Az európai jegybank egy új figyelmeztést adott ki, és ez nem olyan üzenet, amit érdemes félvállról venni.
Piero Cipollone, az Európai Központi Bank igazgatósági tagja pénteken azt mondta, hogy a stablecoinok elterjedése erodálhatja a kereskedelmi bankok lakossági betéteit.
Vagyis a pénz, ami ma egy bankszámlán pihen, holnap már lehet, hogy stabilcoinban fog parkolni, és ez a bankoknak nem mindegy.
Miért fáj ez a bankoknak?
A bankbetét nem csak a te megtakarításod, hanem a bank olcsó forrása is, amelyből az üzletmenet egy részt finanszírozzák.
Részben ebből a pénzből folyósítják a hiteleket, ebből finanszírozzák a lakáshitelt, a vállalati kölcsönt, az összes fajta hétköznapi hitelezést.
Ha a betétek átáramlanak egy stablecoinba, akkor a banknak drágábban kell pótolnia ezt a forrást, és ezzel a finanszírozási költség is megemelkedik.
A nagy bankok ezt még valahogy lenyelik, a kisebbek viszont komoly bajba kerülhetnek, hiszen nekik nincs akkora tartalékuk, hogy olcsón helyettesítsék az eltűnt betéteket.
Cipollone szerint a megoldás a digitális euró
A digitális euró persze nemcsak a stablecoinokkal versenyezne, hanem a magánforgalmú pénzt is visszaszorítaná, főleg a dollár-fedezetűeket.
Az EKB álláspontja világos, szerintük a pénzrendszer szívében a jegybanknak kell maradnia, nem pedig magáncégek által kibocsátott tokeneknek.
Ez logikus, hiszen a stabilcoin mögött nem áll olyan intézményi garancia, mint a jegybanki pénz mögött, még akkor is, ha a MiCA-szabályozás most már rendet tesz az európai piacon.
És persze azért is logikus, mert az EKB saját üzleti modellje az euróra épül, tehát egyértelműen az az érdekük, hogy az euró megmaradjon, és, hogy az európaiak ezt használják.
Minden egyes dollár (vagy magánkibocsátású euró-stablecoin), amely európai kézben van, és fizetésre, elszámolásra, vagy egyszerűen csak megtakarításra használnak, 1 eurót jelent, amelyet viszont nem használnak, és amely használata során semmiféle hozam nem képződik az EKB részére.
A történet pikantériája, hogy mindezt pont most mondja az EKB, amikor az eurós stablecoin-forgalom komolyan növekedésnek indult.
A számok a TRM Labs jelentése szerint azt mutatják, hogy az eurós stablecoin-forgalom az elmúlt időszakban többszörösére ugrott, vagyis a jegybank nem egy elméleti veszélyről beszél, hanem egy olyan folyamatról, ami már zajlik.
A betétes, aki eddig a bankot tekintette az egyetlen biztonságos helynek, most már látja, hogy a stablecoin is alternatíva lehet, és a banknak erre választ kell találnia.
Bankbetétből nem lehet hiány?
A bankbetét, amit biztonságosnak gondolunk, valójában a rendszer motorja, és ha a motorból szivárog az üzemanyag, az mindenkit érint.
A stablecoinok pedig egyre inkább ugyanazt a szerepet akarják betölteni, mint a bankbetét, csak jegybanki garancia nélkül.
Hogy a digitális euró meg tudja-e állítani ezt a szivárgást, az már más kérdés, de az biztos, hogy a vita most már a jegybank legmagasabb szintjein folyik.
A bankok évek óta panaszkodnak a kriptóra, most viszont az EKB a saját digitális euróját tolja, hogy a betéteket a bankrendszerben tartsa.
Vagyis a jegybanknak nem feltétlenül az a fő gondja, hogy a stablecoin technológiája rossz lenne, hanem az, hogy a betétek a bankokból a magáncégekhez áramolanak, és nem hozzájuk.
Ez a feszültség a jegybanki pénz és a magántoken között pontosan ugyanaz a harc, ami a kriptó hajnala óta tart, csak most a szabályozás szintjén dől el.
Az európai helyzetet ráadásul a MiCA is árnyalja, hiszen a stablecoinokat most már engedélyhez kötik, de ettől a betét-szivárgás veszélye még nem tűnik el, csak rendezettebb keretek között zajlik.
Az ECB ezért most ténylegesen bajban van. A szabályozás rendet tesz, de a bankbetét védelme nem az engedélyeken múlik, hanem azon, hogy az embereknek egyáltalán van-e okuk a bankban tartani a pénzüket.
És ha a stablecoin kényelmesebb vagy vonzóbb, akkor a szabályozás önmagában nem fogja visszatartani a betétek eltűnését.
Olvastad már? A Crypto.com magyarázat nélkül törölt egy fiókot, a felhasználó pénzével együtt
Makrogazdasági és piaci elemző, a Kriptoworld.hu külsős szerzője
Fókuszom az, hogyan csapódnak le a kamatdöntések, az infláció, az energiaárak és a geopolitika a hétköznapi pénzügyi döntésekben – és végül a kriptopiacon. Nem „árjóslásban” utazom, hanem a háttérfolyamatokban: mit üzennek a hozamok, a dollár, a likviditás és a kockázatvállalási kedv. A célom, hogy a gyors hírek mögött látható legyen a logika: mi változott, mi miért fontos, és mire érdemes figyelni.
📅 Megjelenés: 2026. augusztus 24. • 🕓 Utolsó frissítés: 2026. augusztus 24.
Tájékoztatás: A kriptoworld.hu oldalon található információk és elemzések a szerzők magánvéleményét tükrözik. A jelen oldalon megjelenő írások, cikkek nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII. törvény (Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást.
Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani, melyre a jelen oldal nem vállalkozik és nem is alkalmas. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon befektetési tanácsadóval!
A cikkekben megjelenő esetleges hibákért téves információkból eredendő anyagi károkért a kriptoworld.hu felelősséget nem vállal.