A Nemzetközi Valutaalap szerint a privát kriptovaluták nem többek, mint egy olcsó „rövidítés” a pénzügyi integráció felé.
„Nemzeti fizetőeszközként a kriptovaluták – beleértve a bitcoint is – jelentős kockázatokat hordoznak a makropénzügyi stabilitás, a pénzügyi integritás, a fogyasztóvédelem és a környezet szempontjából” – írta az IMF egy blogbejegyzésben.
Az IMF aggodalmai
A kriptovalutákkal mint nemzeti valutákkal kapcsolatban az IMF-nek négy fő aggálya van.
Az első és legfontosabb a makrogazdasági stabilitás. A kormányzati bevételek hirtelen árfolyamkockázatnak lennének kitéve, például ha az adókat kriptovalutában jegyeznék, míg a kiadásokat továbbra is helyi valutában, vagy fordítva – írja az IMF.
A monetáris politika is „elveszítené a harapóképességét”, és a hazai árak „rendkívül instabillá” válhatnának. „Még ha minden árat mondjuk bitcoinban jegyeznének is, az importált áruk és szolgáltatások árai akkor is masszívan ingadoznának, követve a piaci értékelések szeszélyeit” – mondta a szervezet.
„A hivatalos monetáris egységnek kellően stabil értékűnek kell lennie ahhoz, hogy megkönnyítse a közép- és hosszú távú monetáris kötelezettségekhez való használatát” – tette hozzá az IMF.
Az IMF másik fő gondja a pénzügyi integritás, vagy még szókimondóbban, a pénzügyi bűnözés széles körű kockázata.
A szervezet a kriptovaluták terrorizmus finanszírozására, adóelkerülésre és tiltott pénzek tisztára mosására való felhasználását említette.
Az e kockázatokra vonatkozó iránymutatásokat a Pénzügyi Akciócsoport (FATF), a pénzügyi bűnözés globális felügyelőszervezete teszi közzé.
Ahogy azonban maga az IMF is rámutat, ezeknek az előírásoknak az alkalmazása és végrehajtása korántsem következetes világszerte.
Az IMF emellett a kriptopénziparág környezetre gyakorolt káros hatását is kulcsfontosságú akadályként említette.
„Az olyan bányászott kriptovaluták, mint a Bitcoin, hatalmas mennyiségű villamos energiát igényelnek a tranzakciókat ellenőrző számítógépes hálózatok működtetéséhez. Az ilyen kriptovaluták nemzeti fizetőeszközként való bevezetésének ökológiai következményei szörnyűek lehetnek” – mondta az IMF.
Ha nem ezek lennének az elsődleges aggályok, az IMF arra is sürgetné a kriptovaluták bevezetését tervező országokat, hogy vegyék figyelembe az internet-hozzáférhetőséget és a kibertámadásokat, például a zsarolóprogramokat.
„Az internet-hozzáférés és a kriptovaluták átutalásához szükséges technológia sok országban továbbra is hiányos, ami a méltányossággal és a pénzügyi integrációval kapcsolatos kérdéseket vet fel” – mondta az IMF.
Az IMF felhívja a figyelmet Salvadorra
Ezek mind olyan problémák, amelyekkel Salvadornak kell szembenéznie, amely a világon az egyetlen ország, amely komoly előrelépéseket tett egy kriptopénz – a bitcoin – törvényes fizetőeszközként való bevezetése terén.
Ráadásul az IMF korábban nem egyértelmű szavakkal közölte El Salvadorral, hogy nem érdekelt abban, hogy segítsen a latin-amerikai országnak a Bitcoin-projekt folytatásában.
Az IMF hozzátette, hogy a stabil inflációval és árfolyamokkal, valamint hiteles intézményekkel rendelkező országokban „nem valószínű, hogy a kriptopénzek törvényes fizetőeszközként való elismerése iránti igény el fog terjedni”.
De még Salvadorban is, ahol az infláció évek óta politikai beszédtéma, az ország Bitcoin-projektje sok kritikát váltott ki.
A Salvadorban található Francisco Gavidia Egyetem tanulmánya szerint a salvadoriak több mint 75%-a úgy véli, hogy Bukele elnök számára „nem volt túl bölcs dolog” a Bitcoin törvényes fizetőeszközként való elfogadása.
Mi több, 43% – a tanulmányban megkérdezettek majdnem fele – úgy véli, hogy a Bitcoin bevezetése ártalmas lesz az ország számára. Csak minden negyedik ember gondolja úgy, hogy előnyös lesz.
Olvastad már? Az InLock új, hatalmas brand váltást villantott
Forrás: decrypt.co
SZERETNÉD MEGKAPNI LEGFRISSEBB HÍREINKET? IRATKOZZ FEL HÍRLEVELÜNKRE!