A bankváltási hajlandóság az egyik legerősebb jel, amit egy pénzügyi szolgáltató kaphat.
Ha az ügyfél hajlandó elvinni a pénzét máshová csak azért, mert ott jobb a kriptós hozzáférés, akkor a kriptó többé már nem marketing, hanem valódi versenyelőny.
6000 európai befektető 35%-a bankot váltana, de a tájékozatlanság még nagy akadály
A Börse Stuttgart felmérése, amelyet a Marketagent 2025 augusztusa és 2026 januárja között végzett Németországban, Olaszországban, Spanyolországban és Franciaországban, mintegy 6000 befektető megkérdezésével, nagyon beszédes számokat eredményezett.
A befektetők 35%-a váltana bankot, ha egy másik intézmény jobb kriptobefektetési lehetőséget kínálna. Kb. minden ötödik válaszadó arra számít, hogy a fő bankja három éven belül kriptós hozzáférést kínál.
25% már most is tart valamilyen kriptót, a legmagasabb arány Spanyolországban van, ahol ez 28%. 36% pedig azt mondja, hogy az elkövetkezõ 5 évben valószínűleg be fog fektetni kriptóba is.
De a kereslet mellett fontos akadályozó tényezők is vannak, a befektetők döntő többsége, 76% szerint a kriptó nincs eléggé szabályozva, és több, mint 60%-uk úgy érzi, nincs jól tájékoztatva a témáról.c
A felmérés a Börse Stuttgart Digital-t Európa vezető kriptós infrastruktúra-partnereként pozicionálja a bankok és a pénzügyi intézmények számára, vagyis a cégnek érdeke lehet a pozitív találatok kiemelése, de a módszertan ettől függetlenül reprezentatívnak tûnik. A kereslet már itt van, csak a kínálat és a bizalmi keret még nem teljesen alakult ki.
39 pénzügyi óriás az EU-nak: „legyen külön kriptós törvény, különben lemaradunk az USA mögött”
Az intézményi oldal ugyanezt az üzenetet közvetíti, csak elegánsabb levélpapíron.
Április 21-én 39 pénzügyi és technológiai cég, köztük a Nasdaq, a Börse Stuttgart Group és számos európai fintech szövetség közös levélben szólított fel az Európai Bizottságot és az Európai Parlamentet, hogy a DLT Pilot Regime-et, azaz az európai blokklánc-törvényt vegyék ki a 18 pénzügyi törvényt tartalmazó, évekig tartó huzavonával szembenéző EU-s jogalkotási csomagból, és kezeljék önálló törvényként.
A levélben a konkrét kéréseiket is megfogalmazták, és ezek szerint arra lenne szükség, hogy a DLT Pilot Regime tesztelési plafonját emeljék 150 milliárd euróra (jelenleg sokkal alacsonyabb), és bővítsék az eszköz-kört, több típusú tokenizált eszköz legyen engedélyezve.
Emellett a licencek időbeli korlátjának eltörlése merült még fel, valamint, hogy maga a törvény legyen kivéve a nagy csomagból, mert annak az elfogadása évekbe telhet.
A levél riasztó hangja nem véletlen: az EU szabályozási tempóját veszélyesnek tartják az USA és Ázsia rivalizálásában.
A DLT Pilot ráadásul már 2023 óta él, mint tesztprogram a tokenizált értékpapírokhoz, de a fejlesztők és cégek szerint az alacsony plafonok és a bürokratikus útvesztő megakadályozzák, hogy valódi piaci infrastruktúrává nőjön.
A lengyel eset is árulkodó: ahol a MiCA-bevezetés elakad, onnan a cégek már más EU-s országokban keresnek licencet, vagyis a verseny az EU-n belül is zajlik.
Japán: 80% tervez kriptóallokációt 2029-ig
A lemaradástól való félelem, és az eszközosztály terjedése, az igények növekedése nem kizárólag európai jelenség. Japán esetében a friss felmérések még nagyobb arányú keresletet mutattak ki.
A Laser Digital 2025 decemberében és 2026 januárjában 518 japán intézményi befektetőt, family office-t és közérdekű szervezet befektetési szakemberét kérdeztek meg.
Ezek közel 80%-a azt mondta, hogy a következő három évben kriptót is adna portfóliójához, jellemzően 2% és 5% közötti arányban. A legfőbb indok a diverzifikáció, mivel a kriptó a távol-keleten már nem számít egzotikusnak, hanem lehetséges portfólió-összetevő.
Az egyik legbeszédesebb részlet pedig az, hogy a kérdések és az aggodalmak tematikai súlypontja eltolódott, és már nem a „szabad-e egyáltalán kriptót tartani?” dominál, hanem a „hogyan csináljuk?” és a „melyik típus illik a stílusunkhoz?” kérdések merülnek fel először.
A szakértők szerint ez ugyanaz a mintaváltás, amit a nyugati intézményi befektetőknél 18 hónappal korábban lehetett látni. Japán egy kicsit megkésve, de ugyanazon az intézményesedési vonalon indult el, de a jelek szerint sokkal gyorsabban.
Mit jelent ez a kriptóra nézve?
Az európai 35%-os bankváltási hajlandóság nem egy elvont adat, hanem mérhető piaci nyomás, amelyet a bankok vezérigazgatói nem ignorálhatnak túl sokáig.
A 39 intézmény EU-s gyorsítási kérelme azt mutatja, hogy az intézmények készen állnak a digitális tőkepiaci infrastruktúrára, csak a szabályozási időzítés a szûk keresztmetszet.
A japán 80%-os allokációs szándék pedig azt jelzi, hogy az intézményi érdeklõdés is globálissá vált, és már nem csak az angolszász piacok trendje.
A kriptós hozzáférés a szemünk előtt válik pénzügyi alap-elvárássá, és az ügyfelek nem csak érdeklődnek, hanem a lábukkal, jelen esetben a pénztárcájukkal szavaznak.
Ahol a bankok és intézmények megoldják a hozzáférést, ott ügyfeleket nyerhetnek, ahol pedig nem, ott elveszítik őket.
Olvastad már? A prediction marketek gyorsan fejlődnek, de jön velük együtt a jogi káosz is
Kriptopiaci kutató, a Kriptoworld.hu külsős szerzője
Tűz. Kerék. Gőzgép. Bitcoin.
📅 Megjelenés: 2026. április 23. • 🕓 Utolsó frissítés: 2026. április 23.
✉️ Kapcsolat: [email protected]
Tájékoztatás: A kriptoworld.hu oldalon található információk és elemzések a szerzők magánvéleményét tükrözik. A jelen oldalon megjelenő írások, cikkek nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII. törvény (Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást.
Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani, melyre a jelen oldal nem vállalkozik és nem is alkalmas. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon befektetési tanácsadóval!
A cikkekben megjelenő esetleges hibákért téves információkból eredendő anyagi károkért a kriptoworld.hu felelősséget nem vállal.