A CSA kanadai értékpapír-szabályozó új útmutatásokat tett közzé a kriptokereskedést illetően, valamint, hogy mikor tekinthetünk el az értékpapírként való kezeléstől.

Kanada lépéseket tesz a kriptopénzek szabályozására

Amióta a Facebook 2019-ben bejelentette a Libra projektet, a világ szabályozói elkezdtek több erőt fektetni a digitális valuták beszabályozásába. Az eszközosztály ennek ellenére továbbra is viszonylag újnak számít, ezért nem értik meg és látják át egészen.

2020 elindulásával Kanada az egyik legaktívabb országnak minősül, ha a kriptoszektor szabályozásáról van szó. A Kanadai Értékpapír Hivatal (CSA) legutóbb a kriptokereskedésre vonatkozó irányelvcsomagot bocsátott ki.

Az értékpapírtörvények nem fedik le egészen a kriptoipart

A szabályozók célja az volt, hogy tisztázzák, mikor esnek a kriptokereskedések kívül az ország jelenlegi értékpapírtörvényei alól. A jogszabályok ugyanis nem fedik le az összes olyan esetet, amelyben kriptopénzek alkalmazhatók.

A szabályozó ezen felül kiemelte, hogy néhány esetben a kriptopénzek egyértelműen értékpapírok.

Ebből kifolyólag érvényesek rá a vonatkozó törvények. Van azonban néhány olyan eset, amikor az ilyen szabályok nem alkalmazhatók – ezt a problémát már több kriptokereskedési platform is felvetette.

Louis Morisset CSA-elnök szerint:

Az ágazat kilátásainak fejlődése arra kényszerít minket, hogy tisztázzuk a szabályozói keretrendszert, hogy ilyen módon is jobban támogathassuk a fintech vállalkozásokat, innovatív termékeket, szolgáltatásokat és alkalmazásokat kínálva ezzel nekik Kanada-szerte.

A különféle kriptopénzek természetének és céljának meghatározása az utóbbi néhány évben vált égető kérdéssé, miután 2017 végén fellobbant a piac.

Azóta megszámlálhatatlan coin és token került kibocsátására. Ezek tőkét kovácsolhattak egyes vállalatok számára, vagy lehetővé tették a közösség tagjainak, hogy a jövőt illető döntésekben részt vehessenek.

Néha még osztalékjog is járult mindehhez, amely egyértelműen utal arra, hogy értékpapírról van szó.

A kriptováltók csak tovább bonyolítják az ügyet

A probléma azonban itt nem ér véget, a kriptováltók ugyanis további komplikációt jelentenek, főleg az a mód, ahogyan egyesek működnek.

Azoknak a kriptoplatformoknak például, amelyek saját maguk kezelik felhasználóik vagyonát, követniük kellene az értékpapírokra vonatkozó előírásokat; a nem letétkezelőként funkcionálók viszont – amelyek általában a decentralizált váltók – nem kötelesek így tenni.

A kanadai szabályozók szerint is tény, hogy minden, kanadaiaknak szolgáltatást nyújtó centralizált kriptotőzsdének – legyen az belföldi vagy offshore – követnie kell a kanadai értékpapírtörvényeket. Ellenkező esetben nincs joguk az országban tevékenykedni.

Természetesen azoknak a centralizált váltóknak, amelyek semmilyen értékpapírként kezelt eszközt nem kínálnak, nem kell megfelelniük az erre vonatkozó szabályoknak.

Más szavakkal tehát, az a váltó, amely nem listáz értékpapírnak minősülő kriptopénzeket, vagy nem kezeli felhasználói vagyonát, kívül esnek az értékpapírok szabályozási alól.

Az ilyen szabályozásokkal tehát a kriptoszféra nagyon bonyolultan lesz csak megregulázható – összegezte Morisset.

„Folytatjuk a megjegyzések és visszajelzések feldolgozását azon konzultációból, amelyet még múlt éven indítottunk el. Ez majd segíthet a tőzsdekezelőknek eldöntetni, hogy tevékenységüknek meg kell-e felelniük az értékpapírokra vonatkozó jogszabályoknak vagy sem.”

Olvastad már? Az új orosz miniszterelnök kedveli a kriptót?

Forrás: bitcoinist.com


Várjuk hozzászólásaitokat itt lent, illetve a közösségimédia-felületeken. Ne hagyjátok ki a többi hírt, és iratkozzatok fel hírlevelünkre. Ne felejtsétek el nyomon követni oldalunkat a Facebookon .

Legyen szép estétek! 🙂