Nem az XRP Ledger omlott össze, és nem is egy klasszikus „ripplinghiba” okozta a támadást: egy hibásan működő Coreum-oldali ellenőrzési folyamat hiteles befizetésként könyvelt el olyan tranzakciókat, amelyek mögött valójában nem érkezett XRP a hídhoz.
Az augusztus 9-én végrehajtott támadás során a Coreum és az XRP Ledger között működő, időközben tx névre átkeresztelt híd mintegy 200.000 XRP-t veszített.
Az üzemeltető azóta leállította a hidat, miközben a technikai vizsgálatok egyre világosabban a Coreum-oldali szoftver hibájára mutatnak.
Hogyan csapta be a támadó a hidat?
Az első nyilvános figyelmeztetés egy playa néven posztoló kereskedőtől érkezett. A bejegyzés az XRP Ledger egyik, a hídhoz tartozó számlájára hívta fel a figyelmet, amely rövid idő alatt látványosan veszített az egyenlegéből. A megfigyelés kezdetben a DefaultRipple beállítást jelölte meg lehetséges okként.
hey @CoreumOfficial your xrpl bridge issuer rxXXXeMX8Gy5YvibvGLnQJ1XKKD7UswM1 is leaking. defaultripple is on and two wallets are draining native xrp through it via partial-payment loops. balance went 93.7k → 77.2k in minutes, ~1.65k xrp per cycle, every 30s.
this isn't…
— playa (@playaxrpl) August 9, 2026
A számla néhány perc alatt nagyjából 93.700 XRP-ről 77.200 XRP-re esett vissza. Később azonban kiderült, hogy ez csak egy tizenegy perces szakasza volt a teljes, körülbelül 97 percig tartó kifosztásnak.
A közösség más tagjai gyorsan pontosították a képet. Vet szerint a Coreum-hidat aktívan támadták, playa pedig később elismerte, hogy az első bejegyzését túl korán tette közzé.
A tx csapata is megerősítette az incidenst, és közölte: a rendszer olyan tranzakciókat regisztrált, amelyek ténylegesen nem juttattak XRP-t a hídhoz.
A támadási módszert a Reza Bashash által közzétett technikai elemzés részletezte. A támadó a híd által kibocsátott, becsomagolt tokent küldözgette két saját tárcája között, miközben egy befizetésre utaló memo mezőt is csatolt a tranzakciókhoz.
Ez azért működött, mert a híd relérei nem ellenőrizték kellő alapossággal, hogy a memo mögött valóban megtörtént-e a megfelelő XRP-befizetés.
A saját token mozgása megjelent a tranzakciós előzményekben, a szoftver pedig ezt valódi, XRPL-en teljesített letétként értelmezte.
A híd saját aláírásaival engedte ki az eszközöket
A Coreum-híd működését eredetileg egy többlépcsős relérhálózatra építették. A hivatalos dokumentáció szerint a rendszer az XRPL multisig számláját egy Coreumon futó bridge-szerződéssel kapcsolja össze, a kommunikációt pedig több tucat relé végzi.
A támadó a hamis befizetések alapján fedezet nélküli tokeneket mintelt a Coreum oldalán, majd ezeket valódi XRP-re váltotta vissza.
A hidat működtető relék közben érvényesnek látszó tanúsításokat adtak a tranzakciókra, így az XRPL-en végrehajtott kifizetések a híd saját multisig-kvórumának megfelelő aláírásait tartalmazták.
A későbbi láncelemzés szerint 21 különálló Coreum-relé fogadta el ugyanazt a fantombefizetést. A támadó ezt követően egyre nagyobb összegekkel ismételte meg a trükköt, végül pedig közel 198.715,88 XRP-t vont ki a rendszerből.
A lopott XRP-t előbb ETH-ra váltották, majd a THORChain útvonalain keresztül mozgatták tovább. A tranzakciók végül a Tornado Cash felé tartottak, amely az Ethereum-tranzakciók közötti közvetlen kapcsolat elfedésére szolgáló infrastruktúraként vált ismertté.
Miért nem az XRP Ledger volt a hibás?
A kezdeti DefaultRipple-magyarázat azért tűnt elsőre hihetőnek, mert a támadás az XRPL-en található hídpénztárca egyenlegén jelent meg. A tranzakciók részletes vizsgálata azonban megmutatta, hogy a zászló nem magyarázza a tényleges kifizetéseket.
A natív XRP nem trust line-on keresztül „ripple-özhető” token, a DefaultRipple beállítás pedig kizárólag a kibocsátott eszközök továbbítására vonatkozik.
A döntő probléma az volt, hogy a Coreum-oldali relérendszer egy memo és egy tokenmozgás alapján következtetett megtörtént befizetésre, ahelyett hogy a célcímet, az összeget és a tényleges XRPL-elszámolást együtt ellenőrizte volna.
A híd eszközáramlási leírása szerint a reléknek az XRPL-en észlelt tranzakciókat kell továbbítaniuk a Coreum bridge-szerződéséhez, amely ezután engedélyezi a megfelelő token kibocsátását. A mostani eset azt mutatja, hogy egyetlen túlzottan laza validációs feltétel az egész fedezeti modellt megkerülhetővé teheti.
Leállás, FBI-bejelentés és bizonytalan kártalanítás
A tx közlése alapján a sebezhetőséget azonosították, a hidat pedig továbbra is szüneteltetik. Az üzemeltető bejelentést tett az FBI Internet Crime Complaint Centerénél, amely a kriptoeszközökkel kapcsolatos bűncselekmények bejelentését is fogadja.
A csapat szerint más, a hídon keresztül mozgatott eszközök nem érintettek. A felhasználók kártalanítására azonban még nem született végleges terv.
Ez különösen érzékeny kérdés egy olyan infrastruktúránál, amelyet nem letétkezelőként, hanem decentralizált átjáróként mutattak be a piaci szereplőknek.
A magyar és közép-európai felhasználók számára a történet fontos tanulsága, hogy a „non-custodial” vagy decentralizált jelző önmagában nem jelent kockázatmentességet.
A bridge-használatnál nemcsak a blokklánc alaprétegét, hanem a reléket, az okosszerződést, a multisig-küszöböt és a befizetések ellenőrzési logikáját is vizsgálni kell.
Az XRP árfolyamát is rosszkor érte a támadás
Az incidens olyan időszakban került nyilvánosságra, amikor az XRP amúgy is nyomás alatt állt. A token árfolyama 1–1,06 dollár környékén mozgott, miközben a bitcoin nagyjából 64.000 dollárnál kereste az irányt. Az aktuális árfolyamadatokat a CoinGecko történelmi adatai is követik.
Önmagában egy körülbelül 200.000 XRP-s veszteség nem rengeti meg az XRP teljes piacát. A bizalom szempontjából azonban jóval nagyobb a jelentősége.
A cross-chain hidak éppen azért kulcsfontosságúak, mert likviditást és felhasználókat kapcsolnak össze egymással nehezen kommunikáló hálózatok között.
Ha egy rendszer a valódi fedezet ellenőrzése helyett csak az üzeneteket és a relék jóváhagyásait figyeli, akkor a támadónak nem kell feltörnie az XRP Ledgert. Elég elhitetnie a híddal, hogy valami megtörtént – és a híd saját aláírásaival engedélyezi a kifizetést.
Olvastad már? A bitcoinbálnák gyűjtenek, a kisbefektetők hátrálnak
Kriptoworld.hu szerkesztője, a Kriptoworld.hu alapítója
LinkedIn | X (Twitter) | Facebook
A Kriptoworld.hu alapítójaként és szerkesztőjeként írásaiban azt vizsgálom, hogyan alakítják át a gazdasági és technológiai változások az emberek döntéseit, biztonságérzetét és jövőképét. Olyan nézőpontból írok, amely a gyors hírek mögötti következményeket és kérdéseket keresi. Hiszek abban, hogy a kriptovilágról nem csak technikailag, hanem emberi nyelven is lehet hitelesen beszélni. Írásaim célja nem tanácsadás, hanem megértés: segíteni eligazodni egy olyan világban, ahol a pénz, a technológia és a bizalom egyszerre változik.
📅 Megjelenés: 2026. augusztus 13. • 🕓 Utolsó frissítés: 2026. augusztus 13.
✉️ Kapcsolat: [email protected]
Tájékoztatás: A kriptoworld.hu oldalon található információk és elemzések a szerzők magánvéleményét tükrözik. A jelen oldalon megjelenő írások, cikkek nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII. törvény (Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást.
Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani, melyre a jelen oldal nem vállalkozik és nem is alkalmas. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon befektetési tanácsadóval!
A cikkekben megjelenő esetleges hibákért téves információkból eredendő anyagi károkért a kriptoworld.hu felelősséget nem vállal.