A kriptovaluta-csalások már nem csupán a magánbefektetők pénzét veszélyeztetik: egyre komolyabb kihívást jelentenek a bankoknak, a kriptotőzsdéknek és a pénzügyi felügyeleteknek is.
Az ACAMS és a Chainalysis ezért közös képzési programmal próbálja felzárkóztatni azokat a szakembereket, akiknek feladata a digitális eszközökhöz kapcsolódó pénzügyi bűncselekmények felismerése és kivizsgálása.
Új szintre lép a kriptobűnözés elleni képzés
Az ACAMS október 8-án bejelentett együttműködése a Chainalysis blokkláncelemző céggel nem véletlenül érkezett.
A kriptoszektor egyre szorosabban kapcsolódik a hagyományos pénzügyi rendszerhez, miközben a csalók és a hackercsoportok is gyorsabban alkalmazkodnak.
A partnerség keretében átdolgozták a Certified Cryptoasset Anti-Financial Crime, vagyis a CCAS tanúsítvány tartalmát.
A cél az, hogy a pénzügyi bűnözés elleni szakemberek ne csak elméletben ismerjék a blokkláncokat, hanem képesek legyenek a gyanús tranzakciók feltérképezésére, a digitális pénztárcák összekapcsolására és az illegális források mozgásának rekonstruálására is.
A megújított CCAS-program már külön foglalkozik a kriptoeszköz-ökoszisztémával, a blokklánc-technológiával, a pénzmosási kockázatokkal, a szankciók kijátszásával és a digitális eszközöket érintő csalástípusokkal.
Emellett három új képzési modult is beépítettek, amelyek a kriptopénzügyi bűncselekmények kockázatait, a megfelelési rendszerek kialakítását és valós eseteken keresztül a nyomozási módszereket mutatják be.
A Chainalysis becslése szerint az illegális tevékenységekhez köthető kriptocímek 2025-ben legalább 154 milliárd dollár értékű eszközt fogadtak.
A csalások és megtévesztési rendszerek önmagukban csaknem 17 milliárd dollárt hozhattak a bűnözőknek. Ez a szám ráadásul később még emelkedhet, ahogy az elemzők újabb címeket és tranzakciókat azonosítanak.
A jelenség a közép-európai pénzügyi szolgáltatókat sem hagyja érintetlenül. Magyarországon és a régió más országaiban is terjednek a hamis befektetési ajánlatok, a közösségi médiás kriptocsalások és az úgynevezett romantikus átverések.
A banki ügyintézőknek, a tőzsdei compliance-csapatoknak és a hatóságoknak ezért egyaránt érteniük kell a blokkláncok működését.
Észak-Korea továbbra is a kriptolopások élvonalában jár
A képzési program időszerűségét a legnagyobb kriptotámadások is alátámasztják. Az észak-koreai hackercsoportok az elmúlt években iparági szintű pénzmosási infrastruktúrát építettek ki, amelyben közvetítők, decentralizált tőzsdék, láncok közötti hidak, tokencsere-szolgáltatások és OTC-piacok is szerepet kapnak.
A 2025. február 21-i Bybit-támadás minden korábbi rekordot felülmúlt. A dubaji központú kriptotőzsdéről hozzávetőleg 1,46 milliárd dollár értékű eszköz tűnt el.
Az Elliptic elemzése szerint a pénzmozgások és az alkalmazott módszerek alapján az akció nagy valószínűséggel észak-koreai szereplőkhöz köthető. Később az amerikai Szövetségi Nyomozó Iroda is a rezsimhez kapcsolódó hackereket nevezte meg felelősként.
A támadók rövid idő alatt több blokkláncon kezdték mozgatni az ellopott eszközöket. A tranzakciók egy részét más tokenekre váltották, majd újabb tárcákba továbbították, hogy nehezítsék a nyomkövetést.
A zeroShadow vizsgálata szerint 2025 februárja és júniusa között több mint 1 milliárd dollárnyi, a Bybit-incidenshez köthető eszközt próbáltak tisztára mosni.
Az észak-koreai hálózat 2026-ban sem lassított. Szeptember 24-én a Bitget forró és meleg tárcáiból mintegy 387,5 millió dollárnyi kriptovaluta került illetéktelen címekre.
Az Elliptic szerint több jel is az észak-koreai kapcsolatra utal, bár az ilyen attribúciókat a nyomozók gyakran fokozatosan, újabb bizonyítékok alapján erősítik meg.
A Bitget esetében különösen figyelemre méltó, hogy a támadók nem közvetlenül a privát kulcsokat szerezték meg. Ehelyett a pénztárcák háttérrendszerét manipulálták, majd hamisított tranzakciós adatokat használtak fel a jóváhagyások kikényszerítésére.
A tőzsde szerint a felhasználói egyenlegeket nem érte kár, a veszteséget pedig a több mint 464 millió dolláros védelmi alap fedezi.
A blokklánc átláthatósága önmagában nem elég
Az ilyen támadások azt mutatják, hogy a blokklánc nyilvánossága csak akkor jelent valódi előnyt, ha a pénzügyi intézmények rendelkeznek a megfelelő adatbázisokkal, elemzőeszközökkel és szakértelemmel.
Egy tranzakció ugyanis technikailag visszakövethető lehet, de a mögötte álló személy vagy szervezet azonosítása már összetett feladat.
A bűnözők ráadásul folyamatosan váltanak a hálózatok és eszközök között. Egyetlen ellopott összeget több tucat tárcán, különböző blokkláncokon és decentralizált szolgáltatáson keresztül mozgathatnak.
Ezért a hagyományos pénzmosás elleni ellenőrzések önmagukban gyakran kevésnek bizonyulnak.
A mesterséges intelligencia tovább növeli a kockázatokat. A TRM Labs 2026-os jelentése szerint azoknak a csalási bejelentéseknek az aránya, amelyekben valamilyen AI-eszköz is szerepet kapott, 2022 óta hozzávetőleg tizenháromszorosára nőtt.
A deepfake videók, a hangklónozás és az automatizált chatbotok segítségével a csalók sokkal több áldozatot érhetnek el, miközben a megtévesztés minősége sem feltétlenül romlik.
Ez a magyar felhasználók számára is fontos figyelmeztetés. Egy ismert közszereplő vagy bankvezető hamis videója, egy hitelesnek tűnő telefonhívás, illetve egy mesterséges intelligenciával működő „befektetési tanácsadó” néhány perc alatt elnyerheti az áldozat bizalmát.
Összegzés
Az ACAMS és a Chainalysis együttműködése arra reagál, hogy a kriptovalutákhoz kapcsolódó pénzügyi bűncselekmények már nem elszigetelt technológiai incidensek.
A csalások, a szankciókerülés, a hackertámadások és az állami hátterű műveletek egyetlen, összekapcsolódó kockázati rendszert alkotnak.
A következő időszakban azok a bankok, tőzsdék és szabályozók kerülhetnek előnybe, amelyek nem utólag próbálják felderíteni a károkat, hanem valós időben képesek felismerni a gyanús pénzmozgásokat.
Ehhez a szabályozási megfelelés mellett mély blokkláncismeretre, korszerű elemzőtechnológiára és folyamatosan frissített szakmai képzésre lesz szükség.
Olvastad már? Végleg kitiltották a pénzügyi és kriptoszektorból a Celsius volt vezérét
Kriptoworld.hu szerkesztője, a Kriptoworld.hu alapítója
LinkedIn | X (Twitter) | Facebook
A Kriptoworld.hu alapítójaként és szerkesztőjeként írásaiban azt vizsgálom, hogyan alakítják át a gazdasági és technológiai változások az emberek döntéseit, biztonságérzetét és jövőképét. Olyan nézőpontból írok, amely a gyors hírek mögötti következményeket és kérdéseket keresi. Hiszek abban, hogy a kriptovilágról nem csak technikailag, hanem emberi nyelven is lehet hitelesen beszélni. Írásaim célja nem tanácsadás, hanem megértés: segíteni eligazodni egy olyan világban, ahol a pénz, a technológia és a bizalom egyszerre változik.
📅 Megjelenés: 2026. október 13. • 🕓 Utolsó frissítés: 2026. október 13.
✉️ Kapcsolat: [email protected]
Tájékoztatás: A kriptoworld.hu oldalon található információk és elemzések a szerzők magánvéleményét tükrözik. A jelen oldalon megjelenő írások, cikkek nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII. törvény (Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást.
Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani, melyre a jelen oldal nem vállalkozik és nem is alkalmas. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon befektetési tanácsadóval!
A cikkekben megjelenő esetleges hibákért téves információkból eredendő anyagi károkért a kriptoworld.hu felelősséget nem vállal.