Az ether a második kriptopénz a bitcoin után piaci összértéke szerint. De mégis miért van ez így? Mi adja a második legértékesebb digitális valuta blokkláncának hajtóerejét? És ami még fontosabb: hogyan működik?

A digitális korban közvetve vagy közvetlenül mindenki függ valamilyen módon az internettől, amely a magánélet és a munka szinte összes aspektusába beférkőzött már.

Elgondolkodtató kérdés, hogy az internet mostani működése vajon összhangban áll-e azokkal az elképzelésekkel, amelyekre anno épült.

Úgy néz ki ugyanis, hogy nem. Olyan centralizált vállalatoktól hemzseg a világháló, amelyek nap mint nap a mindenféle igényeink kielégítésén munkálkodnak – látszólag ingyen.

Néhány ilyen nagy név például az Amazon, a Facebook vagy a Google. Ezek mind tárolnak a felhasználóikról személyes és munkahelyi adatokat, érzékeny pénzügyi információkat, jelszavakat stb.

Ezeknek az „internetes behemótoknak” még arra is jut idejük, hogy időnként veszélybe sodorják a felhasználók biztonságát és magánéletét.

Mindez nem meglepő, hiszen egy esetleges hack esetén egy hatalmas, centralizált szerver sokkal kézenfekvőbb célpont a támadók számára. Ezzel tekintélyes károkat okoznak mind a vállalatnak, mind pedig annak felhasználóinak – néha teljesen láthatatlan módon.

Tim Berners-Lee, a világháló kifejlesztője minden bizonnyal nem szerette volna azt, hogy az internetet az emberi életek irányításának eszközeként használják fel. Bár titkon valószínűleg ő is tudta, hogy a legnyomasztóbb forgatókönyv egyszer valóra válhat.

A blokklánc avantgárd felhasználása

A bitcoin 2009-es feltűnése bemutatta a világnak a pénz teljesen decentralizált, engedélymentes és biztonságos formáját. Volt azonban egy másik aspektus is, amelyet Satoshi meg szeretett volna válaszolni a 2008-ban kicsúcsosodó gazdasági világválság közepette.

Mégpedig egy „csomópont-alapú hálózat” létrehozását, amely a blokklánc által alapkőként szolgált számos egyéb alkalmazásnak is.

Az egyik ilyen alkalmazás például az Ethereum. A Bitcoin célja, hogy feleslegessé tegye a bankokat, valamint a harmadik félként szolgáló pénzügyi intézményeket. Hivatalos oldala szerint az Ethereum lesz az „az alapítvány, amely az internet új korát hozza magával.”

A blokkláncra épülő programok és alkalmazások létrehozása kezdetben nagyon nehéz volt. Csak azok a fejlesztők jutottak valamire, akiknek volt egy kis tudásuk kódolásban, kriptográfiában és matematikában. Az Ethereum mindezt megváltoztatta.

Vitalik Buterin remekművét 2015-ben mutatták be a világnak, mint a világ első, programozható blokkláncát.

Az Ethereum.org szerint több ezer fejlesztő dolgozik azon nap mint nap, hogy különböző alkalmazásokat építsenek az elektronikus szavazórendszerektől egészen az ingatlan-nyilvántartásig.

Néhány használható ezek közül:

  • Pénzügyi alkalmazások, amelyek lehetővé teszik a pénzkölcsönzést, -kölcsönadást vagy más kriptoeszközökbe való befektetést.
  • Decentralizált piacok, amelyek lehetővé teszik a virtuális devizákkal való kereskedést, vagy való világbeli kereskedelmi események „megjósolását”.
  • Játékok, amelyekben a felhasználók játékon belüli eszközöket birtokolhatnak vagy akár valódi pénzt kereshetnek.

Azzal, hogy az Ethereum alkalmazásépítő eszközöket épített az Ethereumba, mindezt lehetővé teszi. De vajon hogyan?

Köss okosszerződéseket

Az okosszerződés egy olyan számítógépes program, amely automatikusan végrehajtásra kerül, amint bizonyos feltételek teljesülnek. Ezek pontosan úgy futnak le a blokkláncon, ahogy megprogramozták őket – anélkül, hogy bárki cenzúrázná, leállítaná vagy harmadik félként megzavarná.

Az egyéb fizetésekkel vagy blokkláncra épülő pénzügyi elszámolással ellentétben az Etherum lehetővé teszi a fejlesztők számára, hogy olyan műveletet hozzanak létre, amilyet csak szeretnének.

Ilyenek például decentralizált alkalmazások – röviden dAppok – amelyek jelentősen megkönnyítik a pénz, a tartalom, a tulajdon vagy bármi másnak az értékesítését.

A bitcoin egy blokkláncon működő kriptoeszköz. Mégsem csak egy peer-to-peer pénzügyi elszámolási rendszer. Az Ethereum viszont jóval tágabb értelemben értelmezi a blokkláncot – ahogyan azt fentebb is tárgyaltuk.

A helyzet az, hogy jelenleg mindkét hálózat esetében kemény munka árán történhet csak meg egy tranzakcióhalmaz hitelesítése.

Ezt nevezzük Proof-of-Work-hálózatnak (PoW). A bányászoknak összetett matematikai problémákat kell megoldaniuk, ha létre akarják hozni azokat a coinokat, amelyek a hálózatok üzemanyagául szolgálnak. Ezeket a coinokat nevezzük rewardnak, magyarul jutalomnak.

A Bitcoin-bányászok BTC-t kapnak, az Ethereum hálózat csákányosai pedig ethert. Az ethert arra is felhasználhatják, hogy különféle szolgáltatásokért fizessenek az Ethereum rendszerén belül.

Hogyan kapnak jutalmat az Ethereum-bányászok?

Az Ethereum egy másik tokene a gas. A bányászok akkor kapnak belőle, ha tranzakciókat helyeznek el az általuk generált blokkban.

Minden okosszerződés végrehajtása gasba kerül. Ezzel ösztönzik a bányászokat arra, hogy tranzakciókat is tegyenek a blokkokba.

Az Ethereum egyértelműen egy sor ígérettel rendelkezik arra vonatkozóan, hogy megteremtse a decentralizált világhálót vagy a Web 3.0-t. A nyilvános blokklánc a kezdetektől fogva igyekezett eleget tenni a kritikák elvárásainak.

Hogy az Ethereum csakugyan képes lesz-e megváltoztatni az internetről alkotott elképzeléseinket, az a jövő zenéje.

Olvastad már? Így szerezz bitcoint találós kérdések megfejtésével

 Forrás: bitcoinist.com


Várjuk hozzászólásaitokat itt lent, illetve a közösségimédia-felületeken. Ne hagyjátok ki a többi hírt, és iratkozzatok fel hírlevelünkre. Ne felejtsétek el nyomon követni oldalunkat a Facebookon.

Legyen szép napotok! 🙂