Ukrajna kriptopiacának szabályozása újabb akadályba ütközött. Az Ukrán Nemzeti Bank szerint a parlament előtt fekvő törvénytervezet jelenlegi formájában a monetáris szuverenitást és a pénzügyi stabilitást is veszélyeztetheti.
A jegybank szerint túl nagy a szabályozási kockázat
Az ukrán parlament pénzügyi, adó- és vámpolitikai bizottsága november 4-én támogatta a 10225-d számú törvényjavaslat második olvasatra bocsátását.
A döntés után azonban az Ukrán Nemzeti Bank nyilvánosan jelezte, hogy nem tudja támogatni a szöveg jelenlegi változatát.
A jegybank nem magát a kriptoszabályozást ellenzi. Korábban részt vett a tervezet kidolgozásában, és elvileg olyan rendszert támogat, amely összhangban áll az Európai Unió MiCA-rendeletével, valamint a Nemzetközi Valutaalap ajánlásaival.
A probléma az, hogy a bank állítása szerint a bizottsági változatot csak november 3-án este kapta meg, így érdemi szakmai egyeztetésre alig maradt idő.
Három pont miatt tiltakozik az NBU
Az első kifogás a külföldön kibocsátott tokenek ukrajnai megjelenésére vonatkozik. A jegybank attól tart, hogy olyan eszközök is bekerülhetnek a piacra, amelyek a gyakorlatban elektronikus pénzként működnek, miközben a kibocsátó országban nem vonatkozik rájuk megfelelő felügyelet.
Az NBU ezért magának követelne jogot arra, hogy kockázat esetén korlátozza ezek használatát.
Másodszor, a bank szerint a szabályok különbséget tehetnek a külföldi és az ukrán eszközök között. Ez szabályozási kiskapukat nyithat, ráadásul a külföldi szolgáltatók könnyebben kerülhetnek piacra, mint a helyi szereplők.
Ennek következményeként olyan piaci szegmensek alakulhatnak ki, amelyek felett az állam csak korlátozott ellenőrzést gyakorol.
A harmadik vitás kérdés a kriptotőzsdék és más platformok engedélyezése. A tervezet a Nemzeti Értékpapír- és Tőzsdefelügyeletre bízná, hány szolgáltató működhet az első öt évben.
Az NBU szerint ez eltér a korábbi kompromisszumtól, amely három, nyílt versenyben kiválasztott szereplővel számolt. A korlátlan mérlegelési jog a jegybank szerint monopolizációhoz és korrupciós kockázatokhoz vezethet.
Adózást és kötelező engedélyezést hozna a törvény
A 10225-d számú javaslat jelentős joghézagot próbál betölteni. Ukrajna még 2022-ben elfogadta a virtuális eszközökről szóló 2074-IX törvényt, az azonban nem lépett hatályba, mert a kapcsolódó adószabályok hiányoztak.
Ezt a helyzetet az parlament nyilvántartásában szereplő új tervezet rendezné.
A jelenlegi szöveg szerint a magánszemélyek virtuális eszközökből származó nyereségét 18 százalékos személyi jövedelemadó és 5 százalékos katonai hozzájárulás terhelné.
A token tokenre történő cseréje nem számítana adóköteles ügyletnek, ami a gyakran kereskedő befektetők számára fontos különbség lehet.
Átmeneti kedvezményként 5 százalékos adókulcs vonatkozna azokra az eszközökre, amelyeket 2027 előtt vásároltak, és ezt a lehetőséget 2028 végéig lehetne igénybe venni.
A tervezet ráadásul egy minimálbér összegéig adómentességet is biztosítana. Ha a parlament a második olvasatban és végszavazáson is elfogadja a jogszabályt, az 2027. július 1-jén léphet hatályba.
Ukrajna nem a szabályozás szükségességéről vitázik
A vita inkább arról szól, melyik állami intézmény mekkora hatáskört kapjon. A Nemzeti Értékpapír- és Tőzsdefelügyelet szerint a virtuális eszközök piaca már működik, ezért a kérdés nem az, hogy létezzen-e, hanem az, milyen helyet foglaljon el az ukrán pénzügyi rendszerben.
A bizottság a tervezetet 20 támogató szavazattal küldte tovább. A végső parlamenti szavazást november végére tervezik, ugyanakkor az NBU ellenállása azt jelzi, hogy a jogszabály elfogadása előtt még komoly intézményi alkukra lehet szükség.
Mit jelenthet ez a befektetőknek?
A tervezet elfogadása kiszámíthatóbb környezetet teremthetne az ukrán kriptoszolgáltatóknak, de a magas adóteher és az engedélyezési rendszer részletei jelentősen befolyásolhatják a piac versenyét.
A jegybank aggályai különösen a stablecoinokhoz hasonló, fizetési funkciót betöltő tokenek esetében fontosak, hiszen ezek közvetlenebbül érinthetik a hrivnya szerepét és a monetáris politika hatékonyságát.
Olvastad már? Arthur Hayes a jegybanki mérlegekhez köti a bitcoin erősödését
Makrogazdasági és piaci elemző, a Kriptoworld.hu külsős szerzője
Fókuszom az, hogyan csapódnak le a kamatdöntések, az infláció, az energiaárak és a geopolitika a hétköznapi pénzügyi döntésekben – és végül a kriptopiacon. Nem „árjóslásban” utazom, hanem a háttérfolyamatokban: mit üzennek a hozamok, a dollár, a likviditás és a kockázatvállalási kedv. A célom, hogy a gyors hírek mögött látható legyen a logika: mi változott, mi miért fontos, és mire érdemes figyelni.
📅 Megjelenés: 2026. november 6. • 🕓 Utolsó frissítés: 2026. november 6.
Tájékoztatás: A kriptoworld.hu oldalon található információk és elemzések a szerzők magánvéleményét tükrözik. A jelen oldalon megjelenő írások, cikkek nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII. törvény (Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást.
Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani, melyre a jelen oldal nem vállalkozik és nem is alkalmas. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon befektetési tanácsadóval!
A cikkekben megjelenő esetleges hibákért téves információkból eredendő anyagi károkért a kriptoworld.hu felelősséget nem vállal.