Van különbség a coinok/tokenek, digitális és virtuális pénzek között?
Röviden: Igen.
Emellett persze létezik hosszú válasz is, ezen eszközök között vannak különbségek, kisebbek és nagyobbak egyaránt.
Például a JPMorgan bejelentette a JPM Coin-t, amelyet digitális pénzként aposztrofált, miközben a Facebook a librát, mint kriptopénzt mutatta be, ironikus módon ez az egyik oka annak, hogy a törvényhozók világszerte a pontos megfogalmazáson, kategorizáláson dolgoznak még mindig.
Nem utolsósorban, miközben a Libra és a JPM Coin között vannak felépítésbeli különbségek, mindkét esetben kérdéses a decentralizáltság – hiszen cégek futtatják a programjaikat, amelyek centralizáltak –, így értelemszerűen nem hívhatóak kriptopénznek, miközben a virtuális pénz, digitális pénz megnevezés mégis illik rájuk.
A helyzet azonban sajnos még ennél is bonyolultabb lehet, hiszen bár a decentralizáció egy alapvető fundamentum a kriptopénzek mögött, néhány bizony centralizált, legalábbis bizonyos fokig.
Így a legjobb megfogalmazás az, hogy a kriptopénzek olyan digitális vagy virtuális pénzek, vagy ezek változatai, amelyek erős kriptográfiai eljárásokat használnak, biztonsági és manipulálhatatlansági okokból.
A legtöbb kriptopénz a blokklánc-technológiát használja – vagy annak valamely újragondolt, újabb generációs változatát, mint amilyen a hashgráf, blokkrács –, az úgynevezett nyilvános elosztott főkönyvet, amelyet egy központ nélküli számítógéphálózat futtat.
Mindenesetre a blokklánc nem szükséges a kriptopénzekhez, az egyik legelső képviselőjük, a ’90-es években létrehozott Digicash nem blokkláncon futott.
Még bonyolultabbá teheti a dolgot, hogy ezen kategóriákon belül is léteznek alkategóriák, mint a coin és a token.
Ahogy láthatjuk, sok ponton zavarodhatunk össze a kriptoszféra nevezéktanában, de ebben a cikkben most igyekszünk tisztázni a helyzetet.
Mi a coin?
A digitális coinok a saját blokkláncon futó pénzek.
A bitcoin, a monero, és az ethereum mind kriptopénzek, ezen belül is coinok. Mi a közös bennük?
Mindegyik saját, önálló blokkláncon, főkönyvön alapul, a bitcoin a Bitcoin hálózatot – a blokkláncot és az azt futtató bányagépeket, csomópontokat magába foglaló számítógépek összessége –, az ether az Ethereum, a Monero pedig a Monero hálózatát használja, és így tovább.
Mindegyik küldhető, fogadható, és bányászható.
Ahogy a nevükből következik, ezek ugyanúgy funkcionálhatnak, mint bármely pénz: megoszthatók, szétoszthatók, hordozhatók, és limitálva van a készletük. Így a kriptopénzek tulajdonképpen ugyanúgy használhatóak, mint a fizikai készpénz, azaz fizetni lehet velük.
Vannak speciális helyzetek is, pl. az ether mindenben megfelel a coinok definíciójának, mégsem pénzként van használva, hanem az Ethereum hálózaton végbemenő tranzakciókhoz szükséges.
Vannak az úgynevezett altcoinok, amelyek arról kapták a nevüket, hogy ezek a bitcoin, az első kriptopénz alternatívájaként jelentek meg valamivel később.
Sok altcoin a bitcoin egyik forkja – programleágazás, amely módosítás(ok) következtében jött létre – , és a bitcoin nyílt forráskódja segítségével lett létrehozva, ilyenek pl. a Litecoin vagy a Dogecoin, de a saját blokklánc, és a bitcoinétól eltérő kódkészlet ellenére a fent említett Monero és Ethereum is altcoinnak nevezhető.
Szóval általánosságban az elfogadott meghatározásuk a következő: Egy kriptopénz, amelynek saját blokklánca van, de nem a bitcoin.
Amennyiben ez a helyzet, akkor altcoinról beszélünk.
Mi az a token?
Egy digitális eszköz, amely adott ökoszisztémán belül használható az adott projektekben.
A legfőbb különbség a coinok és a tokenek között az, hogy ez utóbbinak kell egy blokklánc, amelyen működni tud, hiszen sajáttal nem rendelkezik, esetleg nem is szükséges számára.
Az Ethereum a legelterjedtebb platform a tokenek létrehozására, mégpedig az okosszerződéseket kezelni tudó funkciója miatt.
Az itt megalkotott tokeneket az úgynevezett ERC-20 tokenek névvel illetjük, a legnépszerűbb képviselőjük a Tether nevű stablecoin.
Emellett több más platform is létezik, amelyen token bocsátható ki, ilyenek pl. a Neo és a Waves.
A tokenek célja különbözik a coinokétól, annak ellenére, hogy van közöttük fizetésre alkalmas is.
A legtöbbjük azért lett létrehozva, hogy különböző decentralizált alkalmazásokban, Dappokban használják őket. Ezeket utility tokennek hívják.
Fő funkciójuk, hogy a tulajdonosuk számára biztosítsák az adott applikáció használhatóságát. Ilyen pl. a Basic Attention Token, a Brave böngésző által használt token.
A BAT egy ERC-20 token (azaz az Ethereum hálózaton működik), és a hirdetési funkciókban tölt be szerepet.
A BAT token segítségével reklámhelyet lehet vásárolni, és az így termelődött bevétel eloszlik a tartalomgyártók és a böngésző felhasználói között, mint akik megjelenítik, és „fogyasztják” az adott reklámot.
Emellett léteznek a security tokenek, azaz az értékpapír tokenek, amelyek elsősorban befektetésként értelmezhetők az adott projektbe, hasonlóan, mint amikor egy vállalat részvényeit birtokoljuk.
Az értéküket a projekt mögött álló vállalkozás, startup adja, ezzel szemben viszont nem jelentenek valódi részesedést, tulajdonjogot az adott vállalatban.
Az emberek legtöbbször azért vásárolnak ilyen tokeneket, mert bíznak az áremelkedésében.
Ez volt a 2017-es ICO-láz fő oka, viszont sajnos legtöbb esetben ezek utility tokenek voltak, értékpapír-tokennek „álcázva”.
Normál esetben az értékpapírok szigorú törvényeknek kell, hogy megfeleljenek, és a vásárlóiknak végig meg menniük az ügyfélazonosítási (KYC – Know Your Customer) folyamaton, az ICO piacon viszont ez nem így történt.
Mi a különbség a virtuális és a digitális pénzek között? Ezek szinonímák?
Nem. Az egyik sokkal „kézzelfoghatóbb”, míg a másik nehezebben meghatározható.
Igazából a dolog sokkal egyszerűbb, mint a coinok és a tokenek esetében. A digitális pénz egy letisztázott fogalom, amelyet minden típusú elektronikus pénzre használhatunk.
Az első koncepció 1983-ban látott napvilágot, egy kutatási jegyzékben David Chaum tollából, aki később a már említett Digicash-t is létrehozta.
A digitális pénzek legfőbb ismérve, hogy csak digitálisan, elektronikusan léteznek, és pl. a dollárral szemben – de említhetünk bármilyen más pénznemet is – nincs valódi, fizikai formájuk, mint bankjegy vagy érme.
Kizárólag online lehet használni őket, elektronikus pénztárcák vagy megfelelő digitális hálózatok segítségével.
Legtöbbször nem igénylik harmadik fél részvételét a tranzakciókban, ezért azok gyorsak és nem, vagy alig kerülnek pénzbe.
Magyarországon a nem forint pénzek esetében erre külön definíció is létezik, a valuta az, amelyiknek van fizikai formája, míg a deviza az, amelyeknek nincs, ez angolban a közös currency név alatt fut.
Tehát a coinok, tokenek, virtuális pénzek – ezek mindegyike digitális pénz.
A virtuális pénzek egy másik állatfaj, mégha a definíciójuk szerint digitálisnak is számítanak.
Ahogy 2012-ben az Európai Központi Bank definiálta, a virtuális pénz „olyan digitális pénz, amely egy (nemzeti vagy nemzetközi jogszabályok által) szabályozatlan környezetben létezik, a kibocsátást és az irányítást a fejlesztőik végzik, és elsődlegesen fizetési metódusként használhatóak specifikus virtuális közösségek tagjai között”.
A legfőbb példák nem a kriptoszférából jönnek, hiszen ebbe a ketagóriába tartoznak a különböző online játékokban használt pénzek, mint amilyen a World of Warcraft, a GTA Online, vagy a Fifa játékok „belső” pénzei, játékosok által gyűjthető pontjai.
Legtöbb esetben az adott játék ökoszisztémáján belül léteznek, és különböző bónuszok igénybevételére, megvásárlására alkalmasak.
Így a hagyományos pénzekkel szemben a virtuális pénzeket nem bocsáthatja ki központi bank, vagy egyéb pénzügyi szabályozó hatóság – ez pedig meg is magyarázza a hatalmas volatilitásukat.
Így hát a kriptopénzek teljesen különválaszthatók a virtuális pénzektől, és nem is szabadna összekeverni őket, miközben mégis, mindkettő része a digitális pénzek széles kategóriájának.
Ezek a definíciók univerzálisnak tekinthetők?
Nem, hiszen a kriptoszféra és az egész digitális világ folyamatosan fejlődik.
A kriptopénzek, ahogy ismerjük őket, mindössze 10 éve léteznek, miközben a legtöbb kormányzat csupán pár éve kezdett el foglalkozni a témával, miután a bitcoin népszerűsége az árfolyamával együtt drámai módon megugrott.
Emellett a Facebook Libra projektje megintcsak olaj a tűzre, sok országban most kezdenek el munkacsoportokat létrehozni, hogy megtárgyalják, egyáltalán mi is a libra, és hogyan lehet szabályozni.
Emellett jogi oldalról nézve is igen széles a skála a kriptopénzek meghatározásában. Csak az USA esetében öt különböző szabályozótestület öt különböző módon értelmezi a kriptót, a saját nézeteit előtérbe helyezve.
Az Adóhatóság tulajdonként, vagyontárgyként kezeli, a Tőzsdefelügyelet szerint értékpapírok, a Pénzügyőrség szerint pénzek.
Japánban már létezik egy kriptopénzekkel foglalkozó jogi keretrendszer, amely vagyontárgyként értelmezi a kriptót, Oroszországban viszont a Központi Bank egyszer pénz-pótlékként hivatkozott a bitcoinra.
Ehhez hozzá jön, hogy az egész terület, iparág kifejezetten gyors ütemben fejlődik – és a szabályozók nem tudják felvenni ezt a sebességet –, így lehet, hogy a jövőben más néven fogjuk hívni ezeket a digitális pénzeket.
Ez pedig különösen fontossá teszi, hogy naprakészek legyünk a jelenlegi megnevezésekkel.
Forrás: cointelegraph.com
SZERETNÉD MEGKAPNI LEGFRISSEBB HÍREINKET? IRATKOZZ FEL HÍRLEVELÜNKRE!
Tájékoztatás: A kriptoworld.hu oldalon található információk és elemzések a szerzők magánvéleményét tükrözik. A jelen oldalon megjelenő írások, cikkek nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII. törvény (Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást.
Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani, melyre a jelen oldal nem vállalkozik és nem is alkalmas. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon befektetési tanácsadóval!
A cikkekben megjelenő esetleges hibákért téves információkból eredendő anyagi károkért a kriptoworld.hu felelősséget nem vállal.
