Michael Saylor digitális jogokról beszél: szerinte nem korlátozni, hanem felszabadítani kellene a kriptoeszközöket.
Michael Saylor szerint a mesterséges intelligencia és a digitális eszközök korszakában a gazdaság nem újabb korlátozásokat, hanem egy világos „digitális jogi alapokmányt” igényel.
A Strategy ügyvezető elnöke úgy látja, hogy az AI önmagában ugyan növelheti a termelékenységet, de a hatását csak modernebb pénzügyi infrastruktúrával és rugalmasabb tőkepiacokkal lehet teljesen kiaknázni.
Saylor a közösségi médiában közzétett esszéjében öt alapvető szabadságot vázolt fel, amelyek szerinte meghatározhatják a digitális eszközök jövőjét.
A gondolatmenet illeszkedik ahhoz a korábbi szakpolitikai megközelítéséhez is, amelyben a digitális eszközök egyértelmű jogi kategorizálását és az egységes szabályozási keretrendszert sürgette.
https://twitter.com/saylor/article/2103834820413374912
Öt szabadság, amelyre Saylor szerint szükség van
Az első a digitális eszközök létrehozásának szabadsága. Saylor szerint a vállalkozásoknak és a fejlesztőknek lehetőséget kell kapniuk arra, hogy új tokeneket, digitális értékpapírokat vagy más blokklánc-alapú eszközöket hozzanak létre, amennyiben teljesítik az átláthatósági és jogi követelményeket.
A második az eszközök piacra vitelének joga. Ez különösen a finanszírozás szempontjából fontos: egy induló cégnek ne kizárólag banki hitel vagy kockázatitőke-alapok révén legyen lehetősége forrást bevonni.
A tokenizált tulajdonrészek, kötvények és egyéb digitális konstrukciók új tőkebevonási csatornákat nyithatnak meg.
A harmadik szabadság a tulajdonlásról szól. A befektetőnek joga kell legyen eldönteni, hogy saját tárcában tartja-e az eszközét, vagy egy tőzsdére, bankra, letétkezelőre esetleg más szolgáltatóra bízza.
A negyedik elem az átruházás szabadsága. Saylor értelmezésében a digitális eszközök értékét jelentősen csökkenti, ha azokat nem lehet gyorsan és észszerű költségek mellett mozgatni magánszemélyek, vállalatok, tárcák és szolgáltatók között.
Az ötödik szabadság a használat joga. A digitális eszközöket nemcsak tartani, hanem fizetésre, befektetésre, jövedelemszerzésre vagy fedezetként hitelfelvételre is használni kellene.
Saylor szerint egy eszköz gazdasági értéke végső soron attól függ, hogy tulajdonosa mire képes vele. Ha a szabályozás leszűkíti a felhasználási lehetőségeket, azzal magát az eszköz gazdasági potenciálját is visszafogja.
Az AI önmagában nem teremt jólétet
Saylor érvelése szerint a mesterséges intelligencia számos munkafolyamatot automatizálhat, miközben egész termékkategóriákat és üzleti modelleket tehet elavulttá. Ez az átmenet azonban csak akkor vezethet szélesebb körű jóléthez, ha a gazdaság gyorsan képes új vállalkozásokat és új bevételi lehetőségeket létrehozni.
A Strategy vezetője ezért azt a célt fogalmazta meg, hogy a digitális tőkepiacok segítségével akár 10 millió új vállalkozás is képes legyen tőkét bevonni. Ez nem pusztán technológiai kérdés.
Ha egy európai vagy közép-európai startup hónapokat vár egy hagyományos finanszírozási kör lezárására, miközben egy amerikai versenytárs digitális csatornákon keresztül gyorsabban jut forráshoz, a különbség idővel versenyhátránnyá válik.
Mindazonáltal a gyorsabb finanszírozás önmagában nem old meg minden problémát. A tokenizációval együtt nő a csalások, a hibás projektek és a rosszul kialakított ösztönzők kockázata is.
A kihívás ezért nem az, hogy minden szabályozást fel kell-e számolni, hanem az, hogy a jogalkotók képesek-e a befektetővédelmet úgy megőrizni, hogy közben ne fojtsák meg az innovációt.
Digitális dollárok és a bankrendszer új versenye
Saylor külön kitért a digitális dollárokra is. Szerinte ezeknek nem zárt, nehezen hozzáférhető pénzügyi termékekként kellene működniük, hanem versenyezniük kellene a hozam, a gyorsaság és a használhatóság terén.
Úgy véli, hogy a bankoknak, a fintechcégeknek és a technológiai platformoknak azokon az alkalmazásokon és eszközökön keresztül kellene elérhetővé tenniük a digitális dollárokat, amelyeket az emberek már most is használnak.
Egy ilyen rendszerben a pénzmozgás akár a digitális információ továbbításához hasonló sebességgel történhetne.
Ez a gondolat különösen érdekes a közép-európai régióban, ahol a készpénz még mindig erős szerepet tölt be, ugyanakkor a mobilbankolás és az azonnali fizetések gyorsan terjednek. Ha a digitális pénzek szabályozása túlságosan merev marad, a felhasználók és a vállalkozások könnyen külföldi szolgáltatókhoz fordulhatnak.
Saylor szerint, ha egy jogszabály megakadályozza a digitális dollárok szabad versenyét, akkor magát a jogszabályt kell felülvizsgálni.
Ez a kijelentés jól mutatja a bitcoinpárti üzletember alapállását: a technológiát nem a hagyományos pénzügyi rendszer kiegészítőjeként, hanem annak lehetséges versenytársaként kezeli.
A Strategy közben tovább építi bitcoinállományát
Saylor elméleti programja mellett a Strategy a gyakorlatban is folytatja bitcoinstratégiáját. A vállalat szeptember 21-i közleménye szerint 950 bitcoint vásárolt 75,7 millió dollárért, érménként átlagosan 79.670 dolláros áron.
A Strategy bitcoinfőkönyve alapján ezzel a vállalat teljes állománya 846.000 BTC-re nőtt. A társaság összesen körülbelül 63,8 milliárd dollárt fordított bitcoinvásárlásra, az átlagos bekerülési ár pedig 75.416 dollár körül alakult.
A cég ugyanebben az időszakban 174 millió dollár értékben vásárolt vissza STRC elsőbbségi részvényeket is.
Ez arra utal, hogy a Strategy már nem kizárólag a bitcoinállomány növelését tartja szem előtt: a tőkestruktúráját és a befektetőknek kínált finanszírozási eszközeit is aktívan alakítja.
Az álláspont egyértelmű: Saylor szerint a digitális korszak gazdasági sikere azon múlik, hogy a tőke, a pénz és a tulajdon mennyire mozoghat szabadon.
A kérdés most az, hogy a szabályozók a digitális jogok kereteit időben kialakítják-e, vagy csak akkor reagálnak, amikor az új technológiák már megkerülhetetlenek lesznek.
Olvastad már? Bitcoin-kiáramlás: milliárdok távoztak a tőzsdékről
Kriptoworld.hu szerkesztője, a Kriptoworld.hu alapítója
LinkedIn | X (Twitter) | Facebook
A Kriptoworld.hu alapítójaként és szerkesztőjeként írásaiban azt vizsgálom, hogyan alakítják át a gazdasági és technológiai változások az emberek döntéseit, biztonságérzetét és jövőképét. Olyan nézőpontból írok, amely a gyors hírek mögötti következményeket és kérdéseket keresi. Hiszek abban, hogy a kriptovilágról nem csak technikailag, hanem emberi nyelven is lehet hitelesen beszélni. Írásaim célja nem tanácsadás, hanem megértés: segíteni eligazodni egy olyan világban, ahol a pénz, a technológia és a bizalom egyszerre változik.
📅 Megjelenés: 2026. szeptember 28. • 🕓 Utolsó frissítés: 2026. szeptember 28.
✉️ Kapcsolat: [email protected]
Tájékoztatás: A kriptoworld.hu oldalon található információk és elemzések a szerzők magánvéleményét tükrözik. A jelen oldalon megjelenő írások, cikkek nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII. törvény (Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást.
Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani, melyre a jelen oldal nem vállalkozik és nem is alkalmas. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon befektetési tanácsadóval!
A cikkekben megjelenő esetleges hibákért téves információkból eredendő anyagi károkért a kriptoworld.hu felelősséget nem vállal.