A kvantumtéma azért pörög, mert egyszerre félelmetes és könnyen elmesélhető.
A „majd jön egy gép, ami feltöri a blokkláncokat” típusú mondatok gyorsan terjednek, főleg most, hogy a kvantumszámítógépek és az AI közötti kapcsolatról egyre több kutatás jelenik meg, és az egész sztorit még futurisztikusabbá teszi. Az ördög viszont a részletekben van.
Ma nincs olyan gép, ami feltörné a kriptográfiát
Mielőtt bárki rohanna kvantumbiztos hardvertárcát venni, érdemes tudni, hogy jelenleg nincs olyan kvantumszámítógép, amely a modern blokkláncok aláírási sémáit fel tudná törni.
A Coinbase januárban létrehozott egy független tanácsadói részleget, kifejezetten a kvantumkockázat értékelésére, amelynek tagjai között ott van Scott Aaronson (UT Austin), Dan Boneh (Stanford), Justin Drake (Ethereum Foundation), Sreeram Kannan (EigenLayer) és Yehuda Lindell (a Coinbase kriptográfiai vezetője) is.
A testület most adta ki az első jelentését, és az üzenetük egyértelmű: az ügyfélvagyon ma még biztonságban van, de a felkészülést el kell kezdeni.
Az a kutatás, amely most felélénkítette a kvantumtémát, a Caltech, a Google Quantum AI, az MIT és az Oratomic közös munkájával kezdődött.
Bebizonyították, hogy egy kb. 60 logikai qubittel rendelkező kvantumgép már bizonyos adatfeldolgozási és gépi tanulási feladatokban megverheti a klasszikus rendszereket, a 300 logikai qubitesnél pedig ez az előny olyan mértékűvé válhat, hogy a kutatók szerint egy ilyen gép a hatalmas méretű, klasszikus rendszereket is lekörözheti bizonyos feladatokon.
Ez látványos eredmény, de fontos a kontextus: a mai modern kriptográfiai aláírások feltöréséhez ennél sokkal több kellene, a becslések szerint több millió fizikai qubitben kell gondolkodnunk, szemben a jelenlegi néhány ezres szinttel.
Hol van mégis a valódi, konkrét kockázat?
A Coinbase nem általánosságokban fogalmazott, hanem specifikus sérülékenységeket azonosított, mégpedig két helyen is.
Az első a proof-of-stake hálózatok esetében lehet érdekes. Az Ethereum validátorai BLS-aláírásokat, a Solana felhasználói Ed25519 sémát használnak, és egy kellően fejlett kvantumgép ezeket a jövőben komolyan veszélyeztetheti.
Ráadásul a PoS-hálózatoknál nem elég csak a tárcákat frissíteni, hanem a konszenzus mélyebb rétegeit is át kell írni. Ez bonyolultabb, mint egy egyszerű tárcacsere, ezért az Ethereum már ki is dolgozott egy konkrét ütemtervet a poszt-kvantum átállásra.
A második a tárca-szintű veszély, amelyhez egy nagyon konkrét szám is tartozik. Ahol a publikus kulcs már látható nyilvánosan is, például a régebbi, többször felhasznált Bitcoin-címeknél, vagy ahol a cím közvetlenül a publikus kulcsot jeleníti meg, ott egy kvantumgép potenciálisan visszafejthetné a privát kulcsot.
A Coinbase becslése szerint nagyjából 6,9 millió bitcoin eshet ilyen fokozottan veszélyztetett kategóriába hosszú távon, és ez az összes BTC körülbelül 33%-a.
Ez nem jelent azonnali veszélyt, de az érintett érmék tulajdonosainak érdemes lesz időben új, kvantumálló címre váltani, amint ez lehetővé válik.
Miért kell most, jóval a krízis előtt elkezdeni?
A Coinbase legfontosabb szava az időzítés. A kvantumálló kriptográfiai átállás nem egyszerű frissítés, a NIST által 2024-ben standardizált poszt-kvantum aláírási sémák nagyobbak, lassabbak és drágábbak a jelenlegieknél, egy teljes blokklánc-hálózat migrációja pedig, milliónyi tárca, letétkezelő, validátor, tőzsde esetében évekig is tarthat, koordinált ipari együttműködéssel együtt is.
Az az iparág, amelyik megvárja, amíg tényleg fenyegetővé válik a helyzet, lekési a felkészülési ablakot.
A kérdés tehát nem az, hogy ma fenyeget-e a kvantumgép, mert arra egyszerű a válasz. Ma nem. De azt is igenis érdemes észben tartani, hogy megvan-e még a pár éves átfutáshoz szükséges idő, mire tényleg ott tart a technológia, és ez a pár év pontosan mennyi is.
Ha valaki az utolsó pillanatban akar átállni, az nagy valószínűséggel nem fog összejönni. Vagy legalábbis nem egyszerűen.
A kvantumfenyegetést nem kell sem kinevetni, sem pánikba esni tőle. Nem holnapi katasztrófa, de nagyon is mai felkészülési feladat, és az iparág is így kezeli.
A Coinbase nem PR-közleményt adott ki, hanem a világ vezető kriptográfusait ültette le egy közös asztalhoz, hogy évekkel előre elkezdjék kialakítani az átmenetet.
Ez a fajta proaktivitás önmagában is jelzésértékű: a kriptó legkomolyabb szereplői nem kinevetik a kvantumot, hanem már terveznek vele.
Olvastad már? Justin Sun beperelte a Trump-közeli World Liberty projektet
Kriptoworld.hu szerkesztője, a Kriptoworld.hu alapítója
LinkedIn | X (Twitter) | Facebook
A Kriptoworld.hu alapítójaként és szerkesztőjeként írásaiban azt vizsgálom, hogyan alakítják át a gazdasági és technológiai változások az emberek döntéseit, biztonságérzetét és jövőképét. Olyan nézőpontból írok, amely a gyors hírek mögötti következményeket és kérdéseket keresi. Hiszek abban, hogy a kriptovilágról nem csak technikailag, hanem emberi nyelven is lehet hitelesen beszélni. Írásaim célja nem tanácsadás, hanem megértés: segíteni eligazodni egy olyan világban, ahol a pénz, a technológia és a bizalom egyszerre változik.
📅 Megjelenés: 2026. április 23. • 🕓 Utolsó frissítés: 2026. április 23.
✉️ Kapcsolat: [email protected]
Tájékoztatás: A kriptoworld.hu oldalon található információk és elemzések a szerzők magánvéleményét tükrözik. A jelen oldalon megjelenő írások, cikkek nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII. törvény (Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást.
Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani, melyre a jelen oldal nem vállalkozik és nem is alkalmas. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon befektetési tanácsadóval!
A cikkekben megjelenő esetleges hibákért téves információkból eredendő anyagi károkért a kriptoworld.hu felelősséget nem vállal.