Volt idő, amikor a Binance körüli botrányok kimerültek abban, hogy a tőzsde épp melyik homályos altcoint listázta, vagy a hatóságok megint találtak valami hiányosságot a felhasználók azonosításában.
De a világ azóta nagyot fordult. Ma már a világ legnagyobb kriptotőzsdéjét nem csak úgy nézik az amerikai hatóságok, mint egy rakoncátlan fintech-céget, hanem ugyanazzal a nemzetbiztonsági gyanakvással méregetik, mint a globális bankrendszer legkényesebb szereplőit.
A Wall Street Journal legújabb cikke, és az arra érkezett kemény cáfolat a Binance vezérétől, pontosan megmutatja, hogyan vált a tőzsde mára egy geopolitikai frontvonallá.
Binance WSJ: mit állít az egyik oldal, mit tagad a másik?
A dolog azzal indult, hogy a Wall Street Journal egy elég durva anyagot dobott le a múlt héten, és azt állította, hogy az elmúlt két évben nem kevesebb, mint 850 millió dollárnyi kriptó folyt át a Binance számláin egy amerikai szankciók alatt álló iráni pénzügyi tanácsadón keresztül, és ez a pénz végül az iráni Forradalmi Gárdánál landolt .
A cikk meg is nevezte a központi figurát, egy Babak Zanjani nevű férfit, akit idén januárban tettek fel újra a szankciós listákra, illetve a cégét, a Zedcex-et.
A WSJ szerint Zanjani, a testvére, az élettársa és egy cégvezető mind ugyanazokról a készülékekről futtatták a Binance-számláikat .
A tőzsde jelenlegi vezetője, Richard Teng nem hagyta szó nélkül a dolgot, és azonnal beleállt a vitába.
Az X-posztjában azt írta, hogy a jelentés alapvetően pontatlan, és azzal védekezett, hogy a Binance soha nem engedélyezett tranzakciókat olyanoknak, akik már rajta voltak a szankciós listán.
The WSJ’s reporting continues to contain fundamental inaccuracies about the facts and Binance’s commitment to a strong compliance framework.
Fact: Binance did not permit any transactions with sanctioned individuals on its platform, and transactions mentioned by WSJ happened…
— Richard Teng (@_RichardTeng) May 22, 2026
Szerinte, ha volt is bármilyen mozgás a megjelölt számlákon, az még azelőtt történt, hogy az amerikaiak hivatalosan szankcionálták volna az érintetteket, ráadásul Teng kiemelte, hogy a belső vizsgálatuk már azelőtt megvolt, hogy a WSJ egyáltalán megkereste volna őket, de a lap egyszerűen nem rakta bele a cikkébe azokat a tényeket, amiket a tőzsde átadott nekik .
Miért lett ebből több, mint egy újabb PR-katasztrófa?
A dolog azért különösen fájdalmas a Binance számára, mert a WSJ cikkében van egy nagyon kellemetlen részlet.
A lap úgy tudja, hogy a tőzsde saját belső megfelelőségi csapata már 2024 végén kiszúrta, hogy a Zedcex fiókjába Teheránból, Irán fővárosából léptek be, de ennek ellenére, legalábbis a WSJ szerint a számla még több, mint egy évig vígan nyitva maradt, miközben a rendszer újabb és újabb belső riasztásokat dobott fel.
A lap állítása szerint még a Binance saját belső nyomozói is javasolták a fiók bezárását és a hatóságok értesítését, valamiért mégis aktív maradt.
Miért számít ez annyit? Mert a Binance 2023-ban egy történelmi, 4,3 milliárd dolláros büntetést fizetett az amerikai államnak, miután bűnösnek vallotta magát pénzmosás-ellenes és szankciós szabálysértésekben (gondoljunk csak az alapító, CZ távozására).
Akkor azt ígérték, hogy a rendszereiket teljesen kipucolják.
Ha most a piac azt látja, hogy ilyen szintű belső riasztások ellenére iráni pénzek mozoghatnak a platformon, azt senki sem fogja egy egyszerű technikai „hibaként” elkönyvelni, hanem sokan rendszerszintű sebezhetőséget fognak kiáltani, vagy a sebezhetőség helyett valami sokkal szándékosabb dolgot. Ami talán még rosszabb is.
Miért lett célpont a világ legnagyobb kriptotőzsdéje?
A valóság az, hogy a Binance mára egyszerűen túl nagy lett ahhoz, hogy kimaradjon a globális politikából.
A WSJ szerint nem „csak” a 850 milliós ügyről van szó, mert állítólag maga az iráni központi bank is megmozgatott 107 millió dollárnyi kriptót a Binance-en 2025-ben, egy külföldi bűnüldöző szerv pedig 260 millió dollárnyi direkt tranzakciót követett le a tőzsde számlái és iráni terrorfinanszírozók között az elmúlt két évben.
A Binance már egy rágalmazási pert is indított a lap ellen, szóval a dráma nem csitul, és egyelőre ember legyen a talpán, aki követni tudja a történetet.
De a lényeg már nem is az, hogy a mostani sztorinak mennyi a pontos valóságtartalma. A lényeg, hogy a Binance működése ma már a legkeményebb nemzetbiztonsági teszt a világon.
Nem számít, hogy mint vállalkozás, mint kriptotőzsde, mennyi felhasználót tud kiszolgálni, mennyi pénzt tud keresni.
A sokkal fontosabb kérdés az, hogy képes-e a világ legnagyobb kriptoplatformja túlélni egy olyan világrendet, ahol ugyanazt a hibátlan, nulla-toleranciás szankciós működést várják el tőle a szuperhatalmak, mint a JP Morgantól vagy a Bank of Americától.
Olvastad már? A Zero network leállítja önálló ethereum layer 2 láncát
Kriptoworld.hu szerkesztője, a Kriptoworld.hu alapítója
LinkedIn | X (Twitter) | Facebook
A Kriptoworld.hu alapítójaként és szerkesztőjeként írásaiban azt vizsgálom, hogyan alakítják át a gazdasági és technológiai változások az emberek döntéseit, biztonságérzetét és jövőképét. Olyan nézőpontból írok, amely a gyors hírek mögötti következményeket és kérdéseket keresi. Hiszek abban, hogy a kriptovilágról nem csak technikailag, hanem emberi nyelven is lehet hitelesen beszélni. Írásaim célja nem tanácsadás, hanem megértés: segíteni eligazodni egy olyan világban, ahol a pénz, a technológia és a bizalom egyszerre változik.
📅 Megjelenés: 2026. május 26. • 🕓 Utolsó frissítés: 2026. május 26.
✉️ Kapcsolat: [email protected]
Tájékoztatás: A kriptoworld.hu oldalon található információk és elemzések a szerzők magánvéleményét tükrözik. A jelen oldalon megjelenő írások, cikkek nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII. törvény (Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást.
Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani, melyre a jelen oldal nem vállalkozik és nem is alkalmas. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon befektetési tanácsadóval!
A cikkekben megjelenő esetleges hibákért téves információkból eredendő anyagi károkért a kriptoworld.hu felelősséget nem vállal.