Az Európai Unió törvényhozói támogatták a pénzügyi intézményekre vonatkozó új tőkekövetelményeket előíró jogszabályt.
Ez szigorú szabályokat tartalmaz a kriptovalutával kapcsolatos kockázatok fedezésére.
A követelmények a digitális eszközöket tartó bankokra vonatkoznak, és várhatóan 2025 januárjában lépnek hatályba.
Az uniós jogalkotók jóváhagyták a bankokra vonatkozó Bázel III. tőkeszabályozást végrehajtó törvénytervezetet.
Az Európai Parlament Gazdasági és Monetáris Bizottságának (ECON) tagjai kedden támogatták azt a törvényjavaslatot, amelynek célja a legújabb globális banki tőkeszabályok érvényesítése.
A Reuters jelentésében megjegyezte, hogy a törvényhozók a kriptoeszközökből eredő kockázatokra vonatkozó konkrét követelményeket is beépítették.
Az általános szabályok a Bázel III. reformok részét képezik, amely a 2007-2009-es pénzügyi válságot követően a Bázeli Bankfelügyeleti Bizottság által kidolgozott, nemzetközileg elfogadott intézkedéscsomag. Fő céljuk a bankok felügyeletének és kockázatkezelésének megerősítése.
Más joghatóságok, köztük az Egyesült Államok és az Egyesült Királyság is hasonló irányba haladnak.
Az ECON azonban az európai törvénytervezettel további szabályozást vezet be, amely kötelezi a bankintézményeket, hogy elegendő tőkével rendelkezzenek a kriptoeszköz-állományok teljes fedezetére.
„A bankoknak minden egyes kriptóban tartott euró után egy eurónyi saját tőkét kell majd tartaniuk” – magyarázta Markus Ferber, a bizottság jobbközép tagja. Kifejtette bővebben:
Az ilyen tiltó tőkekövetelmények segítenek megakadályozni, hogy a kriptovilág instabilitása átterjedjen a pénzügyi rendszerre.
Az ECON keményebb álláspontot képvisel, mint az EU tagállamai
A változások, amelyek összhangban vannak a globális banki szabályozók ajánlásaival, átmeneti intézkedést jelentenek a további jogalkotásig.
A törvényjavaslat egy korábbi változatát a tagállamok már jóváhagyták, a végleges tervezetet pedig az Európai Parlamentnek kell majd megtárgyalnia.
Az uniós tagállamok megengedőbb megközelítést fogadtak el azzal kapcsolatban, hogy az európai ügyfeleknek szolgáltatásokat nyújtó külföldi bankoknak mikor kell fióktelepet nyitniuk, vagy egy ilyen bankot tőkeerősebb leányvállalattá alakítaniuk.
A ECON-tagok keményebb álláspontot képviseltek – jegyzi meg a jelentés.
Finomhangolás várható. Az Association for Financial Markets in Europe (AFME) például rámutatott, hogy a tervezetből hiányzik a kriptoeszközök meghatározása.
Az ágazati szervezet szerint a tokenizált értékpapírokra végül is lehetne alkalmazni a szabályozást.
Az AFME szerint az EU-nak azt is el kell kerülnie, hogy a nemzetközi piacokhoz és a határokon átnyúló szolgáltatásokhoz való hozzáférés megszigorításának potenciális negatív hatása legyen.
Mindeközben ugyanis a Brexit után az Egyesült Királyságból érkező versennyel szemben is igyekszik megszilárdítani autonómiáját a tőkepiacokon.
Tavaly nyáron az uniós intézmények és a tagállamok megállapodásra jutottak a kriptoeszközök piacaira vonatkozó új európai jogszabályról (MiCA).
A csomag várhatóan 2023-ban lép hatályba, de a vállalkozásoknak még 12-18 hónapjuk lesz arra, hogy megfeleljenek neki.
Olvastad már? Miért sújtotta brutális bírsággal a Holland Központi Bank a Coinbase-t?
Forrás: news.bitcoin.com
SZERETNÉD MEGKAPNI LEGFRISSEBB HÍREINKET? IRATKOZZ FEL HÍRLEVELÜNKRE!
