A globális hitelállomány soha nem látott méreteket öltött idén. A Nemzetközi Valutaalap (IMF) 188 billió dolláros adósságról számolt be – ez a világ teljes GDP-jének 230 százaléka.
A hírek szívszaggatóan hatnak, ha figyelembe vesszük a korábbi, megrázó hitelciklusokat. A legutóbbi ilyen, a 2008 előtti krízis masszív hiányt és nemzetközi gazdasági visszaeséseket eredményezett.
A bankoknak való tartozás amiatt emelkedett ennyire, mivel a fejlődő országok a költekezés egy újfajta rendszeréhez folyamodtak.
Az infrastruktúrák fejlesztésére kialakult igény arra ösztönözte a vezetőket, hogy egyre többet költsenek ilyen irányú tevékenységekre. A befektetett vagyonok és a magas költségek miatt hitel keletkezett.
Az ennél fejlettebb országokban a költekezés szintén példa nélküli volt. A pénz azonban itt inkább olyan célokra irányult, mint a gazdasági növekedés fokozása és stabilizálása, valamint a katasztrófák elkerülése.
Mindazonáltal az eladósodottság mértéke kemény időket jelez előre. Az IMF és a Világbank már figyelmeztettek arra, hogy sürgősen javítani kell a pénzügypolitikán, ha fenn szeretnénk tartani a stabilitást.
Nyomtass, hogy költhess
És felmerül egy újabb, nem mellékes probléma, amely az inflációval és a jegybankokkal van összefüggésben. A növekedő adósságnyomással szembesülve a kormányok gyakran pénzt nyomtatnak a kölcsönvagyon visszafizetésére. A hitellufi közel 70 százaléka egyébként Afrikához köthető.
Ha az ország jegybankjainak vezetői fokozzák a pénznyomást, az infláció mindig drámai mértékben csúcsosodik ki.
Ez az infláció megnehezíti a vásárlást és az eladást, és csak tovább hátráltatja a helyi gazdaságokat. A stagnálás aztán még nagyobb költekezést szül, és a ciklus folytatódik.
A központi bankok ezután gyakran kényszerülnek arra, hogy kiutat keressenek a stabilitás irányába.
A kamatlábak nullához közel (vagy negatívba) történő csökkentése, valamint a kvantitatív lazítás (QE) csak kettő a lehetséges „megoldások” közül.
Az IMF azonban kiemeli, hogy ezek a megoldások hosszú távon nem fenntarthatók. Egy olyan piac, amely az adósság felé sodródik, egyszer kártyavárként dől majd össze, felfordulást hagyva maga után.
Pontosan ez az, amiért Venezuela, Zimbabwe és más hozzájuk hasonló országok ott tartanak, ahol.
Bitcoinnal a győzelemért
A bitcoin és más kriptopénzek funkcionálisan a kormányok felelőtlen és költekező pénzügypolitikájától független pénzek. A kriptovaluták valójában saját maguk belső gazdaságát képviselik, amely nem feltétlenül áll kapcsolatban a globális piaci mozgásokkal.
Ettől függetlenül természetesen válaszolnak a globális piac változásaira – mégis azoktól függetlenül működnek. Ez pedig kritikusnak számít, ha a gazdaságok hanyatlani kezdenek.
Mindezt tapasztalhattuk is, amikor a lakosság bitcointól való függése Venezuelában, és más összedőlő gazdaságokban jelent meg.
A jövő lehet akármilyen sivár, a bitcoin mégis életmentő lehet ilyen átmeneti helyzetekben.
Forrás: beincrypto.com
Várjuk hozzászólásaitokat itt lent, illetve a közösségimédia-felületeken. Ne hagyjátok ki a többi hírt, és iratkozzatok fel hírlevelünkre. Ne felejtsétek el nyomon követni oldalunkat a Facebookon .
Legyen szép napotok! 🙂
