A Monero egy olyan kriptopénz, amelyet arra terveztek, hogy a tranzakciókat rejtve tartsa a kíváncsi szemek elől.
Egy sor bonyolult technikát alkalmaz annak érdekében, hogy ne lehessen nyomon követni egy-egy coin útját. Ennek eredményeként rendkívül népszerűnek számít a darknet felhasználóinak a körében.
A legtöbb kriptopénz valójában egyáltalán nem anonim. A Bitcoin és az Ethereum hálózatán zajló minden egyes tranzakció teljesen nyilvános és nyomon követhető, ami azt jelenti, hogy bárki képes megfigyelni egy adott tárcába történő be- és kiutalásokat.
Ezt a problémát felismerve kriptopénzek egy új típusa emelkedett a magasba, az ún. magánéletcoinok.
Ezek a titkos hálózatok a kriptográfia egy speciális fajtáját használják, hogy elrejtsék a kriptotranzakciókat mások elől.
A Monero egyértelműen a világ egyik legnagyobb ilyen magánéletcoinja. Hogy miért, az alább kiderül.
Mi az a Monero?
A Monero egy olyan kriptopénz, amelynek leglényegesebb tulajdonsága titkosságában rejlik.
A tárcacímek és tranzakciók rejtve maradnak a külső és belső megfigyelők elől, így a pénzforgalom a hálózaton belül teljes titokban zajlik.
Talán nem meglepő, hogy létrejöttét a Bitcoin ihlette, miután a vezető kriptopénz ellen egyre többen hozták fel ellenérvként, hogy gyakran használják illegális üzletek lebonyolítására.
A Monero fejlesztői egy olyan valutát szerettek volna megalkotni, amely nem hagy maga után nyomot, és amelyről nem lehet megállapítani, hogy konkréten az adott személy által birtokolt coint mire használták korábban.
Ez a tulajdonság – amely helyettesíthetőség néven ismert – a magánéletcoinok legfontosabb tulajdonsága.
Érdekesség a Moneróról
A Monero „érmé”-t jelent eszperantóul, a 19. században feltalált nemzetközi nyelven.
Ki alkotta meg a Monerot?
A Monero megalkotói – érthető okokból – nem szeretnék megosztani nevüket a nyilvánossággal. A Monero megalkotásáért leginkább felelős ember álneve „thankful for today”, magyarul „hálás a máért”.
Satoshihoz hasonlóan azonban ő is felszívódott, egy ideje senki nem hallott felőle.
A Monero rövid története
- 2012. július – elindul a Bytecoin, a Moneo elődje
- 2014. március – egy nyomozás kiderítette, hogy a Bytecoin fejlesztői tokeneket fölöztek le a hálózatról.
- 2014. április – a Bytecoin hard forkját követően létrejött a BitMonero
- 2014 nyara – a BitMonero közössége megosztottá vált, ennek következtében Johnny Mnemonic, a közösség tagja átvette az irányítást a projekt fölött. Ekkor nevezték át Moneróra.
- 2017. január – a Monero továbbfejleszti magánélet-védelmi funkcióit, hogy a privát coinok mozgalmának vezérévé váljon.
Mi olyan különleges a Moneróban?
Azon túl, hogy nagy hangsúlyt fektet a magánélet védelmére, a Monerót a Bitcointól némileg eltérően fejlesztették ki, amely egy sor egyedi funkciót jelent a hálózat számára:
- Teljes magánélet-védelem – minden egyes tranzakció titkos és nyomon követhetetlen.Skálázható – miközben a Bitcoin tranzakciófeldolgozási képességei korlátozottak, a Monero fejlesztői egy olyan rendszert alkottak meg, amely lehetővé teszi, hogy a hálózat több tranzakciót tudjon kezelni, ha esetleg szükség lenne rá.
- Helyettesíthető – a Bitcoin esetében minden egyes coin nyílt és nyomon követhető történettel rendelkezik, a Monero pénzegységei viszont azonosíthatatlan jelölésekkel rendelkeznek. Ha egy adott Monero a tárcánkba kerül, annak származásáról semmit nem lehet tudni.
- Többféle kulcs – míg a legtöbb kriptopénz egy nyilvános és egy privát kulcsot használ, addig a Monero további kulcsokat adott hozzá a hálózathoz, hogy ezzel is jobban elrejtsék, mikor és mire használják fel az adott coint.
- ASIC-rezisztens – a Bitcoinhoz hasonló kriptopénzeknek a közösségei gyakran tömörülnek bányászpoolokba, ez azonban azt a veszélyt rejti magában, hogy egy kellően nagy pool elméletileg átvehetné az irányítást a hálózat fölött. A Monero esetében szerették volna kizárni ezt az eshetőséget, ezért a hálózatot ASIC-rezisztensre tervezték. Az ASIC egy olyan alkalmazásspecifikus hardver, amelyet kifejezetten egy bizonyos feladat elvégzésére – esetünkben kriptobányászatra terveztek. Ezek általában sokkal hatékonyabbak és erősebbek, mint az általánosan használt videokártyák.
Hogyan jön létre a Monero?
A Monero ugyanazt a proof-of-work algoritmust használja, mint a Bitcoin, csak egy picit másképp. A hashelési algoritmus különbözik, amelynek következtében ASIC-ok nem használhatók bányászásra.
Az elképzelés célja, hogy a kisebb bányászoknak is legyen esélyük akár asztali számítógépükkel is bányászni.
Érdekesség a Moneróról
A Monero fő fejlesztőcsapata 7 emberből áll, ezek közül öt személy nem fedte fel valódi kilétét.
SZERETNÉD MEGKAPNI LEGFRISSEBB HÍREINKET? IRATKOZZ FEL HÍRLEVELÜNKRE!
Hogyan működik a Monero?
A Monero elsődleges célja a magánélet védelme, ezért merőben eltér más, nyilvános kriptopénzektől. Két alapvető funkció teszi a Monerót priváttá:
- Gyűrűaláírások – a gyűrűalásírás az aláírások egy speciális fajtája, amely azt jelenti, hogy egy adott dokumentumot egy titkos csoport titkos tagjai írják alá, vagyis lehetetlen meghatározni az aláírók kilétét – de az egyszerűen ellenőrizhető, hogy az aláírás valódi.
- Többféle a kulcs – a Monero háromféle kulcsot használ: egy nézőkulcsot, egy privát költőkulcsot és egy nyilvános címet. A nézőkulcsokkal megnézheted, milyen tranzakciók kapcsolódnak a fiókodhoz. A privát költőkulcsokra fizetések esetében van szükséged, a nyilvános címek pedig a fizetések fogadásához szükségesek. A Monero-tárca mind a hármat legenerálja a tulajdonos számára, így a pénzköltés a többi coinhoz hasonló.
Érdekesség a Moneróról
A pénz legkisebb egységét Tacoshinak hívják, amely Satoshi Nakamotónak, a Bitcoin feltalálójának és a Tacotime-ból, egy, a Monerón futott korai termék nevéből ered.
Mit tudok csinálni a Moneróval?
A Monero – a többi valutához hasonlóan megvehető és eladható a tőzsdéken. Privát tulajdonságának köszönhetően viszont rendkívül népszerű lett a darkwebes tevékenységek finanszírozására, ahol gyakran használják illegális termékek és szolgáltatások megvételére.
A Monero jövője
Mivel a jelentősebb kriptovalutáknak egyre inkább kell szembenézniük a különféle szabályozói szervekkel, számos kriptomegfigyelő véli úgy, hogy mindez nagy lehetőséget ad majd a magánéletcoinok kezébe.
Ez a fajta titkosság azonban bizonyos veszélyeket is hordoz magában.
Mivel a tranzakciókat lehetetlen nyomon követni, a bűnüldöző szerveknek is jelentős nehézségekkel kell szembenézniük.
Ez végső soron akár odáig is vezethet, hogy minél inkább megpróbálják majd ellehetetleníteni annak működtetését.
Olvastad már? Mi az a Stellar (XLM)?
Forrás: decrypt.co
SZERETNÉD MEGKAPNI LEGFRISSEBB HÍREINKET? IRATKOZZ FEL HÍRLEVELÜNKRE!
