A Bitcoin energiaigénye évek óta a kriptovaluta egyik legvitatottabb tulajdonsága. Egy 2022-es tanulmány nyomán több lap is arról írt, hogy a Bitcoin környezeti költsége a marhahústermeléséhez hasonlítható.
A cím figyelemfelkeltő, a kérdés azonban ennél összetettebb: nem mindegy, milyen időszakot vizsgálunk, milyen energiaforrásból működnek a bányászok, és pontosan mit értünk „környezeti kár” alatt.
Mit állít az eredeti kutatás?
A Scientific Reports folyóiratban megjelent tanulmány a 2016 és 2021 közötti időszakot elemezte. A kutatók arra jutottak, hogy a Bitcoin bányászatával létrehozott minden 1 dollárnyi piaci érték átlagosan körülbelül 0,35 dollárnyi globális klímakárt okozott.
Ez az arány a marhahústermeléshez hasonló nagyságrendű volt, miközben a szerzők szerint az aranybányászat mutatója jóval alacsonyabbnak bizonyult.
Fontos azonban, hogy ez nem azt jelenti: egyetlen bitcoin előállítása ugyanannyi szén-dioxidot termel, mint egy kilogramm marhahús.
A kutatás a becsült klímakárt a létrehozott piaci értékhez viszonyította, így az eredmény erősen függött a bitcoin árfolyamától, a szén-dioxid társadalmi költségének becslésétől és az alkalmazott modellektől.
Az energiaforrás legalább olyan fontos, mint a fogyasztás
A frissebb adatok árnyalják a korábbi képet. A Cambridge Centre for Alternative Finance 2025-ös jelentése szerint a Bitcoin-bányászat éves villamosenergia-fogyasztása mintegy 138 TWh, ami a világ energiafelhasználásának körülbelül 0,5 százaléka.
A kutatásban szereplő bányászok energiafelhasználásának 52,4 százaléka fenntartható forrásból származott: ezen belül 42,6 százalék megújuló energia, 9,8 százalék pedig atomenergia volt.
A fosszilis energia szerepe ettől még jelentős. A földgáz 38,2, a szén 8,9 százalékot képviselt a felmérésben. A Cambridge becslése szerint a hálózat éves üvegházhatásúgáz-kibocsátása körülbelül 39,8 millió tonna szén-dioxid-egyenérték.
Miért lehet mégis hasznos a bányászat?
A Bitcoin-bányászok nem kizárólag a hagyományos értelemben vett „zöld” áramot keresik. Gyakran olyan régiókban települnek meg, ahol olcsó, időszakosan felesleges vagy nehezen szállítható energia áll rendelkezésre.
Ilyen lehet a vízerőművek többlettermelése, a hálózati túltermelés, illetve az olajkitermelés során egyébként elégetett földgáz.
Ez Közép-Európában is releváns kérdés lehet, különösen a gyorsan bővülő napenergia-kapacitások miatt. A hálózat szempontjából nem önmagában az számít, hogy egy adatközpont sok áramot használ-e, hanem az is, hogy mikor, milyen forrásból, és mennyire rugalmasan teszi ezt.
A Bitcoin-bányászok bizonyos piacokon akár le is állíthatják a gépeiket, amikor az áram iránti kereslet megugrik.
Nem fekete-fehér vita
A Bitcoin energiaigénye valódi környezeti kihívás, különösen akkor, ha fosszilis erőművek termelésére támaszkodik. Ugyanakkor a 2022-es, marhahússal vont párhuzam nem tekinthető végleges ítéletnek a technológiáról.
A bányászat energiahatékonysága, földrajzi eloszlása és energiaforrás-összetétele folyamatosan változik.
A helyes kérdés ezért nem az, hogy „jó vagy rossz-e” a Bitcoin, hanem az, hogy milyen szabályok, piaci ösztönzők és energiaforrások mellett működik.
Olvastad már? Bitcoin és arany: mit mutatnak a tőkeáramlások?
Tájékoztatás: A kriptoworld.hu oldalon található információk és elemzések a szerzők magánvéleményét tükrözik. A jelen oldalon megjelenő írások, cikkek nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII. törvény (Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást.
Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani, melyre a jelen oldal nem vállalkozik és nem is alkalmas. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon befektetési tanácsadóval!
A cikkekben megjelenő esetleges hibákért téves információkból eredendő anyagi károkért a kriptoworld.hu felelősséget nem vállal.