Mostanában a kritikák sokszor említik a Bitcoin hálózatának az áramfogyasztását, szinte mindig negatív felhanggal.
Főleg a tavaly óta tapasztalt áremelkedés miatt kap egyre nagyobb figyelmet a bányászathoz felhasznált energia mennyisége.
Ezt sokszor egészen addig cizellálják, hogy mennyi az egyes tranzakciók energiafogyasztása, és ez mit is jelent például a Visa rendszerével összehasonlítva.
A kritikák ellen talán a legjobb érvet viszont maga Satoshi adja, a titokzatos alkotó, aki 2010 óta nem jelentkezett.
Az ő válasza több, mint egy évtized távlatából elevenedett meg újból, akkor írta le a BitcoinTalk fórumán ezt:
„A Bitcoin hálózatán végrehajtható tranzakciók értéke messze meghaladja a felhasznált elektromosság árát. Pont emiatt ha valaki nem bitcoint használ, az pazarol.”
Miért kell a bitcoint bányászni?
A Bitcoin az úgynevezett PoW, azaz proof of work konszenzust használja. Ez annyit tesz, hogy a bányászoknak egy kriptográfiai rejtvényt kell megoldaniuk (meghatározott számnál kell kisebbet tippelni, de véletlenszerű tippeléssel), és akinek előbb sikerül, az generálhatja a következő blokkot, és az kapja a blokkjutalmat.
Hogy versenyben lehessen maradni, a bányászok rá vannak kényszerítve a hardverek folyamatos fejlesztésére, ezzel párhuzamosan pedig az áramfelhasználás is növekszik.
A Bitcoin elindulása előtt már több digitális pénzügyi disztribúciós modellt is kipróbáltak, de egyik megoldás sem járt sikerrel.
Nakamoto világossá tette, hogy a BTC kibocsátásához bizonyítottan el kell használni adott mennyiségű energiát, semmilyen más módon nem lehet decentralizáltan, igazságosan elosztani egy digitális értéket hordozó adatcsomagot.
A fent említett fórumposztban az aranybányászathoz hasonlította a rendszert.
„Az arany bányászata pazarló. De sokkal kevesebbe kerül, mint amennyit a kapott arany csereeszközként ér. A Bitcoin esetében ugyanez a helyzet.”
Az aranybányászat energia-intenzív folyamat, mivel a nemesfém kinyerése a kőzetből rengeteg munkába kerül.
Rengeteg befektetett tőke kell hozzá, és a profitráta viszonylag kicsi. Maga a bányászati iparág viszont nagyon is szabad piac, a munka keményebbik részét végzők nincsenek jobb pozícióban másoknál, és ezért is kicsi az árrés.
Nakamoto szerint pedig ugyanez érvényes a Bitcoinra is. Ráadásul a proof of work alapvető tulajdonsága, hogy közvetítők nélkül is működik.
Ez a megjegyzés arra utal, hogy Satoshi sejthette, idővel számos fejlesztő fog az úgynevezett második rétegű megoldásokon dolgozni, hogy a hálózat sebességét és energiahatékonyságát feljavítsák, a transzparencia megőrzésével.
„Igazság szerint a Bitcoin nem pazarolja az energiát. Nagyon is keményen dolgozik azon, hogy ezt a számítási kapacitást, ezt az energiát a lehető legnagyobb értékké alakítsa át.”
2010-ben Nakamoto sikeresen győzte meg a kritikusokat az energiafogyasztás kérdésében. Mindenesetre lehet, hogy a mostani kritikusok meggyőzése nehezebb feladat lesz.
Olvastad már? A Microsoft Xbox-felhasználókat kérdez a bitcoinos fizetésről
Forrás: decrypt.co
SZERETNÉD MEGKAPNI LEGFRISSEBB HÍREINKET? IRATKOZZ FEL HÍRLEVELÜNKRE!