A stablecoin-törvény nem azért csúszik, mert túl bonyolult, hanem mert túl sok pénz múlik rajta.
Kívülről ez könnyen tűnhet washingtoni adminisztratív papírtologatásnak, de valójában egy nagyon is földhözragadt üzleti harc zajlik arról, hogy a digitális dollár korszakában kié legyen a felhasználó, és legfőbbképpen az általa fizetett hozam.
CLARITY Act: a 2025-ös határidő elmaradt, az áprilisi sem jött össze, most május?
A szenátusi csúszás fontosabb, mint egy sima menetrendi probléma. Thom Tillis szenátor április 20-án közvetlenül Tim Scott szenátusi bankbizottsági elnöknek jelezte, hogy az április vége helyett inkább május legyen az új célpont, mert a banki és kriptós szereplőknek még több idő kell a stablecoin-hozam kérdésében maradt nézeteltérések rendezésére.
A CLARITY Act 2025 júliusában 294-et szavazattal átment a képviselőházban, de a Szenátusban évek óta nem tudnak dönteni róla.
Az időkorlát valódi. Több elemzés szerint, ha a törvény nem jut túl a bizottságon május elején, a 2026-os elfogadás esélye közel nullára esik, mert a 2026-os félidős választások legkésőbb nyár végétől magukra vonják a kongresszusi figyelmet és politikai tőkét.
A Fehér Ház kifejezetten azt tűzte ki célul, hogy a törvényt még ez előtt előtt aláírják.
A helyzet komikuma, hogy miközben a Kongresszus a stablecoinokról vitatkozik, a Strategy STRC papírja már most 11% hozamot fizet.
A töréspont: tétlen egyenleg vs. aktivitáshoz kötött jutalom
A legélesebb konfliktus a stablecoin hozam körül kristályosodott ki.
A március 20-án Tillis és Angela Alsobrooks szenátor által bejelentett elvi megállapodás lényege, hogy a CLARITY Act csak az „aktivitáshoz kötött” stablecoin jutalmakat engedné meg, tehát ha a felhasználó valamilyen pénzügyi műveletet végez, de a bankszámlákon lévő egyenlegre automatikusan fizetett hozamot megtiltaná.
Ez a kompromisszum elvileg megvan, de a banklobbi, élén az Észak-Karolinai Bankszövetséggel, teljes tilalmat követel.
A bankok félelme konkrét és érthető, hiszen ha a stablecoinok vonzó hozamot kínálnak, az betétkiáramlást okozhat, különösen a kisebb regionális bankoknál, amelyek nem akarnak ugyanolyan versenyképes kamatot fizetni, mint egy Coinbase-hátterű stablecoin termék.
Patrick Witt a Fehér Ház részéről február óta következetesen azt kommunikálja, hogy ez a félelem túlzott, és a stablecoinok a külföldi felhasználók dollárvásárlásain keresztül valójában új betétet hozhat az amerikai bankrendszerbe.
Február végén Witt nyíltan mohóságnak minősítette a banklobbi ellenállását.
A nagyobb tét
A vita lényege nem az, hogy hogyan működik a blokklánc. A bankrendszer a betéti modell védelmét emlegeti, mert a stablecoin olyan pénzforma lehet, amely kiviszi az ügyfeleket és a tőkét a klasszikus banki rendszerből.
Magyarul nem a bank fog keresni, hanem más szolgáltató.
Hát igen, elhisszük, hogy ezt nehéz megemészteni. Nem véletlen, hogy a legnagyobb feszültség nem a kódszabványokon vagy definíciókon van, hanem a jutalmazási logikán, vagyis a pénzügyi haszon elosztásán. Márpedig a bankok nagyon-nagyon szeretnék megtartani azt a pénzügyi hasznot.
A csata tehát azon megy, hogy ki birtokolja majd a digitális dollárhoz vezető főkaput, és ki tarthatja meg az ebből származó bevételt és az ügyfeleket.
És amíg ez a kérdés nem dől el, a törvény marad ott, ahol most van: a fontossági lista alján, határidő nélkül.
Olvastad már? Az AI mellett is életben marad a bitcoin-bányászat
Makrogazdasági és piaci elemző, a Kriptoworld.hu külsős szerzője
Fókuszom az, hogyan csapódnak le a kamatdöntések, az infláció, az energiaárak és a geopolitika a hétköznapi pénzügyi döntésekben – és végül a kriptopiacon. Nem „árjóslásban” utazom, hanem a háttérfolyamatokban: mit üzennek a hozamok, a dollár, a likviditás és a kockázatvállalási kedv. A célom, hogy a gyors hírek mögött látható legyen a logika: mi változott, mi miért fontos, és mire érdemes figyelni.
📅 Megjelenés: 2026. április 22. • 🕓 Utolsó frissítés: 2026. április 22.
Tájékoztatás: A kriptoworld.hu oldalon található információk és elemzések a szerzők magánvéleményét tükrözik. A jelen oldalon megjelenő írások, cikkek nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII. törvény (Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást.
Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani, melyre a jelen oldal nem vállalkozik és nem is alkalmas. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon befektetési tanácsadóval!
A cikkekben megjelenő esetleges hibákért téves információkból eredendő anyagi károkért a kriptoworld.hu felelősséget nem vállal.