Az utóbbi időben a nemzetközi politikai porondján két említésre méltó jelenség is egyre nagyobb figyelmet kapott.
Az egyik a BRICS-országok egyre összehangoltabb stratégiája, a másik pedig a dollártól való eltávolodás mind sürgetőbb kérdése.
Az úgynevezett de-dollarizáció, mint témakör, mára a mainstream médiában is többször felmerült, ennek ellenére jelentős azok száma, akik nem igazán tudják hová tenni ezt a jelenséget.
Hasznos lehet tehát, ha végiggondoljuk, hogy hogyan lett a dollárból a világ tartalékvalutája, és hogyan nézne ki a gyakorlatban, ha ez a helyzet megszűnne.
Mostanra már 78 éve a dollár a világ tartalékvalutája, az 1944 óta hatályos Bretton Woods Egyezmény aláírása óta.
Az első és a második világháború alatt az USA aranyban kapta a fizetséget a szövetségeseitől, ennek következtében pedig a világ legnagyobb aranybirtokosává vált.
Nixon elnöksége alatt ennek a jelentősége lecsökkent, ráadásul a vietnámi háború alatt a franciák rájöttek, hogy az USA több dollárt nyomtatott ki, mint amennyi arannyal valójában rendelkezik.
Ennek következtében létrejött a petrodollár rendszer, és Szaúd-Arábia beleegyezett, hogy kizárólag dollárért cserébe ad el olajat a világpiacon.
Ez a megállapodás nagymértékben növelte az USA és a dollár jelentőségét, hosszú időn keresztül.
Mióta Oroszország és Kína esetében egyre növekvő geopolitikai feszültségekkel kell szembenéznie az USA-nak, a petrodollár ereje némiképp lecsökkent.
2023 januárjában a szaúdi pénzügyminiszter, Mohammed Al-Jadaan úgy nyilatkozott, hogy a dolláron kívül más pénznemeket is elfogadhatnak majd az olajért cserébe.
Ezzel párhuzamosan a BRICS országok több stratégiai intézkedést is bevezettek, amelyek azt célozzák, hogy az egymás közötti kereskedelemben egyre inkább áttérjenek a saját valutáik használatára, a dollár helyett.
Emellett gyakorlatilag minden tagállam egyetértett abban, hogy egy teljesen új, közös valuta létrehozásával meg tudnának szabadulni a dollár egyeduralmától.
Ez a lépés még tovább távolítaná a világgazdaságot a dollártól, és az USD eddig vitathatatlanul fontos szerepe alaposan lecsökkenne a nemzetközi kereskedelem és a pénzügy területén.
A BRICS vezetői is elismerik, hogy megoldható feladatnak látszik a dollár lecserélése, a függőség lecsökkentése, ráadásul a világpiac számos szereplője egyetért velük ebben.
Természetesen vannak olyanok is, akik egyelőre szkeptikusak, és nincsenek meggyőződve arról, hogy a dollár tényleg annyira gyenge, mint látszik.
Az IMF egyenesen úgy fogalmazott, hogy a trendek ellenére sem látja maga előtt a helyzetet, amelyben a dollár-tartalékokat valami másra váltják az országok.
Az ismert amerikai politológus, Ian Bremmer kifejezetten leszólta a dollár bukásáról szóló nézeteket, és a közgazdász Paul Krugman is úgy vélte, a dollár meg fogja őrizni a vezető szerepét a belátható jövőben.
A de-dollarizáció a gyakorlatban azt jelentené, hogy az amerikai dollár elveszítené a tartalék-valuta státuszt, ennek pedig beláthatatlan következményei lennének a világgazdaság egészére, valamint számos pénzügyi eszközosztályra és valutára.
Egy ilyen forgatókönyv megvalósulásakor a központi bankoknak vélhetően be kellene avatkozniuk a valutapiacok működésébe, és egy alternatív tartalékeszközt kellene létrehozni, hogy biztosítani tudják a likviditást.
A lehetséges alternatív valuták, pénzeszközök száma és befolyása jelenleg is egyre növekszik, egyelőre viszont nehéz megbecsülni, hogy az általános trendeket ez hogyan befolyásolja, azok hová fognak kifutni.
Az idő viszont mindenképpen megmutatja, hogy mi lesz a dollárral, és az események milyen következményekkel járnak majd.
Olvastad már? A Litecoin bányászati nehézsége folyamatosan új csúcsokat ér el
Forrás: news.bitcoin.com
SZERETNÉD MEGKAPNI LEGFRISSEBB HÍREINKET? IRATKOZZ FEL HÍRLEVELÜNKRE!
