Dél-Korea új szintre emelné a kriptoszabályozást: a következő törvénycsomag már nem csupán a befektetők védelméről, hanem a stablecoinokról, a bitcoin-ETF-ekről, a tokenizált eszközökről és a vállalati kriptóhasználatról is dönthet.
Szöul ugyanakkor óvatosan halad, mert a digitális eszközök szabályozása egyszerre érinti a pénzügyi stabilitást, a devizapiacot és az ország technológiai versenyképességét.
A második szabályozási szakasz középpontjában a Digital Asset Basic Act, vagyis a digitális eszközök alapvető kerettörvénye áll.
A jogszabályt 2026 második felében szeretné előrevinni a kormány, ám a részletek még nem tekinthetők véglegesnek. A Pénzügyi Bizottság korábban külön is jelezte, hogy a második fázis legfontosabb elemei még egyeztetés alatt állnak.
A stablecoinok miatt sürgetik a reformot
A szabályozási verseny egyik fő mozgatórugója, hogy a dél-koreai felhasználók egyre nagyobb összegben mozgatnak dollárhoz kötött tokeneket külföldi platformokra. A beszámolók szerint 2026 júniusában mintegy 346 millió dollár értékű stablecoin hagyta el az országot.
A tőke egy része olyan derivatív, decentralizált pénzügyi és tokenizált valós eszközökhöz kapcsolódó termékek felé áramlott, amelyek a helyi piacon korlátozottan vagy egyáltalán nem érhetők el.
Ez nem pusztán kriptotőzsdei statisztika. A stablecoinok egyre inkább digitális dollárként működnek: gyorsan mozgathatók, folyamatosan kereskedhetők, és a határokon átnyúló elszámolásban is használhatók.
Ha a koreai befektetők a helyi szabályok hiányosságai miatt külföldön keresik ezeket a lehetőségeket, az hosszabb távon likviditási és versenyképességi hátrányt okozhat a helyi szolgáltatóknak.
A kormány ezért olyan keretrendszert alakítana ki, amely egyértelműen meghatározza a stablecoin-kibocsátók engedélyezését, a fedezeti eszközök kezelését, a visszaváltás szabályait és a felügyeleti felelősséget.
A vita egyik érzékeny pontja a dollárhoz kötött USDT és USDC jövőbeli kezelése. Felmerült, hogy a külföldi kibocsátóknak koreai jelenlétet vagy helyi fióktelepet kellene létrehozniuk, miközben Szöul a wonalapú alternatívák megjelenését is ösztönözné.
A dél-koreai jegybank számára ez monetáris kérdés is. A túlzottan dollárközpontú stablecoin-használat gyengítheti a won szerepét a digitális pénzügyi térben, ezért a hatóságok a banki hátterű, wonhoz kötött tokenekben látják az egyik lehetséges megoldást.
Ez a megközelítés eltér a teljesen nyílt kriptopiaci modelltől: Szöul inkább a banki felügyelethez és a meglévő pénzügyi infrastruktúrához kötné az új eszközöket.
Mit hozhat a második kriptotörvény?
Dél-Korea első fontos kriptójogi mérföldköve, a Virtual Asset User Protection Act, 2024. július 19-én lépett hatályba.
A jogszabály előírta, hogy a szolgáltatók elkülönítve kezeljék az ügyfelek pénzét és digitális eszközeit, emellett szigorúbb fellépést vezetett be a bennfentes kereskedés, az árfolyam-manipuláció és más tisztességtelen piaci gyakorlatok ellen.
A törvény azonban elsősorban a befektetővédelemre és a piaci visszaélésekre koncentrált.
A második fázis már szélesebb kérdéseket rendezne:
- a stablecoinok kibocsátását és forgalmazását,
- a tokenizált kötvények és más valós eszközök jogi státuszát,
- a spot bitcoin- és kripto-ETF-ek engedélyezésének feltételeit,
- a vállalatok digitális eszközpiaci részvételét,
- valamint a tőzsdék és más szolgáltatók működésének egységesebb szabályait.
A tokenizáció területén már történt kézzelfogható előrelépés. A január 15-én elfogadott törvénymódosítások jogi alapot teremtettek a security tokenek, vagyis a blokkláncon nyilvántartott értékpapírok bevezetéséhez és kereskedelméhez.
Ez különösen a kötvények, ingatlanalapok és más hagyományos pénzügyi termékek tokenizálása előtt nyithatja meg az utat.
A bitcoin-ETF-ek ügye ennél összetettebb. A dél-koreai hatóságok a spot termékeket már nem feltétlenül pusztán kriptobefektetésként kezelik, hanem a tőkepiacok modernizációjának részeként vizsgálják.
A 2026-os növekedési stratégia a spot kripto-ETF-ek és a tokenizált állampapírok irányába is jelezte a nyitást, de a tényleges engedélyezéshez még részletes befektetővédelmi és letétkezelési szabályokra lesz szükség.
A vállalatok is beléphetnek a piacra
A vállalati kriptobefektetések hosszú ideig szinte teljesen tiltott területnek számítottak Dél-Koreában. A szabályozók a pénzmosási kockázatoktól, a piaci túlmelegedéstől és az árfolyam-manipulációtól tartottak.
Az FSC korábbi álláspontja szerint azonban a felhasználóvédelmi törvény bevezetése után már megteremthető a fokozatos vállalati nyitás jogi alapja.
Az új rendszer várhatóan nem engedne szabad utat minden vállalatnak és minden tokennek. A cégek először korlátozott célokra, például kockázatkezelésre, technológiai fejlesztésre vagy digitális eszközök adományozására használhatnák a piacot.
A dollár-stablecoinok esetleges kizárása a vállalati befektetési körből ugyanakkor azt mutatja, hogy a devizakockázat továbbra is központi szempont marad.
CBDC, adó és regionális verseny
A második fázis nemcsak a magánkibocsátású tokenekről szól. A Bank of Korea a pénzügyi hatóságokkal és kereskedelmi bankokkal együtt a nagyértékű, bankközi elszámolásokra alkalmas wholesale CBDC- és tokenizáltbetét-megoldásokat is vizsgálja.
A jegybank monetáris politikai programjában is szerepel a tokenizált betétek és a nagykereskedelmi CBDC gyakorlati tesztelése.
Közben a kriptoadóztatás is újabb fordulóponthoz érkezik. A jelenlegi tervek szerint 2027. január 1-jétől a magánszemélyek évi 2,5 millió won feletti virtuális eszközből származó nyereségét 20 százalékos jövedelemadó és 2 százalékos helyi adó terhelné. Ez összesen 22 százalékos kulcsot jelentene.
A rendszer bevezetését már többször elhalasztották, ezért a befektetők és a tőzsdék továbbra is azt figyelik, hogy a kormány valóban tartja-e a 2027-es határidőt.
Dél-Korea számára a tét nagyobb, mint egy újabb kriptotörvény elfogadása. Az országban magas a digitális eszközök társadalmi elfogadottsága, miközben a helyi piac szorosan kapcsolódik az amerikai dollárhoz és a globális kriptoinfrastruktúrához.
Szöulnak ezért egyszerre kell védenie a wont, megtartania a hazai fejlesztőket és befektetőket, valamint olyan szabályokat alkotnia, amelyek nem terelik tovább a forgalmat külföldi platformokra.
Olvastad már? 200 ezer dollárt kapott egy blokkért egy szóló bitcoinbányász
Makrogazdasági és piaci elemző, a Kriptoworld.hu külsős szerzője
Fókuszom az, hogyan csapódnak le a kamatdöntések, az infláció, az energiaárak és a geopolitika a hétköznapi pénzügyi döntésekben – és végül a kriptopiacon. Nem „árjóslásban” utazom, hanem a háttérfolyamatokban: mit üzennek a hozamok, a dollár, a likviditás és a kockázatvállalási kedv. A célom, hogy a gyors hírek mögött látható legyen a logika: mi változott, mi miért fontos, és mire érdemes figyelni.
📅 Megjelenés: 2026. augusztus 6. • 🕓 Utolsó frissítés: 2026. augusztus 5.
Tájékoztatás: A kriptoworld.hu oldalon található információk és elemzések a szerzők magánvéleményét tükrözik. A jelen oldalon megjelenő írások, cikkek nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII. törvény (Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást.
Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani, melyre a jelen oldal nem vállalkozik és nem is alkalmas. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon befektetési tanácsadóval!
A cikkekben megjelenő esetleges hibákért téves információkból eredendő anyagi károkért a kriptoworld.hu felelősséget nem vállal.