Az amerikai kriptopiac számára a szabályozási bizonytalanság nem elméleti probléma: egyetlen hatósági kereset napok alatt milliárdokat törölhet el a befektetők vagyonából.
A Ripple most azt szeretné elérni, hogy az Egyesült Államok Értékpapír- és Tőzsdefelügyelete (SEC) véglegesítse új kriptoszabályozási keretét, és közben pontosítsa azokat a részeket, amelyek szerinte újabb jogvitákat indíthatnának el.
A vállalat kommentárlevelet nyújtott be az SEC Regulation Crypto Assets című javaslatához. Ripple alapvetően támogatja az irányt, mert a tervezet a több éve tartó, ügyenként eltérő hatósági megközelítés helyett kiszámíthatóbb szabályokat hozhatna a digitális eszközök piacára.
Az SEC javaslata két új kibocsátási kivételt is tartalmaz: az egyik legfeljebb 5 millió dollár értékű, négyéves időszakra szóló kibocsátást engedne, a másik pedig évente maximum 75 millió dolláros forrásszerzést tenne lehetővé.
A kibocsátóknak meghatározott információkat kellene közzétenniük, miközben továbbra is vonatkoznának rájuk a csalás- és piacmanipuláció-ellenes előírások.
Ripple: nem a token, hanem a befektetési szerződés a lényeg
A Ripple egyik legfontosabb észrevétele szerint a szabályozásnak külön kell választania magát a kriptoeszközt és azt a szerződéses kapcsolatot, amelyen keresztül egy vállalat a tokent a befektetőknek értékesíti.
Ez a megközelítés szorosan kapcsolódik az úgynevezett Howey-teszthez, amelyet az amerikai Legfelsőbb Bíróság 1946-os döntése alakított ki a befektetési szerződések azonosítására.
A Ripple jogi vezetője, Stuart Alderoty korábban úgy fogalmazott, hogy nem egy homályos „decentralizációs tesztnek” kellene eldöntenie egy eszköz jogi státuszát. Sokkal fontosabb, milyen konkrét ígéretet tett a kibocsátó, és mikor szűnik meg ez az ígéret.
A vállalat támogatja a tervezet 400-as szabályát is, amely egy feltételes menedéket biztosítana az úgynevezett Form TR bejelentés révén. A kibocsátó ebben igazolhatná, hogy teljesítette a vásárlóknak tett vállalásait, vagy a projektet végleg felhagyta.
Ripple ugyanakkor vitatja azt az elképzelést, hogy a menedék kizárólag a sikeresen teljesített projektekre vonatkozzon. Érvelése szerint egy elhagyott fejlesztés esetében a vásárlók már nem számíthatnak arra, hogy a kibocsátó a jövőben profitot termel számukra.
Következésképpen a jogi helyzetnek nem kellene automatikusan rosszabbnak lennie pusztán azért, mert a projekt nem valósult meg.
A cég emellett ellenzi a tokenek „vállalat által támogatott” és „hálózati” kategóriákba sorolását.
A Ripple szerint ez a megkülönböztetés könnyen visszahozhatná azt a közvetett ígéretre épülő logikát, amelyet az SEC a 2026 márciusában közzétett értelmezésében már igyekezett elkerülni.
A vállalat egy példával is érzékelteti az álláspontját. Ha egy projekt minden értékesítés 5 százalékát arra fordítja, hogy saját tokenjét visszavásárolja és elégesse, akkor a programkód automatikusan bevétel-visszaosztási mechanizmust hoz létre.
A Ripple szerint ez már önmagában befektetési szerződésre utalhat, függetlenül attól, hogy a token egyébként milyen szerepet tölt be a hálózaton.
Az SEC hatáskörével kapcsolatban Ripple az értékpapírtörvény 28. szakaszára és a tőzsdetörvény 36. szakaszára hivatkozik. Ezek alapján a felügyelet bizonyos értékpapírosztályokat mentesíthet az egyes szabályok alól.
A vállalat szerint a Digital Asset Market Clarity Act szeptember 15-i szenátusi kudarca sem szüntette meg ezt a jogkört.
A Ripple azt is szeretné, ha a végleges szabály egyértelművé tenné: a Form TR benyújtásának elmaradása önmagában nem bizonyítja, hogy egy token befektetési szerződéshez kapcsolódik.
A kötelező bejelentés ugyanis könnyen olyan politikai és jogi lakmuszpapírrá válhatna, amelyet egy későbbi SEC-bizottság visszamenőlegesen is felhasználhat.
Hasonló pontosítást sürget a cég az 500(b) szabály esetében. Ez a rendelkezés bizonyos másodpiaci ügyleteknél megelőzné az állami jog alkalmazását, ám a hatálya alól kimaradnának azok a kereskedők, amelyek nem rendelkeznek meghatározott lejárati idővel.
Ez a gyakorlatban azt eredményezheti, hogy a regisztrált kereskedőknek továbbra is államonként kellene mentességet kérniük.
Az Egyesült Államokban működő kriptoszolgáltatók számára ez éppen azt a bürokratikus terhet tarthatná fenn, amelyet az új szabályozásnak elvileg csökkentenie kellene.
Az XRP ügye megmutatta, mennyibe kerül a bizonytalanság
A Ripple nem véletlenül hivatkozik saját történetére. Amikor az SEC 2020 decemberében beperelte a vállalatot, azt állítva, hogy az XRP maga is értékpapír, a token árfolyama néhány nap alatt körülbelül 70 százalékkal esett.
A Ripple saját beszámolója szerint mintegy 15 milliárd dollárnyi piaci érték semmisült meg, miközben az amerikai ügyfeleket kiszolgáló tőzsdék többsége felfüggesztette vagy megszüntette az XRP kereskedését.
A helyzet 2023. július 13-án fordult meg részben, amikor a New York-i szövetségi bíróság kimondta: az XRP önmagában nem minősül értékpapírnak.
A döntés ugyanakkor nem adott teljes körű felmentést a Ripple-nek, mert az intézményi értékesítéseket a bíróság más jogi megítélés alá helyezte.
A piac ennek ellenére azonnal reagált. A Ripple piaci jelentése szerint a döntést követően több nagy kriptotőzsde, köztük a Coinbase, a Kraken és a Bitstamp ismét elérhetővé tette az XRP-t amerikai ügyfelei számára. A vállalat becslése alapján a token piaci kapitalizációja nagyjából 21 milliárd dollárral nőtt.
Stuart Alderoty később arra hívta fel a figyelmet, hogy a Ripple több mint 150 millió dollárt költött a jogi egyértelműség megszerzésére.
Ez a közép-európai kriptovállalkozások számára is fontos tanulság: egy amerikai piacra lépő projektnek nem csupán technológiai és üzleti kockázatokkal kell számolnia, hanem azzal is, hogy a szabályozó utólag próbálja meghatározni egy token jogi természetét.
A Kongresszus közben nem tudta átvinni a szélesebb piaci keretet létrehozó Clarity Actet. A szenátus 2026. szeptember 15-én 49 igen és 50 nem szavazattal utasította el a továbblépéshez szükséges eljárási indítványt. Ez nem jelenti azt, hogy a törvényjavaslat végleg eltűnt, de az elfogadás esélyét jelentősen csökkentette.
A Ripple által idézett National Cryptocurrency Association-tanulmány szerint, ha 2022 és 2026 októbere között már világosabb szabályok lettek volna érvényben, az Egyesült Államokban 382–1.518-cal több tokenkibocsátás valósulhatott volna meg.
A becslés szerint ez 325 millió és 1117 milliárd dollár közötti többlettőkét eredményezhetett volna, elsősorban olyan projekteknél, amelyek végül külföldön kerestek finanszírozást.
A vita ezért túlmutat az XRP-n. Az SEC javaslata az amerikai digitáliseszköz-piac egyik legfontosabb szabályozási kísérlete lehet, ám a végleges keret részletei döntik el, valódi kapaszkodót ad-e a vállalatoknak, vagy csak újabb jogértelmezési viták előtt nyitja meg az utat.
Magyar és közép-európai piaci szereplők számára az amerikai irány különösen fontos, hiszen az ott kialakuló normák gyakran közvetve a globális tőzsdék, szolgáltatók és befektetők működésére is hatással vannak.
Olvastad már? Az amerikaiak többsége ellenzi a választási fogadásokat
Kriptoworld.hu szerkesztője, a Kriptoworld.hu alapítója
LinkedIn | X (Twitter) | Facebook
A Kriptoworld.hu alapítójaként és szerkesztőjeként írásaiban azt vizsgálom, hogyan alakítják át a gazdasági és technológiai változások az emberek döntéseit, biztonságérzetét és jövőképét. Olyan nézőpontból írok, amely a gyors hírek mögötti következményeket és kérdéseket keresi. Hiszek abban, hogy a kriptovilágról nem csak technikailag, hanem emberi nyelven is lehet hitelesen beszélni. Írásaim célja nem tanácsadás, hanem megértés: segíteni eligazodni egy olyan világban, ahol a pénz, a technológia és a bizalom egyszerre változik.
📅 Megjelenés: 2026. október 22. • 🕓 Utolsó frissítés: 2026. október 22.
✉️ Kapcsolat: [email protected]
Tájékoztatás: A kriptoworld.hu oldalon található információk és elemzések a szerzők magánvéleményét tükrözik. A jelen oldalon megjelenő írások, cikkek nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII. törvény (Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást.
Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani, melyre a jelen oldal nem vállalkozik és nem is alkalmas. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon befektetési tanácsadóval!
A cikkekben megjelenő esetleges hibákért téves információkból eredendő anyagi károkért a kriptoworld.hu felelősséget nem vállal.