Az Iota az elosztott hálózatok egy újfajta típusa. Egy elég egyedi megoldást használ a tranzakciók hitelesítésére, hogy kezelni tudja a hatalmas mennyiségű adatot, amelyet az IoT eszközök forgalmaznak egymás között.
A kriptoiparban a közmegegyezés a Bitcoin és az Ethereum egyfajta technológiai továbbfejlesztéseként értékeli.
Mostanra az IoT, a dolgok internete viszonylag közismertté vált. Számos internetre, internetet keresztül pedig egymáshoz kapcsolódó eszköz hálózata, ha pedig a történetbe blokkláncot is viszünk, az eredmény maga az Iota.
A minden internete
Az internethez ma már bármi kapcsolódhat, autók, drónok, lámpák, de még hűtőszekrény is. Az interneten keresztül pedig kommunikálni tudnak egymással.
Ezt a kommunikációt, ezt az adatforgalmi hálózatot nevezzük a dolgok internetének.
Az IoT már létezik egy ideje, de mostanában már egyre jobban valósággá válik. A mindennapi életbe egyre jobban beszivárog, egyre több ember és eszköz vesz részt a hálózat növelésében.
Ezzel viszont van egy probléma. Minél több a résztvevő, annál több az adatforgalom.
Márpedig a világon létező hálózatok nem arra lettek tervezve, hogy elbírják ezt az adatmennyiséget, amelyet lassan elkezdenek ezek az okoseszközök generálni.
Itt jön be a képbe az Iota, amelyet kifejezetten ennek a problémának a megoldására hoztak létre.
De mi is az Iota?
Internet of Things Application, egy olyan elosztott hálózat, kriptopénz, mint a Bitcoin, de a létrehozásának az elsődleges célja kifejezetten a skálázódás kezelése volt.
Jelen pillanatban a blokkláncok közül a Bitcoin és az Ethereum képes sok adatot kezelni, de nem annyit, amennyit az IoT igényelne.
A szakértők szerint egy IoT hálózat képes kell legyen milliónyi, vagy akár milliárdnyi tranzakció kezelésére is. Hogy ezt meg lehessen oldani, az Iota csapata létrehozta a Tangle hálózatot.
Tangle
Ezen a néven fut az Iota hálózata, amely nem blokklánc, hanem inkább blokkrács, a DAG-technológia egy módosított változata.
A rendszer nem versenyezteti a hálózat résztvevőit, hogy ki talál blokkot. Ehelyett ha az adott csomópont, tárca, felhasználó szeretne indítani egy tranzakciót, először hitelesítenie kell kettő másikat.
Tehát nincsenek olyan résztvevők a hálózaton, mint a Bitcoin esetében a bányászok. Ráadásul minél több tranzakciót végeznének a tagok, a rendszer annál gyorsabbá válik.
Mivel pedig mindenki hitelesít, nincs tranzakciós díj. Nagyon kis mennyiségű kriptóval is elvégezhetők az utalások. A bitcoin vagy az ether esetében a mikrotranzakciók nem működnek, mert túl sokba kerülnének.
Hasonlít a Bitcoinhoz?
A Bitcoin az első generációs elosztott hálózat. Az Ethereum a második lépés, okosszerződések és dappok is létrehozhatók rajta.
Az Iota ebben a sorban a harmadik generációt képviseli. Lehetővé teszi, hogy a gépek autonóm módon használják a hálózatot, egymás között. Nincs szükség bányászokra, és a biztonsági megoldásai a jövőben is jól fognak működni.
Ki találta fel?
A két alapító Dominik Schiener és David Sønstebø, de mostanra világszerte sok kutató és mérnök dolgozik a projekten.
Saját tokenjük is van, amely a MIOTA néven fut, és a többi kriptopénzhez hasonlóan váltón, tőzsdén lehet hozzájutni.
A jövő
Számos felhasználási mód lehetséges, amelyekre még csak nem is gondolunk ma. Mindez azért, mert a hálózat lehetővé teszi a gépek kommunikációját.
Az egyik irány, hogy a gépek maguktól is használhatják a blokkláncot. Például az önvezető autók esetében megoldható, hogy a jármű maga fizesse ki a parkolást, a töltést, vagy az útdíjakat. Nem kell hozzá emberi beavatkozás.
Az Iota Alapítvány több várostervezési és energiacéggel dolgozik együtt, hogy ezek a megoldások el tudjanak terjedni, és hatékonyan tudják hasznosítani a hálózatokat.
Mikor pedig minden össze lesz kapcsolva mindennel, akkor már nem a dolgok internetéről beszélhetünk, hanem a dolgok gazdaságáról. Itt az adat olyan árucikké válik, mint a víz vagy az arany.
Fel kell készülnünk az igazán okos gépek érkezésére.
Olvastad már? Mi az a Dogecoin? (DOGE)
Forrás: decrypt.co
SZERETNÉD MEGKAPNI LEGFRISSEBB HÍREINKET? IRATKOZZ FEL HÍRLEVELÜNKRE!