Beváltották-e az STO-k ígéreteiket?

Az értékpapírtoken-értékesítésről (STO) sokan úgy gondolták, hogy a kriptoszféra megmentői lehetnek, és elhozhatják a hagyományos üzleti életben elterjedt kriptovaluták korát. Ez lett volna a blokkláncalapú pénzgyűjtés következő, forradalmi lépése.

Az STO-k lényegében jobb költséghatékonyságot ígértek a hagyományos értékpapírnál, emellett jobb hozzáférhetőséget és fizetőképességet garantáltak – egy szó, mint száz, egy új piac megalapítását vetítették előre a tokenizált vagyonokon keresztül.

Így érthető, hogy miért volt ekkora felhajtás körülöttük.

Beindultak-e az STO-k?

Ha megvizsgáljuk a blokkláncalapú pénzgyűjtésről szóló adatokat, akkor elég komor képet kapunk az STO-król.

2018 eleje az ICO-k bukását jelentette. A legtöbb befektető szembesült azok jelentős hátrányaival – több millió dollárt vesztettek anélkül, hogy jogi útra fordulhattak volna.

2018 első félévében több mint 1570 ICO volt (ez naponta több mint 10 újat jelent!), egy évvel később azonban már csak 403 tokent értékesítették ilyen módon. Ez 43%-os csökkenés (de még így is több mint napi 2!).

Az előnyeik ellenére az STO-k száma nem változott jelentősen. 57 darab indult 2019 első félévében és 49 2018 első félévében, mely mindössze 16%-os éves emelkedés.

Ez hagyományos piacokon jelentős emelkedés lenne, de ha az ICO-khoz viszonyítunk, láthatjuk, hogy azok sokkal népszerűbbek voltak, az új IEO-k növekedési üteméről nem is beszélve.

Az STO-k számos előnnyel rendelkeznek az ICO-kkal szemben, szóval miért nem terjedtek még el?

Itt van számos jelentős akadály:

• Az STO-k egyik legnagyobb kihívása, hogy meg kell felelniük az igazságszolgáltatási törvényeknek vagy keretrendszereknek. Például ha egy észtországi projekt el szeretne indítani egy STO-t az USA-ban, meg kell felelnie az USA értékpapírtörvényeinek, ellenkező esetben az SEC közbelép.
• Az STO-k elindítása jelentősen költségesebb egy ICO-hoz képest, leginkább azért, mert számos érdekelt fél részt vesz bennük – aláírók, jogi szakértők és akár pénzügyi intézmények is.
• Az ICO-k megjelenése hatalmas siker volt a terjedés szempontjából, mivel bármilyen befektető (a 10 éves unokaöcsédtől a szomszéd Matil néniig) könnyen beszállhatott. Ezt azonban az STO-król nem lehet elmondani. Számos jogrendszer igényli, hogy az STO-k befektetői akkreditáltak legyenek, ha részt szeretnének venni a tokeneladásban.
• Ígéretesek voltak, de nem jöttek be. Az STO-k is hasonló kottából játszottak, mint a legtöbb blokkláncprojekt.

Az érveket megvizsgálva tehát láthatjuk, hogy az STO-k inkább a hagyományos pénzügyi piacokhoz állnak közel, mintsem a kriptopénzekhez. Ezt figyelembe véve a növekedés üteme nem ad okot aggodalomra.

Olvastad már? Kripto a köbön – hétnyitó hírsaláta

Forrás: coinspeaker.com

Várjuk hozzászólásaitokat itt lent, illetve a közösségimédia-felületeken. Ne hagyjátok ki a többi hírt, és iratkozzatok fel hírlevelünkre. Ne felejtsétek el nyomon követni oldalunkat a Facebookon .

Legyen szép napotok! 🙂