Az amerikai kriptoszabályozásért folyó csata új szakaszba lépett: a vita már nem általános politikai jelszavakról, hanem a CLARITY Act egyes mondatairól, kivételeiről és hatósági következményeiről szól.
A The Wall Street Journal szerkesztőségi cikke augusztus 4-én élesen bírálta a törvényjavaslatot. Az írás szerint a Kongresszus olyan jogszabályt készül elfogadni, amely újabb kiskapukat nyithat a stablecoinok, a decentralizált pénzügyek és a digitális eszközök besorolása előtt.
A kritika azonban kis idő alatt szakmai ellenreakciót váltott ki. Kriptojogászok, iparági vezetők, egykori szenátorok és elemzők egymás után állították: a vezércikk több ponton nem azt kifogásolja, amit a jelenlegi, július 22-én összevont törvényszöveg ténylegesen tartalmaz.
Három kulcskérdésen robbant ki a vita
A konfliktus középpontjában három állítás áll. A Wall Street Journal szerint a stablecoin-kibocsátók a GENIUS Act kamatfizetési tilalmát úgy kerülhetnék meg, hogy a jutalmazást kriptotőzsdéken vagy azok kapcsolt vállalkozásain keresztül szervezik meg.
A lap emellett úgy érvelt, hogy a decentralizált hálózatok az eBayhez hasonló működéssel kibújhatnak a pénzmosás elleni és ügyfél-azonosítási kötelezettségek alól. Ebben a modellben a felhasználók közvetlenül üzletelnének egymással, miközben egy platformüzemeltető jutalékot szedne.
A harmadik kifogás szerint a CLARITY Act nem ad egyértelmű választ arra, mikor minősül egy token értékpapírnak, illetve mikor kerülhet az árupiaci szabályozás alá.
A kritikusok szerint ez a bizonytalanság továbbra is a Securities and Exchange Commission, valamint a Commodity Futures Trading Commission közötti hatásköri vitákat konzerválná.
Az érvelés elsőre logikusnak tűnhet, a törvény szövegét közelebbről vizsgálva azonban árnyaltabb kép rajzolódik ki.
A stablecoin-jutalmaknál nem minden ösztönző tiltott
Miles Jennings, az Andreessen Horowitz kriptovaluta-üzletágának jogi vezetője egy részletes összehasonlításban hívta fel a figyelmet arra, hogy a CLARITY Act nem csupán a kibocsátók kamatfizetését korlátozná.
It appears that the @WSJopinion Editorial Board didn't fact check their article about CLARITY, so we did it for them: pic.twitter.com/eFmCehBaHs
— miles jennings (@milesjennings) August 4, 2026
A javaslat a digitáliseszköz-szolgáltatókra, a tőzsdékre és azok kapcsolt feleire is kiterjeszti a tilalmat, ha az ügyfél pusztán azért kap hozamot, mert egy fizetési stablecoint tart vagy egyenleget parkoltat.
A tervezet emellett kijátszásellenes rendelkezéseket és akár 5 millió dolláros jogsértésenkénti bírságot is tartalmaz.
Ez azonban nem jelenti azt, hogy minden stablecoinhoz kapcsolódó jutalom automatikusan jogellenessé válna.
A Galaxy Research értelmezése szerint a valódi aktivitáshoz vagy tranzakcióhoz kötött ösztönzők továbbra is megmaradhatnak, amennyiben gazdaságilag nem azonosak a betéti kamattal.
Ez a különbségtétel Magyarországon és az Európai Unióban is fontos lehet. A kriptokártyák, hűségprogramok és stablecoin-alapú fizetési szolgáltatások egyre gyakrabban kínálnak visszatérítést vagy tokenes jutalmat.
Nem mindegy tehát, hogy a szolgáltató a vásárlási aktivitást díjazza, vagy egyszerűen a számlán tartott dollárfedezet után fizet.
DeFi: a decentralizáció önmagában nem jelent mentességet
Ji Kim, a Crypto Council for Innovation elnöke és megbízott vezérigazgatója egy hosszabb elemzésben szintén vitatta a Wall Street Journal következtetéseit.
Szerinte a törvény nem biztosít automatikus menedéket azoknak a platformoknak, amelyek decentralizáltnak nevezik magukat, miközben egy központi szereplő irányítja a működésüket.
Ha egy protokoll mögött olyan személy vagy csoport áll, amely tényleges ellenőrzést gyakorol, összehangoltan dönt, díjakat szed és a felhasználói tranzakciók feltételeit meghatározza, akkor a CLARITY Act logikája szerint nem feltétlenül tekinthető valódi DeFi-rendszernek. Ilyen esetben az üzemeltető közvetítőként kerülhet szabályozási hatáskör alá.
A kongresszusi bizottsági jelentés alapján a törvény többek között különbséget tesz a digitális árupiaci platformok, a brókerek, a kereskedők és a decentralizált pénzügyi protokollok között.
A jogszabály célja nem az, hogy minden kódot és minden fejlesztőt ugyanazzal a pénzügyi közvetítői mércével mérjen, hanem hogy a tényleges irányítást végző szereplőket azonosítsa.
Ez természetesen nem zárja ki az értelmezési vitákat. A decentralizáció fokát gyakran nehéz egyetlen jogi teszttel meghatározni, különösen akkor, ha egy projekt irányítása tokenes szavazás, alapítvány vagy több fejlesztői csoport között oszlik meg.
Nem minden token kerül automatikusan az SEC vagy a CFTC kizárólagos fennhatósága alá
A tokenek jogi besorolásával kapcsolatban is leegyszerűsítőnek tűnik az a kép, amely szerint a Kongresszus egyszerűen két kategóriába sorolná az összes digitális eszközt.
A Congressional Research Service összefoglalója szerint a javaslat a Commodity Futures Trading Commission számára központi szerepet adna a digitális áruk és a kapcsolódó közvetítők szabályozásában, miközben az SEC megőrizné hatáskörét az elsődleges forrásbevonási és értékpapírpiaci ügyletek felett.
Ez a gyakorlatban azt jelentheti, hogy a token kibocsátásához kapcsolódó befektetési szerződés továbbra is értékpapírjogi kérdéseket vethet fel, miközben maga a később kereskedett eszköz digitális áruként működhet.
A július 22-én közzétett frissített szöveg a két hatóság közös szabályalkotását is előírja bizonyos vegyes tranzakcióknál – vagyis a hatáskörök elválasztása nem minden esetben lesz éles vonal.
Az iparág szerint a vita félreérti a szabályok célját
Pat Toomey volt szenátor szerint a banki kamatfizetés szabályozásának alapja nem önmagában a kamat, hanem az a kockázat, amely akkor keletkezik, amikor egy intézmény látra szóló betéteket hitelez ki.
A GENIUS Act által előírt teljes tartalékolás mellett a stablecoin-kibocsátók szerkezete ettől eltérő.
A Coinbase szakpolitikai vezetője, Faryar Shirzad, az ETF-elemző Nate Geraci és Amanda Tuminelli jogász szintén külön-külön bírálta a vezércikk következtetéseit. Geraci az AML-rész megállapításait kifejezetten túlzónak nevezte.
A törvény sorsa továbbra is az etikai vitán múlik
A szakmai helyreigazítások önmagukban nem oldják meg a CLARITY Act politikai problémáját.
A törvény elfogadásának esélyei az elmúlt hetekben látványosan romlottak: a különböző előrejelzési piacok augusztus 5-én nagyjából 20–30 százalék közötti valószínűséget jeleztek a 2026-os elfogadásra, miközben korábban az esély 70 százalék körül is járt.
A legnagyobb akadályt továbbra is a szövetségi tisztségviselők kriptovaluta-érdekeltségeire vonatkozó etikai szabályok jelentik.
Thom Tillis republikánus és Ruben Gallego demokrata szenátor kompromisszumos javaslaton dolgozott, ám a Fehér Ház visszajelzése és a végrehajtási mechanizmus részletei miatt a tárgyalások megtorpantak.
A politikai egyeztetésekről szóló beszámolók szerint a demokraták egy része azt szeretné, hogy a tilalmak ne csupán az elnököt és a kabinet tagjait, hanem a magas rangú tisztségviselőket, a törvényhozókat és családtagjaikat is lefedjék.
A vita tétje ezért túlmutat a kriptoszabályozáson: a Kongresszusnak azt is meg kell mutatnia, hogy a piacfelügyeletet nem alakítja át politikai önérdekké.
Michael Saylor, a Strategy ügyvezető elnöke közben azt hangsúlyozta, hogy a Bitcoin a törvény elfogadásától függetlenül folytatja útját.
A piac számára azonban a kérdés nem pusztán az, hogy túléli-e a kriptoszektor a jogalkotási bizonytalanságot, hanem az is, hogy az Egyesült Államok képes-e végre olyan szabályokat alkotni, amelyek mellett a vállalatok, a befektetők és a fogyasztók egyaránt előre tudnak tervezni.
Olvastad már? 30 millió kenyai diploma lesz ellenőrizhető az Avalanche blokkláncán
Makrogazdasági és piaci elemző, a Kriptoworld.hu külsős szerzője
Fókuszom az, hogyan csapódnak le a kamatdöntések, az infláció, az energiaárak és a geopolitika a hétköznapi pénzügyi döntésekben – és végül a kriptopiacon. Nem „árjóslásban” utazom, hanem a háttérfolyamatokban: mit üzennek a hozamok, a dollár, a likviditás és a kockázatvállalási kedv. A célom, hogy a gyors hírek mögött látható legyen a logika: mi változott, mi miért fontos, és mire érdemes figyelni.
📅 Megjelenés: 2026. augusztus 6. • 🕓 Utolsó frissítés: 2026. augusztus 5.
Tájékoztatás: A kriptoworld.hu oldalon található információk és elemzések a szerzők magánvéleményét tükrözik. A jelen oldalon megjelenő írások, cikkek nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII. törvény (Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást.
Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani, melyre a jelen oldal nem vállalkozik és nem is alkalmas. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon befektetési tanácsadóval!
A cikkekben megjelenő esetleges hibákért téves információkból eredendő anyagi károkért a kriptoworld.hu felelősséget nem vállal.