Az európai energia legnagyobb része atomerőművekből származik: a technológia még legalább fél évszázadig marad – állítják a szakértők.

Aktivisták, nonprofit szervezetek, de politikusok is egyre inkább foglalkoznak a globális felmelegedés kérdésével, valamint azzal, mekkora ökológiai lábnyomot hagyunk magunk után.

A környezet legkárósítóbb tényezői egyértelműen az erőművek, amelyek az energia előállítása közben rengeteg felesleges anyagot termelnek. Az emberiség előtt nagy kérdés áll: hogyan állítsunk elő megfelelő mennyiségű energiát a károsanyag-kibocsátás csökkentése mellett?

Nagyban függünk az atommagtól

Az EU már régóta törekszik a negatív emberi tényezők környezetre gyakorolt hatásának csökkentésével. Az ezzel kapcsolatos elképzelései az energiatermelésben is megmutatkoznak.

Az EnAppSys harmadik negyedévről készített jelentéséből kiderül, hogy az atommagból történő energiakinyerés ipara továbbra sem hanyatlik az EU-ban. Épp ellenkezőleg.

Az statisztikák rámutatnak, hogy az elektromos áram legnagyobb hányada, vagyis 28,7%-a atomerőművekből érkezett. Ezt követi a földgázból (20,5) és szénből (14,6%) kinyert energia. A negyedik helyen a vízerőművek állnak, a maguk 14,3 százalékos „részesedésével”.

A korábbi évekből származó jelentésekhez viszonyítva kijelenthetjük, hogy a földgázenergia-termelés növekedést mutat a szénenergiával szemben, az első helyet viszont továbbra is az atom uralja.

Milyenek az atomenergia kilátásai?

A földgáz és a szén közös győzelmétől függetlenül még mindig az atomenergia áll a dobogó legfelső fokán. Az atom vitathatatlan előnye ugyanis, hogy semmilyen károsanyag-kibocsátással nem jár a belőle történő energiakinyerés.

Ezen felül az erőműveknek magas élettartamuk van, az üzemanyagot csak pár havonta kell cserélgetni. Ezen felül a többiekkel összehasonlítva olcsóbb alternatívát kínálnak, és kevesebb hulladékot termelnek (bár ezek likvidálása jóval körülményesebb).

Az atommagnak a jövőt illetően biztató kilátásai vannak, mivel a terület kutatása még jelenleg is folyamatosan zajlik. Ezek elsősorban arra terjednek ki, hogy hogyan lehetne növelni az élettartamukat a már meglévő technológiák és biztonsági rendszerek modernizálása révén.

A Fukusimát követő intézkedések

Az atomerőművek ellenzői elsősorban a biztonság kérdésével érvelnek – főleg azután, hogy a világot hidegzuhanyként érte a hír a japán fukusimai atomerőmű megsérülésével kapcsolatban.

Éppen ezen tény – na meg persze Csernobil – miatt a biztonság kérdése még a szakértők között is nagyon vitatott.

Tény, hogy nem sokkal a fukusimai baleset után az európai jogszabályok is szigorodtak a műszaki elővigyázatossággal kapcsolatban, amelyet minden reaktor elindítása előtt szükséges végrehajtani.

A németek hátrálnak, a franciák nyomulnak

2011-ben a német környezetvédelmi miniszter kijelentette, hogy az országnak 2022-ig az összes atomerőművét be kell zárnia. Amíg a németek ebben a szellemiségben építik a jövőt, más európai országok más irányt választottak.

A franciák igencsak élen járnak az így termelt energia részesedésében – az országban 58 atomreaktor üzemel, és számuk folyamatosan növekszik.

Az országban ezen felül jelenleg 35 európai állam dolgozik közösen a világ legnagyobb fúziós reaktorának építésén.

Céljuk, hogy bebizonyítsák, miszerint a magfúzióból földi léptékben is lehetséges energiát kinyerni, azzal az eljárással, amellyel a Napunk és más csillagok is működnek.

Ha a Nemzetközi Kísérleti Termonukleáris Reaktor (ITER) munkatársai sikerrel járnak, az legalább két Nobel-díjjal érne fel.

Olvastad már? Költségátlagolós vásárlással a BTC hozama idén 49%

Forrás: kryptomagazin.sk

Várjuk hozzászólásaitokat itt lent, illetve a közösségimédia-felületeken. Ne hagyjátok ki a többi hírt, és iratkozzatok fel hírlevelünkre. Ne felejtsétek el nyomon követni oldalunkat a Facebookon .

Legyen szép napotok! 🙂