Az európai jegybank egyre kevésbé kedveli a stablecoinokat. Először csak azt mondták, hogy veszélyt jeletenek a bankbetétekre.
A legújabb figyelmeztetés szerint viszont a gyorsan növekvő, főleg dollár-fedezetű stablecoinok megbonyolítják a monetáris politikát, és akár sokkot is okozhatnak a gazdaságban.
A tét most már nem a bankbetét, hanem a jegybanki kamatpolitika működése.
Miért okoz gondot a stalecoin az EKB szerint?
A jegybank határozza meg egy nemzetgazdaság alapkamatait. Kamatot emel vagy csökkent, pénzt nyomtat, és ezzel a bankokon keresztül próbálja irányítani a gazdaságot, a pénzrendszert.
Ha azonban a pénz egyre nagyobb része kikerül a bankrendszerből, és stablecoinban van, akkor a kamatdöntések lassabban vagy gyengébben éri el az embereket és a cégeket, mert kit érdekel az EKB eurós kamatpolitikája, ha úgyis dollárban számolnak el?
Vagyis a jegybank elveszíti az egyik leghatékonyabb eszközét, és pontosan ez az, amitől tartanak.
Ráadásul az, hogy a pici szereplők dollár alapú stablecoinokat használnak, az azt is jelenti, hogy dollárból egyre több lehet a kontinensen, és ennek nemzetgazdasági szempontból nagy szerepe lehet.
A nagy kibocsátók ugyanis akár el is adhatják a tartalékaikat, ha a helyzet úgy hozza, és ez a pénzpiacokon hullámokat vethet.
Ha egy nagy, dollár-fedezetű stablecoin kibocsátója hirtelen eladja a mögöttes eszközöket (még akkor is, ha ez a forgatókönyv nagyon-nagyon valószínűtlen), az nem csak a kriptósoknak fájna, hanem az egész pénzügyi rendszerre hatással lehet.
Az EKB szerint ez a kockázat nem elméleti, hiszen a stablecoinok mérete már óriási.
A stablecoinok több fronton is veszélyeztetik a jegybankok kontrollját
A minap arról írtunk, hogy az EKB szerint a stablecoinok elszívhatják a bankok betéteit, most pedig a monetáris politika kérdése került előtérbe.
A két dolog összefügg, hiszen ha a betét elmegy a bankból, és a pénz a bankrendszeren kívül marad, akkor a jegybanki irányítás is gyengül.
Ha nincs pénz, amit kontrolláljon, akkor nincs eszköz a kezében, hogy ő diktálja a feltételeket a gazdaság számára, központilag. A jegybank tehát nem csak a betétjét, hanem a befolyását is félti.
A helyzet egyértelműen jelzi, hogy a stablecoinok már nem egy szűk technikai kérdéskörnek számítanak, hanem makro-gazdasági tétjük van.
Az EKB a világ egyik legbefolyásosabb jegybankja, és amikor többször is felszólal a stablecoinok kockázatai ellen, az nem egy átlagos vélemény. A nagy kérdés pedig az, hogy a szabályozók mennyire tudják féken tartani ezt a gyorsan növekvő szektort.
A stablecoinok előnyeit sokan látják, de az elterjedésüknek az az ára, hogy a jegybanki befolyás gyengül.
Ez remek hír, ha valaki szimpatizál a cypherpunk eszmékkel, vagy egyszerűen csak érti a központi tervezés, a gazdaság központi irányításának a hátulütőit, viszont rettenetes hír, ha valaki inkább a központi bankok oldalán áll.
Már csak azt kell eldönteni, hogy valójában mi a fontosabb? Hogy az európai polgárok egy hatékony, gyors, és olcsó pénzrendszert használhassanak, amely nagyságrendekkel jobban alkalmas a 21. század gazdasági valóságának a kiszolgálására?
Vagy inkább az, hogy az EKB megőrizhesse a pénz, és így a teljes gazdaság feletti kontrollt?
Az EKB elméletileg a mi érdekünkben dolgozik, szóval ez nem szabadna, hogy bonyolult kérdés legyen. De úgy tűnik, mégis az.
Különutak
A dolog azért is érdekes, mert az európai és az amerikai megközelítés láthatóan eltér.
Míg az Egyesült Államokban a stablecoinokat inkább a pénzügyi innováció részeként kezelik, az európai oldalon nagyobb a visszafogottság, és a MiCA-szabályozás is inkább a kockázatokra, a megfigyelésre, és a kontrollra fókuszál.
Az EKB mostani figyelmeztetése pontosan ebbe az irányba mutat, és azt erősíti, hogy a jegybank szerint a stablecoinok fejlődését nem csak a piacnak, hanem a szabályozásnak is kézben kell tartania.
A következő időszak tehát arról szólhat, hogy a jegybankok és a stablecoin-ipar hogyan talál egyensúlyt.
A technológia nyilván nem tűnik el, és a stablecoinok használata valószínűleg csak nőni fog, de az, hogy ez milyen keretek között történik, az már politikai és szabályozási döntés.
Az EkB álláspontja egyértelmű. Ők nem szeretnék, ha a pénzrendszer szíve olyan helyre kerülne, ahová a jegybanki kezek nem érnek el.
Olvastad már? A Fed szerint a hiedelmek hajtják a kriptót, nem a józan ész
Makrogazdasági és piaci elemző, a Kriptoworld.hu külsős szerzője
Fókuszom az, hogyan csapódnak le a kamatdöntések, az infláció, az energiaárak és a geopolitika a hétköznapi pénzügyi döntésekben – és végül a kriptopiacon. Nem „árjóslásban” utazom, hanem a háttérfolyamatokban: mit üzennek a hozamok, a dollár, a likviditás és a kockázatvállalási kedv. A célom, hogy a gyors hírek mögött látható legyen a logika: mi változott, mi miért fontos, és mire érdemes figyelni.
📅 Megjelenés: 2026. augusztus 26. • 🕓 Utolsó frissítés: 2026. augusztus 25.
Tájékoztatás: A kriptoworld.hu oldalon található információk és elemzések a szerzők magánvéleményét tükrözik. A jelen oldalon megjelenő írások, cikkek nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII. törvény (Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást.
Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani, melyre a jelen oldal nem vállalkozik és nem is alkalmas. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon befektetési tanácsadóval!
A cikkekben megjelenő esetleges hibákért téves információkból eredendő anyagi károkért a kriptoworld.hu felelősséget nem vállal.