A kripto világa évekig arról szólt, hogy a projektek próbáltak elbújni a szabályozók elől a Kajmán-szigeteken vagy Bahamákon.
Ez jól működött egy darabig, de aztán az iparág túl nagyra nőtt. A nagy pénz már nem akar offshore adóparadicsomokban bujkálni, hanem biztonságos, jogilag tiszta és jó infrastruktúrával rendelkező központokat keres, egyszerűen azért, mert az ilyen helyeken jobban lehet üzletelni.
Több pénzt lehet csinálni. És ahogy a tőke megmozdult, a világ országai hirtelen egymásra licitálva kezdték el árulni magukat a következő nagy kriptohullám főszereplőjeként.
Ami viszont igazán izgalmas, az az, hogy mennyire máshogy képzelik el a vonzerőt a világkülönböző pontjain. Míg London egy elegáns jogszabályi öltönyt varr a szektorra, addig Kazahsztán egy komplett, sci-fibe illő várost próbál felhúzni köré.
London: a Wall Street a mérce
Az Egyesült Királyság, és különösen a londoni City, sosem a lazaságáról volt híres, ha a pénzről van szó.
A brit pénzügyi felügyelet, az FCA ezen a héten tette közzé annak az új kriptós szabálykönyvnek a végleges részleteit, amely 2027 októberében lép majd teljes egészében hatályba.
Az FCA üzenete egyértelmű, a kriptó maradhat Londonban, de csak akkor, ha hajlandó felnőni a hagyományos pénzpiacokhoz. Ugyanaz a tevékenység, ugyanazok a szabályok.
Az új rezsimben a tőzsdéknek és a stablecoin-kibocsátóknak szigorú letétkezelési szabályoknak kell megfelelniük, kötelező stresszteszteket kell csinálniuk, és 1:1 arányú fedezetet kell tartaniuk. Nem számít, hogy kriptó, vagy hagyományos pénz, a rendszernek ugyanannak kell lennie.
De a britek is érzik, hogy ha túl szoros az az öltöny, a cégek egyszerűen továbbállnak Dubajba vagy Szingapúrba, ezért a legfrissebb bejelentésben tettek egy látványos gesztust is.
Az iparág nyomására az FCA engedett, és a fontalapú stablecoin-kibocsátók kötelező tőkepufferét az eredetileg tervezett 2 százalékról 1 százalékra vitte le.
A hatóság nyíltan kimondta, hogy ez a finomhangolás azért kellett, hogy a brit szabályozás arányos maradjon, és az ország ne veszítse el a nemzetközi versenyképességét a kriptós központok csatájában.
Mert ez egy csata, csak az erőforrás, amiért vívják, az a felhasználók tömege, az általuk a cégeknek fizetett szolgáltatási díjak, és végül a cégektől az államok felé fizetett iparűzési adó és társasági adó. És ez ma már akkora összeg, hogy az országok elkezdtek versenyezni érte.
Kazahsztán: Ahol a blokklánc a betonba épül
Miközben a britek a paragrafusokat csiszolták, Kazahsztán egy teljesen más, sokkal „hollywoodibb” pitch deckkel állt elő. Az ázsiai ország nem csak szabályozni akar, hanem szó szerint a fizikai térbe akarja lehorgonyozni a Web3-at.
A kazah hatóságok, a digitális fejlesztési minisztérium bevonásával bejelentették, hogy aláírtak egy hivatalos megállapodást a Solana Foundationnel, és a cél nem kevesebb, mint Közép-Ázsia első Solana Gazdasági Zónájának a létrehozása.
A projekt központja a fejlesztés alatt álló Alatau City lenne, amelyet gyakorlatilag egy innovációs hubként, speciális gazdasági övezetként, egyfajta jövő-városként próbálnak pozicionálni a régióban.
A kazah elképzelés szerint ők nem csak papírmunkát adnak a cégeknek.
A Solana-partnerség keretében startup-inkubációt, helyi blokklánc-képzéseket, technológiai tesztkörnyezetet és kedvezményes adózású gazdasági zónát építenek fel. Vagyis azt üzenik az alapítóknak, hogy gyertek hozzánk, és mi szó szerint várost építünk körétek.
Ki nyeri a versenyt?
A londoni és a kazah sztori egymás mellé téve tökéletesen megmutatja a globális verseny két végletét.
Ha egy gigantikus, intézményi pénzeket mozgató stablecoin-kibocsátó vagy, a londoni FCA-licenc olyan pecsét lesz a papírjaidon, amivel a világ bármelyik bankjába besétálhatsz.
Ha viszont egy fiatal, tokenizációval és dAppokkal kísérletező Web3 startupot építesz, lehet, hogy az Alatau City köré épülő kazah-Solana vízió sokkal hívogatóbb lesz számodra.
A verseny elindult, a tét pedig a következő évtized digitális gazdaságának a központja.
Olvastad már? A BIS nekiment a stablecoinoknak, mert szerintük veszélyesek a pénzügyi rendszerre
Kriptoworld.hu szerkesztője, a Kriptoworld.hu alapítója
LinkedIn | X (Twitter) | Facebook
A Kriptoworld.hu alapítójaként és szerkesztőjeként írásaiban azt vizsgálom, hogyan alakítják át a gazdasági és technológiai változások az emberek döntéseit, biztonságérzetét és jövőképét. Olyan nézőpontból írok, amely a gyors hírek mögötti következményeket és kérdéseket keresi. Hiszek abban, hogy a kriptovilágról nem csak technikailag, hanem emberi nyelven is lehet hitelesen beszélni. Írásaim célja nem tanácsadás, hanem megértés: segíteni eligazodni egy olyan világban, ahol a pénz, a technológia és a bizalom egyszerre változik.
📅 Megjelenés: 2026. július 1. • 🕓 Utolsó frissítés: 2026. július 1.
✉️ Kapcsolat: [email protected]
Tájékoztatás: A kriptoworld.hu oldalon található információk és elemzések a szerzők magánvéleményét tükrözik. A jelen oldalon megjelenő írások, cikkek nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII. törvény (Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást.
Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani, melyre a jelen oldal nem vállalkozik és nem is alkalmas. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon befektetési tanácsadóval!
A cikkekben megjelenő esetleges hibákért téves információkból eredendő anyagi károkért a kriptoworld.hu felelősséget nem vállal.