A Chainlink neve egyre gyakrabban kerül elő, amikor a piac a „következő nagy áttörésről” beszél.
A Grayscale legfrissebb elemzése szerint ez nem véletlen: a cég úgy látja, hogy a LINK hálózat válik azzá a központi infrastruktúrává, amely összeköti a blokkláncokat a hagyományos pénzügyi világgal – és ezzel elindíthatja a tokenizáció következő korszakát.
A jelentésben a vállalat már nem egyszerű oracle-hálózatként hivatkozik a projektre, hanem olyan moduláris middleware-rétegként, amely biztonságosan mozgat adatot, eszközt és logikát blockchainek, banki rendszerek és vállalati szolgáltatások között.
A Grayscale szerint ez az a láncszem, amely nélkül a valódi pénzügyi eszközök digitális átalakulása lassabban vagy egyáltalán nem történne meg.
A tokenizáció ott robban, ahol Chainlink már most jelen van
A világ pénzügyi eszközeinek döntő többsége ma még táblázatokban, privát szervereken és engedélyezett rendszerekben „él”.
Ha ezek az eszközök el akarják érni a blokklánc-technológia gyorsaságát és automatizálhatóságát, tokenizálni kell őket, valós adatkapcsolatokkal és biztonságos hitelesítéssel.
Ez az a pont, ahol a Grayscale szerint a Chainlink dominálni fog.
A cég rámutatott: a projekt már olyan intézményekkel működik együtt, mint az S&P Global, az FTSE Russell, illetve több olyan szereplővel, akik a pénzügyi piacok mély adatstruktúráit szolgálják ki.
A számok sem kicsik: a tokenizált eszközök piaca 2023 eleje óta 5 milliárdról 35,6 milliárd dollár fölé nőtt (RWA.xyz).
Ez csak a kezdet, a Grayscale szerint pedig Chainlink lesz az a réteg, amely a növekedés minden részét összefogja.
A Chainlink nem egy lánchoz kötődik – ez lehet a legerősebb fegyvere
A Grayscale külön hangsúlyozta, hogy a LINK nem egyetlen ökoszisztémára épít: a protokoll több tucat láncon működik, és így olyan befektetési narratívát hoz létre, amely túlmutat az egyes blokkláncok versengésén.
Ebből következik, hogy a token ma már a legnagyobb nem-L1 kriptó a piacon (stablecoinokat nem számítva), és ezzel egy sokkal szélesebb technológiai szférára ad kitettséget.
JPMorgan, Ondo, Chainlink – megérkezett az első valódi crosschain DvP elszámolás
Az egyik legérdekesebb mérföldkő a júniusi pilot volt: a JPMorgan Kinexys, az Ondo Finance és a Chainlink közös kísérlete, amelyben sikeresen végrehajtottak egy crosschain DvP (delivery-versus-payment) tranzakciót engedélyezett banki hálózat és egy nyilvános teszthálózat között.
A rendszer a Chainlink CRE-környezetét használta koordinációs rétegként, és úgy tudta elszámolni:
-
Ondo tokenizált amerikai állampapír-alapját (OUSG),
-
egy banki fiat-fizetéssel, hogy közben egyik eszköz sem hagyta el a saját natív láncát.
Ez az a fajta híd, amely nélkül a valós eszközök blokkláncra vitele csak lassú elméleti lehetőség maradna.
A Chainlink története régóta arról szól, hogy a háttérben épít, miközben a reflektorfény más projekteken van.
A mostani intézményi együttműködések azonban már nem arról árulkodnak, hogy ez a projekt egy a sok közül – sokkal inkább arról, hogy a pénzügyi digitalizáció egyik alaprétege lehet.
A tokenizáció akkora átalakulást hozhat, mint az internet megjelenése a dokumentumkezelésben.
Ha valóban így lesz, az a rendszer, amely összeköti a láncokat és a bankokat, kulcspozícióba kerül. A Grayscale szerint ez a pozíció Chainlinknek áll.
A Chainlink orákulumhálózata ma már több mint 2000 milliárd dollárnyi on-chain értéket szolgál ki különböző láncokon – ez több, mint a legtöbb L1 teljes kapitalizációja.
Olvastad már? A Zcash beleszólhat a Bitcoin politikai támogatásába?
Tájékoztatás: A kriptoworld.hu oldalon található információk és elemzések a szerzők magánvéleményét tükrözik. A jelen oldalon megjelenő írások, cikkek nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII. törvény (Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást.
Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani, melyre a jelen oldal nem vállalkozik és nem is alkalmas. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon befektetési tanácsadóval!
A cikkekben megjelenő esetleges hibákért téves információkból eredendő anyagi károkért a kriptoworld.hu felelősséget nem vállal.
Kriptoworld.hu szerkesztője, a Kriptoworld.hu alapítója
LinkedIn | X (Twitter) | Facebook
A Kriptoworld.hu alapítójaként és szerkesztőjeként írásaiban azt vizsgálom, hogyan alakítják át a gazdasági és technológiai változások az emberek döntéseit, biztonságérzetét és jövőképét. Nem árfolyamokra és napi zajra fókuszálok, hanem arra, hogyan hat a digitális pénz és az új gazdasági gondolkodás a hétköznapi életre. Olyan nézőpontból írok, amely a gyors hírek mögötti következményeket és kérdéseket keresi. Hiszek abban, hogy a kriptovilágról nem csak technikailag, hanem emberi nyelven is lehet hitelesen beszélni.
📅 Megjelenés: 2025. november 23. • 🕓 Utolsó frissítés: 2025. november 23.
✉️ Kapcsolat: [email protected]