A kriptós narratíva szerint a valós eszközök már betörtek a láncra. A számok viszont mást mesélnek, és inkább egy félkész történetet rajzolnak ki.
A DeFi előtt még ott a legnagyobb fal
Könnyű azt hinni, hogy a tokenizált valós eszközök már meghódították a pénzügyi világot, de az Electric Capital friss kutatása józanabb képet ad.
A cég 501 különböző hozamforrást vizsgált meg, és ezek közül mindössze 34 jutott el oda, hogy érdemi, 50 millió dollár feletti jelenléte legyen on-chain.
Ez azt jelenti, hogy a valós hozamok körülbelül 93%-a még mindig teljesen a láncon kívül maradt.
A DeFi következő fejlődési szakasza így már nem újabb tokenek kitalálásáról szól, hanem arról, hogyan lehet a klasszikus eszközöket, például amerikai államkötvényeket, vállalati kötvényeket vagy privát hiteleket úgy beemelni a rendszerbe, hogy az jogilag tiszta és működésben is stabil maradjon.
Amit a számok valójában mutatnak
Az a néhány eszköz, amely már áttörte az 50 millió dolláros határt, szinte kivétel nélkül jól ismert kategóriákból érkezik.
Az amerikai államkötvények, a privát hitelpiac és a vállalati kötvények dominálnak, miközben a szélesebb, sokkal összetettebb hozamvilág gyakorlatilag érintetlen maradt.
Ez egyfajta torz képet ad a piacról. A dashboardok alapján úgy tűnhet, hogy a szektor már érett, de valójában csak egy szűk szelet működik.
Az infrastruktúrához kapcsolódó cash flow-k, az eszközfedezetű konstrukciók vagy a nyersanyagpiaci hozamok még mindig túl bonyolultak vagy túl kötöttek ahhoz, hogy egyszerűen átültethetők legyenek DeFi környezetbe.
A hozzáférés sem egyenletes. A legnagyobb tokenizált hozamtermékek közül alig néhány rendelkezik szélesebb befektetői bázissal.
Sok esetben kifejezetten intézményi szereplők dominálnak, magas belépési küszöbbel és korlátozott likviditással.
Miért maradt le a többi hozam?
A probléma nem technológiai. A blokklánc képes lenne kezelni ezeket az eszközöket, de a valós világ nem ilyen egyszerűen mozdítható.
A jogi struktúrák, az adózási szabályok, a letétkezelés és az értékesítés módja mind olyan tényezők, amelyek nem tűnnek el attól, hogy egy eszközt tokenizálnak.
Az egyszerűbb, standardizált eszközök, mint az államkötvények, már megtalálták az utat a láncra, mert mögöttük jól működő, megbízható rendszerek állnak.
Ezzel szemben az összetettebb hozamforrások gyakran helyi szabályozásokhoz, egyedi szerződésekhez vagy bonyolult szolgáltatási struktúrákhoz kötődnek, amelyeket nem lehet egyetlen okosszerződésbe sűríteni.
Érdekes módon új lehetőségek is kirajzolódnak. Az AI-infrastruktúra, például adatközpontok vagy GPU-bérlés finanszírozása olyan terület lehet, ahol a tokenizáció valódi értéket teremthet, ha a jogi háttér is lépést tart.
A stablecoin szabályozás mindent átrajzolhat
A történet másik fele Washingtonban íródik. Egy új szabályozási irány szerint a passzív stablecoin-tartás után járó hozamot korlátoznák, miközben az aktivitáshoz kötött jutalmak megmaradhatnak.
Ez a különbségtétel kulcsfontosságú. A szabályozók egyértelműen el akarják választani a „digitális pénzt” a befektetési termékektől, hogy megakadályozzák a bankrendszerből való tömeges tőkekiáramlást.
Ez viszont azt is jelenti, hogy a jövőbeli hozamtermékek nem bújhatnak el egyszerű wallet-egyenlegek mögé. Sokkal inkább strukturált, átlátható és szabályozott formában jelenhetnek meg.
A következő szakasz sokkal „unalmasabb” lesz
Ha egymás mellé tesszük a számokat és a szabályozási irányt, egyértelművé válik, hogy a DeFi még csak az elején jár ennek az útnak.
A technológia már adott, de a valódi szűk keresztmetszet a jogi keretekben és a termékek kialakításában van.
A jövő áttörései valószínűleg nem látványos új tokenek lesznek, hanem jól strukturált, szabályozott megoldások. Olyan rendszerek, amelyek kevésbé izgalmasak, viszont sokkal stabilabbak és szélesebb körben elfogadhatók.
A lakossági felhasználók számára ez azt jelentheti, hogy a hozam nem egy egyszerű számként jelenik meg a walletben, hanem komplexebb, de biztonságosabb konstrukciók formájában.
Van valami ironikus abban, hogy a DeFi, amely eredetileg a pénzügyi szabadságról szólt, most egyre inkább a hagyományos pénzügyek logikájához közelít.
A kezdeti időszakban elég volt egy token és egy ígéret, ma viszont már jogi struktúrák, megfelelés és intézményi bizalom nélkül nem lehet továbblépni.
A 93% nem csak egy szám, hanem egy emlékeztető arra, hogy a valós világ sokkal bonyolultabb, mint egy smart contract.
És talán ez nem is baj. Ha a DeFi valóban be akar törni a mainstream pénzügybe, akkor nem kerülheti meg azt a rendszert, amelyet le akart váltani.
Lehet, hogy a következő nagy ugrás nem hangos és látványos lesz, hanem csendes és szabályozott, de pont ezért lehet tartós.
Olvatsad már? Extrém félelem uralja a kriptopiacot – ez akár fordulatot is hozhat
Makrogazdasági és piaci elemző, a Kriptoworld.hu külsős szerzője
Fókuszom az, hogyan csapódnak le a kamatdöntések, az infláció, az energiaárak és a geopolitika a hétköznapi pénzügyi döntésekben – és végül a kriptopiacon. Nem „árjóslásban” utazom, hanem a háttérfolyamatokban: mit üzennek a hozamok, a dollár, a likviditás és a kockázatvállalási kedv. A célom, hogy a gyors hírek mögött látható legyen a logika: mi változott, mi miért fontos, és mire érdemes figyelni.
📅 Megjelenés: 2026. március 23. • 🕓 Utolsó frissítés: 2026. március 23.
Tájékoztatás: A kriptoworld.hu oldalon található információk és elemzések a szerzők magánvéleményét tükrözik. A jelen oldalon megjelenő írások, cikkek nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII. törvény (Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást.
Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani, melyre a jelen oldal nem vállalkozik és nem is alkalmas. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon befektetési tanácsadóval!
A cikkekben megjelenő esetleges hibákért téves információkból eredendő anyagi károkért a kriptoworld.hu felelősséget nem vállal.