A Starknet közössége 93,52 százalékkal támogatta, hogy a hálózat megvizsgálja a saját, önálló blokklánccá válást.
A voksolás október 22-én zárult le, 3236 szavazatot és mintegy 489 millió STRK szavazati súlyt hozott. Az ellenzők 4,57 százalékot képviseltek, a tartózkodók 1,91 százalékot.
A StarkWare vezérigazgatója, Eli Ben-Sasson egyértelmű igennek minősítette az eredményt.
Még nem tudni, hogy lesz-e saját blokklánc
Fontos, hogy pontosan mit is jelent a döntés, mert a szavazás kutatást engedélyez, költözést nem indít, maga a váltás külön közösségi voksot igényelne.
A munkát a StarkWare és a Starknet Alapítvány közös munkacsoportja viszi, Ben-Sasson szerint novemberre várható egy tervezet, amit nyilvános egyeztetésre bocsátanak.
Az Alapítvány azt is hozzátette, hogy a STRK marad a hálózat tokenje, újat nem bocsátanak ki, és az Ethereum felőli hidak nyitva maradnak. Önálló blokklánc-idővonal egyelőre nincs.
Az ok, amiért a kérdés egyáltalán felmerült, a határidő. A Starknet szerint a cél az, hogy 2027-re teljesen ellenálló legyen a kvantumszámítógépekkel szemben, két évvel az Ethereum 2029-es célja előtt, és ez elég fontos szempont, ugyanis a Starknet második rétegként az Ethereumra támaszkodik a hídjánál és az adatelérhetőségnél.
Ben-Sasson a kvantum megérkezését két évre teszi, és azzal érvel, hogy az AI gyorsítja a hardver, a hibajavítás és a qubit-hatékony algoritmusok fejlődését.
A mai aláírások túl gyengék
A kvantumálló jelző a gyakorlatban azt jelenti, hogy a hálózat kriptográfiája olyan eljárásokra épül, amelyeket a kvantumszámítógépek sem tudnak majd gyorsan feltörni.
A ma széles körben használt aláírások erre a célra nem alkalmasak, a váltás ezért évekre nyúló fejlesztés.
A tét pedig nem elméleti. A Starknet a L2BEAT besorolása szerint Stage 1-es ZK rollup, amely mintegy 390 millió dollár értékű vagyont biztosít, ebből körülbelül 279 millió az Ethereum-ról érkezett, és egy önálló hálózatban ezek az eszközök a Starknet saját konszenzusára támaszkodnának, ami épp az a kérdés, amit a kutatásnak meg kell válaszolnia.
A folyamat tehát lassú, a kutatás, a tervezet és egy újabb szavazás is sorban áll még, a hálózatnak pedig egyelőre nincs hivatalos idővonala arra, hogy mikor válna önállóvá.
Nem egy szűk csoport döntése
Ami viszont ennél is érdekesebb, az a döntés módja. Egy blokklánc nem egy vezérigazgatói utasításra változtatja meg az alapvető felépítését, hanem a tokenek súlyával kifejezett szavazatok döntenek.
A szavazásban leadott 3236 voks mintegy 489 millió STRK-t képviselt, és a hálózat a saját jövőjéről ezen a módon döntött, és bár ez a fajta szavazás lassú, nyilvános és visszakövethető, cserébe nem lehet egy szűk csoport döntéseként lezárni.
Nyitva marad viszont két kérdés. Az egyik, hogy a 93 százalékos támogatás mögött mekkora valós részvétel állt, a másik pedig az, hogy a kutatás végén egy második szavazás is ilyen egyértelmű lesz-e.
Olvastad már? Miért jelenik meg mindenhol a Cloudflare-ellenőrzés?
Kriptoworld.hu szerkesztője, a Kriptoworld.hu alapítója
LinkedIn | X (Twitter) | Facebook
A Kriptoworld.hu alapítójaként és szerkesztőjeként írásaiban azt vizsgálom, hogyan alakítják át a gazdasági és technológiai változások az emberek döntéseit, biztonságérzetét és jövőképét. Olyan nézőpontból írok, amely a gyors hírek mögötti következményeket és kérdéseket keresi. Hiszek abban, hogy a kriptovilágról nem csak technikailag, hanem emberi nyelven is lehet hitelesen beszélni. Írásaim célja nem tanácsadás, hanem megértés: segíteni eligazodni egy olyan világban, ahol a pénz, a technológia és a bizalom egyszerre változik.
📅 Megjelenés: 2026. október 27. • 🕓 Utolsó frissítés: 2026. október 27.
✉️ Kapcsolat: [email protected]