Az európai kriptopiac új szakaszba lépett: a digitális eszközök világát már nem kizárólag kriptotőzsdék és fintechcégek formálják, hanem egyre több hagyományos bank is.
Az uniós MiCA-nyilvántartás legfrissebb adatai szerint a hitelintézetek néhány hónap alatt megduplázták jelenlétüket a szabályozott szolgáltatók között.
Az ESMA MiCA-regisztere alapján június 26. és szeptember 16. között mintegy 40-ről körülbelül 80-ra nőtt a nyilvántartásban szereplő bankok száma. Eközben az összes regisztrált kriptoeszköz-szolgáltató száma 243-ról 349-re emelkedett.
Ez azt jelenti, hogy a bankok részesedése nagyjából 17 százalékról csaknem 23 százalékra ugrott. A nem banki szolgáltatók továbbra is többségben vannak, ráadásul számuk abszolút értékben szintén bővült, ugyanakkor a teljes mezőnyön belüli súlyuk 84 százalékról körülbelül 77 százalékra csökkent.
A változás nem pusztán statisztikai érdekesség. A bankok megjelenése azt jelzi, hogy a kriptoszolgáltatások fokozatosan beépülnek a hagyományos pénzügyi infrastruktúrába.
A szabályozott letétkezelés, a digitális eszközök adásvétele és a tokenizált pénzügyi termékek egyre inkább ugyanazon intézmények kínálatába kerülnek, amelyeknél az ügyfelek a bankszámlájukat és értékpapírszámlájukat is vezetik.
Németországban a regionális bankok is beszállnak
A banki bővülés egyik legfontosabb motorja Németország. A MiCA-listán az elmúlt időszakban nemcsak nagy nemzetközi pénzintézetek, hanem számos bank, köztük a Volksbank, a Raiffeisenbank és a VR Bank is feltűnt.
Ez különösen fontos fejlemény, hiszen azt mutatja, hogy a kriptoszolgáltatások nem maradnak Frankfurt, München vagy Berlin nagybankjainak privilégiumai.
A német szövetkezeti banki hálózat kiterjedtsége miatt a digitális eszközök a lakossági ügyfelekhez is könnyebben eljuthatnak. Ha ezek az intézmények a jövőben közvetlenül vagy technológiai partnereken keresztül kínálnak bitcoin- és etherkereskedést, az a közép-európai régióban is felgyorsíthatja a kriptobefektetések normalizálódását.
A folyamat csúcsán természetesen a Deutsche Bank áll. Németország legnagyobb bankja szeptember 16-án jelentette be, hogy digitális eszközök letétkezelési szolgáltatásának elindítását tervezi európai intézményi és vállalati ügyfelek számára.
A bank közlése szerint a megoldást a szabályozói jóváhagyást követően, fokozatosan vezetik be.
A Deutsche Bank lépése azért is figyelemre méltó, mert a nagybankok első körben elsősorban nem a kisbefektetőket célozzák.
Az intézményi ügyfelek számára a biztonságos őrzés, az elszámolás, a megfelelés és a kockázatkezelés sokkal fontosabb, mint az egyszerű felhasználói felület. Ezeken a területeken a hagyományos pénzintézetek komoly versenyelőnnyel rendelkeznek.
A bankok könnyített úton léphetnek be a MiCA-rendszerbe
A bankok szabályozási helyzete eltér a kriptocégekéhez képest. Egy önálló kriptoeszköz-szolgáltatónak általában engedélyezési eljáráson kell átesnie a MiCA 62. cikke alapján. A már engedéllyel rendelkező hitelintézetek ezzel szemben egy bejelentési eljárást is igénybe vehetnek.
A MiCA 60. cikke szerint a banknak legalább 40 munkanappal az első kriptoszolgáltatás megkezdése előtt értesítenie kell a székhelye szerinti felügyeletet, és meg kell adnia az előírt információkat. Ez nem jelent automatikus, korlátlan belépőt a piacra, de jóval hatékonyabbá teszi a folyamatot, mint egy teljesen új CASP-engedély megszerzése.
Ráadásul a bankok már rendelkeznek a pénzmosás elleni ellenőrzésekhez, az ügyfélazonosításhoz és a kockázatkezeléshez szükséges szervezeti háttérrel.
Ennek ellenére a kriptoeszközök nem válnak kockázatmentessé attól, hogy banki szolgáltatáson keresztül érhetők el: az ESMA nyilvántartása és a nemzeti felügyeletek ellenőrzése továbbra is kulcsfontosságú az ügyfelek számára.
A trend Magyarországon is releváns. Bár a hazai bankok óvatosabban kommunikálnak a közvetlen kriptoszolgáltatásokról, az uniós szabályozás egységesedése és a határon átnyúló szolgáltatásnyújtás előbb-utóbb a magyar piacot is érintheti.
A kérdés már nem az, hogy a bankok belépnek-e a kriptoszektorba, hanem az, hogy milyen gyorsan, milyen termékekkel és mennyire szigorú kockázati korlátok mellett teszik ezt meg.
Olvastad már? Az SEC zöld utat adott a tokenizált amerikai részvényeknek
Makrogazdasági és piaci elemző, a Kriptoworld.hu külsős szerzője
Fókuszom az, hogyan csapódnak le a kamatdöntések, az infláció, az energiaárak és a geopolitika a hétköznapi pénzügyi döntésekben – és végül a kriptopiacon. Nem „árjóslásban” utazom, hanem a háttérfolyamatokban: mit üzennek a hozamok, a dollár, a likviditás és a kockázatvállalási kedv. A célom, hogy a gyors hírek mögött látható legyen a logika: mi változott, mi miért fontos, és mire érdemes figyelni.
📅 Megjelenés: 2026. szeptember 19. • 🕓 Utolsó frissítés: 2026. szeptember 19.
Tájékoztatás: A kriptoworld.hu oldalon található információk és elemzések a szerzők magánvéleményét tükrözik. A jelen oldalon megjelenő írások, cikkek nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII. törvény (Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást.
Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani, melyre a jelen oldal nem vállalkozik és nem is alkalmas. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon befektetési tanácsadóval!
A cikkekben megjelenő esetleges hibákért téves információkból eredendő anyagi károkért a kriptoworld.hu felelősséget nem vállal.