Franciaországban hamarosan nemcsak azt kellene igazolniuk a kriptobefektetőknek, hogy adóztak-e a nyereségük után, hanem azt is, mekkora vagyont tartanak saját kezelésű tárcákban.
A francia parlament pénzügyi bizottsága támogatta azt a javaslatot, amely 100.000 euró – nagyjából 112.000 dollár – felett kötelezővé tenné az önállóan kezelt kriptoeszközök bejelentését.
A CF821 számú módosító indítvány azokra a bitcoinokra, etherre és más digitális eszközökre vonatkozna, amelyeket nem kriptotőzsde vagy más engedéllyel rendelkező szolgáltató őriz.
Ide tartoznának például a Ledgerhez, Trezorhoz vagy egy szoftveres tárcához kapcsolódó, magánkulccsal közvetlenül irányított állományok.
A javaslat az önálló tárolás egyik legfontosabb alapelvét érintené: azt, hogy a felhasználó közvetítő nélkül rendelkezik a kriptoeszközei felett.
A tervezet szerint azonban ez a szabadság nem jelentené azt, hogy az állomány láthatatlan maradhat az adóhatóság előtt.
Év végi érték alapján kellene jelenteni
A módosítás Franciaország általános adótörvényébe építené be az új kötelezettséget. A tulajdonosoknak minden évben a december 31-i állapot alapján kellene megállapítaniuk a saját kezelésű kriptoeszközök értékét.
Ha az összeg eléri vagy meghaladja a 100.000 eurót, a tárcát vagy tárcákat be kellene jelenteni.
A francia nemzetgyűlés módosító-adatbázisa alapján a javaslatot Charles de Courson, Jean-Pierre Bataille és Michel Castellani, a LIOT képviselőcsoport politikusai terjesztették elő. A kezdeményezés szerint a bejelentés elmulasztása akár 10.000 eurós bírságot is maga után vonhatna.
A szöveg ugyanakkor több gyakorlati kérdést nyitva hagy. Egyelőre nem teljesen egyértelmű például, hogy a 100.000 eurós küszöböt tárcánként vagy az adott magánszemély teljes önállóan őrzött kriptovagyonára kellene-e alkalmazni.
Az sem mellékes, hogyan számítanák ki az értéket nagy árfolyam-ingadozás mellett, illetve milyen szabály vonatkozna azokra, akik több blockchainen, számos címen osztják meg a vagyonukat.
Adóelkerülés elleni eszköznek szánják
Az indítvány támogatói szerint a bejelentési kötelezettség a kriptovalutákhoz kapcsolódó adóelkerülés visszaszorítását szolgálná.
A képviselők egy parlamenti vizsgálatra hivatkoztak, amely szerint a francia befektetők 2021-ben 3,5 milliárd eurónyi kriptovaluta-nyereséget érhettek el, miközben az adóhatóság felé mindössze 400 millió eurónyi kriptoeszközt jelentettek be.
A számok értelmezése azonban vitát váltott ki. Az Euronews beszámolója szerint a francia számvevőszék arra figyelmeztetett, hogy a 3,5 milliárd eurós adat valójában a realizált nyereségre, nem pedig a teljes kriptovagyonra vonatkozhatott.
Ez azért fontos különbség, mert a két kategória összevetése könnyen félrevezető képet adhat a be nem jelentett eszközök nagyságáról.
Az önálló tárcák nyilvántartása ráadásul biztonsági aggályokat is felvet. A kriptoszektorban évek óta vita zajlik arról, hogy mennyire veszélyes egy központi adatbázisban összegyűjteni a nagyobb digitális vagyonok tulajdonosait.
Franciaországban a kérdés különösen érzékeny, miután az elmúlt időszakban több, kriptovalutákkal összefüggő emberrablás és zsarolási ügy került a hatóságok látókörébe.
A kockázatot a francia hardveres tárcagyártó Ledger társalapítója, David Balland ellen 2025 januárjában elkövetett emberrablás is megmutatta.
A támadók kriptovalutát követeltek, az eset pedig újra ráirányította a figyelmet arra, hogy a nagyobb digitális vagyon láthatósága fizikai biztonsági problémává is válhat.
Ez csak az egyik szigorítás a 2027-es költségvetésben
A saját kezelésű tárcák bejelentése nem elszigetelt kezdeményezés. A francia pénzügyi bizottság több olyan módosítást is támogatott, amely jelentősen átírná a kriptovaluták adózási környezetét 2027-től.
Az egyik javaslat a 800.000 eurót meghaladó kriptovagyonra is kiterjesztené az úgynevezett exit taxet. Ez azt jelentené, hogy a Franciaországból külföldre költöző, nagyobb kriptaportfólióval rendelkező adózók bizonyos esetekben a még nem realizált árfolyamnyereségük után is adókötelezettséggel szembesülnének.
A CF1822-es módosító indítvány ezt a rendszert a részvényeknél már alkalmazott logikához igazítaná.
Egy másik tervezet megszüntetné a kriptoeszközök stablecoinra váltásának jelenlegi adóhalasztását. Ma Franciaországban jellemzően akkor keletkezik adóköteles esemény, amikor a befektető euróra, dollárra vagy más hivatalos pénznemre vált, illetve terméket vagy szolgáltatást vásárol kriptovalutával.
A stablecoinra váltás viszont jelenleg általában nem vált ki azonnali adóztatást.
A francia adószakmai elemzések szerint a csomag más elemei enyhíthetnék is a terheket: felmerült például a kriptovaluta-veszteségek tízéves továbbvitelének lehetősége, valamint bizonyos kis összegű kriptós vásárlások adómentessége.
A parlamenti folyamat még korántsem zárult le
Bár a pénzügyi bizottság elfogadta a tárcabejelentésről szóló módosítást, ez még nem jelenti azt, hogy az új szabály hatályba is lép.
A bizottság később 31–3 arányban elutasította a 2027-es költségvetési törvény bevételi fejezetét. Emiatt a korábban elfogadott kriptós módosításokat a plenáris vita során újra be kell nyújtani.
A képviselők október 13-án kezdik tárgyalni a költségvetés bevételi részét, a szavazás pedig a tervek szerint október 20-án következik. A végleges jogszabály elfogadásához a parlamenti alsóházi vita mellett a szenátusi folyamat és az esetleges egyeztetések is szükségesek.
A francia kriptós szaklapok ezért egyelőre nem kész tényként, hanem egy szélesebb adópolitikai irány részeként kezelik a javaslatot. Ha azonban a 100.000 eurós küszöb és a 10.000 eurós bírság bekerül a végleges törvénybe, Franciaország a saját kezelésű tárcákra vonatkozó egyik legszigorúbb európai jelentési rendszert hozhatja létre.
Ez a magyar befektetők számára is fontos jelzés lehet: az Európai Unióban a kriptoadózás egyre kevésbé csak a tőzsdéken tartott eszközökről, és egyre inkább a teljes digitális vagyon láthatóságáról szól.
Olvastad már? Kína aranyvásárlása új lendületet ad a tartalékoknak
Makrogazdasági és piaci elemző, a Kriptoworld.hu külsős szerzője
Fókuszom az, hogyan csapódnak le a kamatdöntések, az infláció, az energiaárak és a geopolitika a hétköznapi pénzügyi döntésekben – és végül a kriptopiacon. Nem „árjóslásban” utazom, hanem a háttérfolyamatokban: mit üzennek a hozamok, a dollár, a likviditás és a kockázatvállalási kedv. A célom, hogy a gyors hírek mögött látható legyen a logika: mi változott, mi miért fontos, és mire érdemes figyelni.
📅 Megjelenés: 2026. október 13. • 🕓 Utolsó frissítés: 2026. október 13.
Tájékoztatás: A kriptoworld.hu oldalon található információk és elemzések a szerzők magánvéleményét tükrözik. A jelen oldalon megjelenő írások, cikkek nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII. törvény (Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást.
Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani, melyre a jelen oldal nem vállalkozik és nem is alkalmas. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon befektetési tanácsadóval!
A cikkekben megjelenő esetleges hibákért téves információkból eredendő anyagi károkért a kriptoworld.hu felelősséget nem vállal.