Arthur Hayes szerint a jen megmentése akár a Bitcoin következő nagy likviditási katalizátora is lehet – de a kriptopiac könnyen összekeverheti a merész makrogazdasági forgatókönyvet a tényleges jegybanki döntéssel.
Arthur Hayes legújabb, augusztus 10-én publikált „Yen-quake” című esszéjében azt vizsgálja, milyen következményekkel járhat, ha az Egyesült Államok és Japán új eszközökkel próbálja megfékezni a jen gyengülését.
A BitMEX korábbi vezérigazgatója szerint egy ilyen beavatkozás közvetve friss dollárlikviditást juttathat a globális pénzügyi rendszerbe, ami kedvezhet a bitcoinnak és más kockázatos eszközöknek.
A gondolatmenet középpontjában a Federal Reserve FIMA Repo Facility nevű eszköze áll.
Ez lehetővé teszi, hogy külföldi jegybankok és hivatalos monetáris intézmények amerikai állampapírok fedezete mellett átmenetileg dollárhoz jussanak, ahelyett hogy a kötvényeket közvetlenül a piacon értékesítenék.
Fontos azonban a különbség: Hayes nem egy új Fed-program bejelentését ismerteti. Egy spekulatív makroforgatókönyvet vázol fel arról, hogy a jen stabilizálására irányuló amerikai–japán együttműködés miként hathat a dollárpiacokra.
Röviden: mi az a „Yen-quake” tézise?
Japán a jen erősítéséhez dollárt ad el és jent vásárol. Ha ehhez amerikai állampapírokat is értékesítene, az nyomást helyezhetne a Treasury-piacra, miközben tovább szűkítené a globális dollárkínálatot.
A FIMA-repón keresztül viszont a japán hatóságok elvileg úgy szerezhetnének dollárt, hogy közben nem kellene nagy mennyiségben piacra önteniük a kötvényállományukat.
Hayes szerint ez két problémát kezelhet egyszerre: enyhítheti a jen elleni spekulációt, miközben elkerülheti az amerikai állampapírpiac további destabilizálását. Ha a folyamat a dollárforrások bővülésével jár, annak a bitcoin, az arany és a technológiai részvények is nyertesei lehetnek.
Miért figyeli a kriptopiac a jent?
A jen nem csupán Japán belügye. Az alacsony japán kamatok miatt a befektetők évek óta gyakran jenben vesznek fel hitelt, majd magasabb hozamú dolláreszközökbe, részvényekbe vagy más kockázatos befektetésekbe helyezik a tőkét. Ezt a stratégiát nevezi a piac carry trade-nek.
Amikor a jen hirtelen erősödik, a pozíciók egy része kényszerűen leépülhet. Ilyenkor a befektetők nemcsak a jent vásárolják vissza, hanem gyakran részvényeket, kriptovalutákat és egyéb kockázatos eszközöket is eladnak. Ezért válhat a japán devizapiac egy amerikai vagy akár európai befektető számára is meghatározóvá.
Bitcoin-szempontból a kérdés az, hogy a globális pénzügyi rendszerben nő vagy csökken a likviditás. A BTC nem tökéletesen, de érzékenyen reagál a dollárfinanszírozási feltételekre.
Lazább pénzügyi környezetben a befektetők könnyebben vállalnak kockázatot, szigorodó likviditás mellett viszont a kriptovaluta gyakran az elsők között kerül eladásra.
A FIMA-repó nem automatikus pénznyomtatás
A konstrukció működése technikailag egyszerű: a külföldi hivatalos intézmény amerikai állampapírt ad fedezetként, a Federal Reserve rendszere pedig dollárt biztosít számára repóügylet keretében.
A tranzakció átmeneti, teljes mértékben fedezett, és önmagában nem jelenti azt, hogy a jegybank véglegesen felvásárolná az eszközt.
Ez a részlet különösen fontos. A FIMA Facility elsősorban likviditási biztonsági háló, nem pedig korlátlan finanszírozási csatorna. Ugyanakkor válságos piaci helyzetben már az is jelentős hatással járhat, ha a külföldi jegybankoknak nem kell kényszerűen eladniuk Treasury-állományukat.
Az amerikai és japán hatóságok a közelmúltban már közösen léptek fel a jen védelmében.
Az Associated Press beszámolója szerint a dollár a beavatkozást követően rövid időre 155 jen közelébe esett, miután korábban 163 jen fölött is járt. A kamatkülönbözet és Japán importfüggősége miatt azonban a jenre nehezedő alapvető nyomás nem szűnt meg.
Miért kell óvatosnak lenni Hayes forgatókönyvével?
A piac hajlamos gyorsan tényként kezelni azokat a narratívákat, amelyek illeszkednek a kockázati eszközök emelkedéséről szóló várakozásokhoz.
Hayes érvelése logikus ösztönzőkre épül, de ettől még nem bizonyítja, hogy a Federal Reserve vagy a japán pénzügyminisztérium pontosan ezt az utat választja.
Lehetséges, hogy a FIMA-csatorna szerepe növekszik. Az is elképzelhető, hogy a hatóságok inkább közvetlen devizapiaci beavatkozással, kamatemeléssel vagy más pénzügyi megoldással próbálkoznak.
Ráadásul a dollárlikviditás növekedése sem garantálja, hogy a friss tőkepitcoinba áramlik. A befektetők dönthetnek amerikai állampapírok, arany vagy részvények mellett is.
A következő Bitcoin-rali kulcsa a likviditás lehet
A kriptobefektetők ma már nem kizárólag a tőzsdei beáramlásokat vagy a bálnatárcák mozgását figyelik.
Az ETF-ek nettó vásárlásai, a stablecoin-kínálat, a vállalati Bitcoin-tartalékok, a kamatvárakozások és a kormányzati finanszírozási igények egyaránt ugyanahhoz a kérdéshez vezetnek: mennyi új tőke áll rendelkezésre a kockázatos eszközök megvásárlására?
Ha a jen védelme valóban olyan konstrukciót eredményez, amely enyhíti a Treasury-eladásokat és javítja a dollárpiaci likviditást, az kedvező környezetet teremthet a bitcoin számára.
Ha viszont a beavatkozás csak rövid távú devizapiaci művelet marad, a hatása könnyen elenyészhet.
Makrolencse, nem biztos Bitcoin-előrejelzés
Arthur Hayes „Yen-quake” tézise azért érdekes, mert a Bitcoint a japán devizapolitika, az amerikai állampapírpiac és a jegybanki likviditás összefüggéseiben vizsgálja. Ez jól mutatja, mennyire beépült a kriptovaluta a globális makrogazdasági gondolkodásba.
Mindazonáltal a jelenlegi információk alapján ez továbbra is forgatókönyv, nem megerősített politika.
A jen stabilizálására irányuló lépések rövid távon akár piaci turbulenciát is okozhatnak, különösen akkor, ha a carry trade gyors leépülése indul el.
A bitcoin következő nagy mozgását ezért nem önmagában a „Yen-quake” kifejezés határozza meg.
A döntő kérdés az lesz, hogy a japán devizavédelem végül szűkíti vagy bővíti-e a globális dollárlikviditást – és ebből mennyi jut el ténylegesen a kriptopiacra.
Olvastad már? 7,9 millió dollárnyi kriptovaluta tűnt el egy ismert szolgáltató tárcáiból
Tájékoztatás: A kriptoworld.hu oldalon található információk és elemzések a szerzők magánvéleményét tükrözik. A jelen oldalon megjelenő írások, cikkek nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII. törvény (Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást.
Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani, melyre a jelen oldal nem vállalkozik és nem is alkalmas. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon befektetési tanácsadóval!
A cikkekben megjelenő esetleges hibákért téves információkból eredendő anyagi károkért a kriptoworld.hu felelősséget nem vállal.