A Proof of Stake használata kriptohálózatak biztosítására a Proof of Work alternatívájaként már hosszú ideje a levegőben lóg. Legelőször 2012-ben vetette fel az ötletet Sunny King és Scott Nadal mint a bányászatnál energiahatékonyabb megoldást.
Az évek alatt a kezdetben peremvidéken sodródó PoS-ből az új kriptohálózatok alapértelmezett konszenzusprotokollja lett.
De olyan blokkláncok is vannak, amelyek PoW-ből váltanának át PoS-be, hogy olyan funkciókat kínálhassanak felhasználóiknak, mint a modern hálózatok.
Az alábbi történet arról szól, hogyan vált a Proof of Stake a konszenzusalgoritmusok királyává.
Kezdetben vala a Peercoin
2011-ben Sunny King és Scott Nadal azon kezdett el töprengeni, hogyan valósíthatnák meg a ma már Proof of Stake néven elhíresült valamit.
A következő évben aztán a Peercoin fehér könyvében jelentették meg elképzeléseiket.
Ahogy mondták, a „proof-of-stake a coinok korán alapszik és egyes csomópontok olyan hashelési sémák alapján állítják elő, amely hasonló a bitcoinhoz […].
A blokklánc történetét és a rendezett tranzakciókat egy központilag közvetített ellenőrzőpont-mechanizmus is védi.
Két fontosabb cél vezetett el a PoS létrejöttéig. Az első az energiahatékonyságot jelölte meg fő szempontként. Ha egyre több blokklánc jelenik meg, nem lesz elég számítási teljesítmény az összes biztosításához.
A kevés hash erővel rendelkező láncok ki lesznek téve az 51%-os támadásoknak, a Bitcoin energiafogyasztása pedig már most is szúrja a környezetvédők szemét.
A második megfontolás a láncok biztonságának további növelése volt. A Proof of Work valóban robusztusnak számít, vannak azonban hátsó kapui, például az olyan centralizált kartellek, amelyek elegendő hash erővel is rendelkezhetnek a lánc feletti hatalom átvételére.
Bár a PoS-nek ugyanúgy megvannak a maga gyenge pontjai, a PoW néhány eredendő problémáját megoldotta.
A tiszta Proof of Stake további úttörői
Bár King és Nadal elképzelése valóban okos volt, tudni kell, hogy a Peercoinban csak részben valósult meg.
Ez továbbra is rendelkezett a Prof of Work elemeivel. A PoS valójában a Nxt 2013-as indulásakor esett át első igazi tűzpróbáján.
A Jelurida szoftvervállalat által fejlesztett Nxt az első, tiszta PoS-blokkláncot hozta el, az ő sablonjuk pedig a további PoS-hálózatok számára is lemásolhatóvá vált ezáltal.
A Javában írt nyílt forráskódú blokklánc manapság fizetési hálózatként és dApp-inkubátor hubként működik.
Később egyre több és több kriptoprojekt kezdett el a PoS-szel kísérletezni, és ki-ki a maga ízlésére szabta az algoritmust.
Ennek legnagyobb megnyilvánulása volt a Steemit-társalapító Dan Larimer által útjára indított EOS, amelyet egy 4 milliárd dolláros, egy éven át tartó ICO előzött meg.
Az EOS ún. delegated Proof of Stake-et (dPOS) használ, amelyben a token birtokosai a blokk előállítóit bízhatják meg a tranzakciók hitelesítésével.
Annak ellenére, hogy a dPoS-t sok kritika érte, amiért lehetővé tette a „kartellek” létrejöttét, az EOS sikeresen bevezette a PoS-t a mainstreambe, és abban is jelentős szerepet vállalat, hogy az Ethereum tovább távolodjon a PoW-től.
Néhány dologra nem árt vigyázni
Történelme nagyobbik részében a Proof of Stake-et kölcsönös együttműködés jellemezte a blokkláncprojektek között, miközben nagyban folyt az ötletek egymás közt történő megosztása is.
A jobb konszenzusalgoritmus mindent összevetve jobb lehetőségeket jelent a kriptofelhasználók számára is. A dolog azonban nem mindig volt ilyen egyszerű.
Az Algorand például azzal haragította magára az Nxt-et nemrég, hogy kijelentették, miszerint ők hozták létre a világ első Proof of Stake-blokkláncát.
A Nxt fehér könyve valamint hétéves történelme elég bizonyítékként szolgálnak ennek megcáfolására, a Jelurida-fejlesztő Lior Yaffe pedig nem félt felemelni kritikus hangját a hami állítások ellen.
A vita aztán a közösségi oldalakra is átszivárgott, végül pedig az Nxt javára zárult.
A Proof of Stake minden blokklánc számára szabadon felhasználható, az pedig, hogy ki használta fel először, mindössze büszkeség kérdése.
A Proof of Stake jövője
Mindössze 8 év alatt a Proof of Stake egy ötletből az ágazat kedvenc konszenzusmechanizmusává vált, amely több milliárd dollárnyi kriptoeszköz biztonságáért felel.
A Tezoshoz és a hamarosan érkező ETH 2.0-hoz hasonló hálózatok tokenbirtokosok új csoportjához juttatják el a staking lehetőségét.
Míg a PoW továbbra is elválaszthatatlan részét képezi a Bitcoin hálózatának, addig minden jelentős új blokklánc már PoS-re épül.
A Peercoin törekvéseinek, a Nxt-nek és korai fejlesztőknek köszönhetően a Proof of Stake szépen lassan átvette a hatalmat a blokkláncágazat felett.
Minden egyéb, beleértve a DeFi-oldalláncokat is, ennek alapjaira épül.
Olvastad már? Peter Brandt szerint a világ nem fogja alkalmazni a bitcoin- vagy aranystandardot
Forrás: Bitcoinist
Kiemelt kép: skalex.io
SZERETNÉD MEGKAPNI LEGFRISSEBB HÍREINKET? IRATKOZZ FEL HÍRLEVELÜNKRE!
