ki a többi hírt, és iratkozzatok fel hírlevelünkre. Ne felejtsétek el nyomon követni oldalunkat a Facebookon .

Legyen szép napotok! 🙂