A tokenizáció legnagyobb ereje lehet, hogy pont az unalmas hatékonyság. A valódi intézményi érdeklődés egyre inkább arról szól, hogy ugyanazt a pénzügyi terméket kevesebb közvetítővel, gyorsabban, rugalmasabban és költség-hatékonyabban lehessen kezelni.
Japán: Mizuho, Nomura, JSCC, és az állampapír, amely sosem alszik
Ezért logikus kezdet az állampapírok tokenizálása. Április 20-án a Japan Exchange Group bejelentette, hogy a Mizuho, a Nomura, a Japan Securities Clearing Corporation és a Digital Asset Holdings közös proof-of-concept kísérletet indított a Canton Networkön japán állampapírokhoz kötött digitális fedezet-menedzsmentre.
A PoC célja az, hogy a JGB-ket a Book-Entry Transfer Act és a Financial Instruments and Exchange Act keretein belül tegyék a valós idejű, 24/7 kereskedést, mindezt a meglévő rendszerekkel integrálva, nem azokat felváltva.
A kísérletet Japán Pénzügyi Felügyeleti Hatósága, az FSA is támogatja, és a Canton Network az a konzorcium, amelyen a DTCC is tokenizálja a Treasury-papírokat, a JPMorgan pedig deposit tokent bocsát ki.
A lényeg, hogy itt nem valami futurisztikus, új eszköz kitalálása zajlik, hanem annak vizsgálata, hogy a már ismert és jogilag rendezett eszközök hogyan válhatnak hatékonyabban mozgatható fedezetté, ráadásul kevesebb papírmunkával, Japánon belül és határokon átnyúlva egyaránt.
A tokenizáció első nagy nyertesei tényleg a legunalmasabb, legnagyobb és legbiztonságosabb eszközök lehetnek.
DTCC: „néha a kockázat hétvégén jelenik meg, amikor a piac zárva van”
A DTCC treasury-fókusza ugyanezt a logikát erősíti meg. Nadine Chakar, a DTCC Digital Assets globális vezetője szerint 2026 következő nagy tokenizációs hulláma az amerikai állampapírokra épühet.
Részben azért, mert javítják a stablecoinok mögötti tartalékminőséget, részben mert onchain sokkal hatékonyabban használhatók fedezetként, részben pedig, és ez a legnyomósabb érv, mert „a kockázat néha hétvégén jelenik meg, amikor a piacok zárva vannak”.
A DTCC már 2025 végén megkapta az SEC no-action letter-jét arra, hogy a nála letétbe helyezett értékpapírokat tokenizálja, és 2026-ra tervezi az első kontrollált, éles kibocsátást a Canton Networkön.
Itt végre nem a „token” szó a fő attrakció, hanem az, hogy a pénzügyi rendszer végre folyamatosabbá és rugalmasabbá válhat, és ez a 24/7-es kockázatkezelés az, amit a hagyományos rendszerek sohasem tudtak megoldani.
Franklin Templeton és Sandy Kaul: „A tokenizáció azt csinálja majd az ETF-ekkel, amit az ETF-ek csináltak a befektetési alapokkal”
A Franklin Templeton–Ondo Finance partnerség a strukturális mélységet mutatja meg.
A cég öt ETF-jét adta át az Ondónak tokenizálásra, és Sandy Kaul, a Franklin Templeton digitális eszközök részlegének vezetője a metaforát is megadta: „két-három éven belül minden értékpapír, ami egy ETF-ben ül, valószínűleg tokenizálva lesz„.
A tokenizált ETF pedig nem egyszerűen egy wrapped token. A befektető vagy tartja a tokent, vagy visszaváltja, és közvetlenül megkapja a mögöttes tokenizált értékpapírokat, a hozam pedig külön fedezetként is felhasználható, és az egész 24/7-ben, valós idejű elszámolással fut.
Kaul szerint a Franklin Templeton digitális eszközökből származó letétjeinek 100%-a nettó új, kriptó-natív ügyfelektől érkezett, vagyis a tokenizált ETF nem falja fel a meglévő bázist, hanem egyszerűen új disztribúciós csatornát nyit.
Fontos tényező, hogy ez a lépés nem egy sima kozmetikai átcsomagolás, hanem a termék alaplogikájának az átírása, ahogyan az ETF-ek annak idején nem csak olcsóbb csomagolást kínáltak a befektetési alapokhoz képest, hanem teljesen átrendezték a pénzügyi termékkínálat szerkezetét.
A tokenizáció nem attól lesz elterjedt, hogy futurisztikusnak hangzik. Attól lesz igazán népszerű, hogy a háttérben egyszerűbbé teszi azt, ahogyan a pénzügyi rendszer elszámol, terjeszt, fedezetet mozgat és termékeket kapcsol össze.
Mindezt éjjel-nappal, papírmentes adminisztrációval, és anélkül, hogy az ügyfél akár egyszer is hallaná azt a szót, hogy „token„.
Olvastad már? A Dogecoin lehet a tokenizáció következő nagy szereplője
Kriptoworld.hu szerkesztője, a Kriptoworld.hu alapítója
LinkedIn | X (Twitter) | Facebook
A Kriptoworld.hu alapítójaként és szerkesztőjeként írásaiban azt vizsgálom, hogyan alakítják át a gazdasági és technológiai változások az emberek döntéseit, biztonságérzetét és jövőképét. Olyan nézőpontból írok, amely a gyors hírek mögötti következményeket és kérdéseket keresi. Hiszek abban, hogy a kriptovilágról nem csak technikailag, hanem emberi nyelven is lehet hitelesen beszélni. Írásaim célja nem tanácsadás, hanem megértés: segíteni eligazodni egy olyan világban, ahol a pénz, a technológia és a bizalom egyszerre változik.
📅 Megjelenés: 2026. április 21. • 🕓 Utolsó frissítés: 2026. április 21.
✉️ Kapcsolat: [email protected]
Tájékoztatás: A kriptoworld.hu oldalon található információk és elemzések a szerzők magánvéleményét tükrözik. A jelen oldalon megjelenő írások, cikkek nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII. törvény (Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást.
Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani, melyre a jelen oldal nem vállalkozik és nem is alkalmas. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon befektetési tanácsadóval!
A cikkekben megjelenő esetleges hibákért téves információkból eredendő anyagi károkért a kriptoworld.hu felelősséget nem vállal.