Két ország, két irány. A CoinShares kutatója, Luke Nolan szerint a német kripto-elfogadás szépen halad, az Egyesült Királyság viszont egyre jobban lemarad. A különbség nem a technológiában van. A szabályozásban van különbség, és ez meg is látszik.
Német precizitás
Németországban a családi irodákon, a vagyonkezelőkön és az egyéni tanácsadókon keresztül terjed a kriptó.
A fiatalabb generációk az örökölt vagyont viszik digitális eszközökbe, és Nolan ezt „nagyon jó előrehaladásnak” nevezi, kihangsúlyozva, hogy nem a kockázati tőke hajtja a terjedést.
A hagyományos vagyongazdálkodás az, ami a háttérben van, és ez talán eg tartósabb, stabilabb trendnek tekinthető.
A számok alátámasztják ezt a nézetet. Németország jelenleg 89 engedélyezett kripto-szolgáltatóval rendelkezik, ami az európai MiCA-regiszter cégeinek 25,5 százalékát jelenti, és júniusban az 57 engedélyezett cégével a blokk vezetője volt.
A legnagyobb német bank, a Deutsche Bank is beszállt már a kriptopiacra, és szerdán közölte, hogy várja az engedélyt az intézményi kripto-letétkezeléshez, amit októberben terveznek elindítani. 2024-ben a Landesbank Baden-Württemberg is kripto-letétkezelést kezdett kínálni a Bitpandával közösen.
Crypto After the Fed Hike: What's Next for 2026? [Ft. CoinShares] #CHAINREACTION https://t.co/Uu5j0e18kA
— Cointelegraph (@Cointelegraph) September 17, 2026
Az angol beteg
Az Egyesült Királyság ezzel szemben „nagyon lemaradt”. Nolan szerint a brit piac még a „csírájában” jár, mert az FCA kevesebb, mint egy éve oldotta fel a kripto-ETF-tilalmat, amit 2021 januárjában vezettek be.
Azóta épül a saját rendszer, de egyrészt lassan, másrészt még mindig nincs letisztázva a teljes iparági szabályozás. Az új szabályozási keret 2027 októberében lép életbe, az engedélykérelmeket pedig szeptember végétől kezdik el befogadni.
A lényeg az, hogy a jelek szerint elsősorban a szabályozási környezet dönti el, hol terjed a kriptó.
Az EU-ban nincs annyira szükség a kriptóra, mint a harmadik világ országaiban, ahol az embereket sokszor a kényszer veszi rá a használatra, mert vagy így tudják elkerülni a nemzeti valutáik magas inflációját, vagy így tudják megoldani az elektronikuselszámolást, mert mondjuk nem tudnak bankszámlát nyitni.
Európában a pénzrendszer stabil, és a kriptóra nem azért van szükség, mert meg kell kerülni, hanem azért terjed, mert az emberek akarják.
De a terjedést emiatt nem a hétköznapi faktorok befolyásolják, hanem a legfelsőbb szintű szabályozás. Németország a MiCA-val előrehaladt ezen az úton, világos keretet adott az intézményeknek, és a pénz megindult.
Az Egyesült Királyság a saját rendszerét építi, de amíg az készül, a piac vár. A különbség tehát nem a technológiában keresendő. Az egyik ország már megadta az engedélyeket, a másik még csak most készíti a szabályokat.
Közös szabályozás
A Deutsche Bank példája jól mutatja a német utat. Nem a kockázati tőke hajtja a terjedést. A hagyományos pénzintézetek lépnek be, mert a szabályozás megengedi, a családi irodák pedig, amelyek generációkon át kezelik a vagyont, mostanra találták meg a kriptót, és a fiatal örökösök viszik a digitális eszközök felé a pénzt.
Ez a terjedés lassabb, de stabilabb, mint a hirdetésekre épülő piacok, mert a pénz nem menekül az első rossz hírre.
A német adatok azért is sokatmondóak, mert a MiCA egész Európában közös keretet ad. Ez azt jelenti, hogy Németország nem egy elszigetelt terület, hanem egy olyan piac, ahol a közös szabályozás működik.
Magyarul aki Németországban engedélyt kap, az elvileg az egész uniós piacon szolgáltathat, és ez vonzza a cégeket.
Nolan szerint viszont ez a különbség egyre csak nőni fog. Amíg a brit szabályozó a keretet építi, addig a német intézmények már a piacon vannak, szóval aki a kripto-elfogadást akarja követni Európában, annak mostantól Németországot érdemes figyelnie. Az angolok pedig egyelőre kimaradnak ebből a dicsőséges forradalomból.
Olvastad már? A japán kamatemelés nem rázta meg a kriptopiacot
Makrogazdasági és piaci elemző, a Kriptoworld.hu külsős szerzője
Fókuszom az, hogyan csapódnak le a kamatdöntések, az infláció, az energiaárak és a geopolitika a hétköznapi pénzügyi döntésekben – és végül a kriptopiacon. Nem „árjóslásban” utazom, hanem a háttérfolyamatokban: mit üzennek a hozamok, a dollár, a likviditás és a kockázatvállalási kedv. A célom, hogy a gyors hírek mögött látható legyen a logika: mi változott, mi miért fontos, és mire érdemes figyelni.
📅 Megjelenés: 2026. szeptember 20. • 🕓 Utolsó frissítés: 2026. szeptember 20.
Tájékoztatás: A kriptoworld.hu oldalon található információk és elemzések a szerzők magánvéleményét tükrözik. A jelen oldalon megjelenő írások, cikkek nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII. törvény (Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást.
Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani, melyre a jelen oldal nem vállalkozik és nem is alkalmas. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon befektetési tanácsadóval!
A cikkekben megjelenő esetleges hibákért téves információkból eredendő anyagi károkért a kriptoworld.hu felelősséget nem vállal.