Van egy dolog, amit a jegybankok eddig minden új technológiával szemben megvédtek. A saját pénzük.
Most viszont az EKB igazgatósági tagja, Isabel Schnabel a Jackson Hole konferencián azt mondta, hogy az eurót közvetlenül blokkláncon kellene kellene kibocsátani, jegybanki pénzként.
Fontos, hogy ez nem a bankszámládon lévő euróról szól, nem a lakossági felhasználókról, hanem arról, amivel a bankok egymás között elszámolnak.
A stablecoinokkal az a baj, hogy fedezet kell mögéjük
Schnabel elismeri, hogy egy stablecoin akár szinte tökéletesen biztonságos is lehet, de a baj szerinte az, hogy egy pánikban nem tud több pénzt előállítani. Egy központi bank viszont igen.
Magyarul mivel a szabályozás miatt a stablecoinok mögött valódi fedezetnek kell állnia, a jegybanknak is rendelkeznie kellene megfelelő fedezettel, ha növelni akarná a pénzkészletet, tehát pénzt nyomtatna.
De a jegybanki pénznyomtatás nem így működik. A jegybank úgy nyomtat pénzt, hogy amikor úgy látják, hogy likviditási hiány lépne fel a gazdaságban, például egy válság vagy sokk miatt, mint például a néhány évvel ezelőtti covid-hisztéria esetén, akkor a számítógépeiket lévő Excel-táblákban átírják a számokat, mondjuk hozzáadnak a teljes készlethez csilliárd eurót, és kiadják a kereskedelmi bankoknak, hogy akkor most mindenki ennyivel több hitelt helyezhet ki.
A jegybank számára ez rettenetesen jó üzlet, mert ehhez nem kell fedezet, és a kereskedelmi bankok számára is jó üzlet, mert fedezet nekik sem kell, viszont a kihelyezett hitelekért beszedik a hitelkamatokat.
Egyedül a lakosságnak nem jó üzlet, mert ebből a pénznyomtatásból jön az infláció (hiszen nem azért nő 5 %-kal a pénzkészlet, mert a gazdaság is növekedett 5%-kal), és ez eredményezi azt, hogy a 400 forintos benzin másfél év alatt 550-600 forint lesz.
Ha a kontinensen a stablecoinok fogják a digitális pénzek területét uralni, akkor a jegybank ezt nem tudja majd megtenni, és szerintük ez baj.
Miért siet az EKB?
A dollár-fedezetű stablecoinok nagyjából 304 milliárd dollárt tesznek ki, míg az eurósok kevesebb, mint 1 milliárdot.
Ha a magánkibocsátású tokenek nyerik az elszámolási versenyt (márpedig most ők állnak nyerésre), akkor Európa dollárban számol majd el, ami a jegybanki kontroll szempontjából komoly kérdés.
A jegybankok amúgy világszerte hasonló aggodalmakat hangoztatnak, tehát ez nem egy európai, különc vélemény, hanem egy szélesebb jegybanki irányvonal. Mindegyik szeretne szabadon pénzt nyomtatni, és annyira azért nem szeretik a kapitalizmust, hogy szívesen versenybe szálljanak a stablecoinokkal és a vállalati szektorral.
Az EKB mindenesetre konkrét lépésekkel is készül, hogy felvegye a ritmust, és a Pontes projekt a következő hónapban élesedik.
A Pontes a TARGET, az euróövezet elszámolási gerincének és a blokklánc-piacoknak az összekötése lenne, ami atomi elszámolást tesz lehetővé jegybanki pénzben, és a tesztfázisban már 64 intézmény összesen 58 felhasználási esetet próbált ki, és közel 1,6 milliárd eurót rendeztek el jegybanki pénzben. Schnabel három utat mérlegelt.
A közvetlen token-kibocsátást, a meglévő rendszerekhez való hidat, vagy a magán-szereplőre bízott tokenizálást, és ő az elsőt támogatja.
Aktív részvétel, és meghatározott szerepkörök
A lépés lényege, hogy a jegybank ne a kívülről figyelje a területet, hanem maga is részt vegyen a tokenizált elszámolásban.
Ha az EKB nem hozza a saját pénzét a blokkláncra, akkor a tokenizált piacokon a magánszektor pénze veszi át a szerepet, ami a jegybanki kontroll elvesztését jelenti.
Schnabel szerint az eurót a blokkláncon is jegybanki pénzként kell tudni használni, hogy a központi bank ne veszítse el az irányítást.
A stablecoinok Schnabel szerint hasznosak lehetnek a magán-tranzakciókban, de a bankközi elszámolásban, ahol a rendszer stabilitása a tét, a jegybanki pénznek kell a prímet vinnie.
Ez a felfogás azt jelenti, hogy a stablecoinok és a jegybanki pénz meglehet egymás mellett, csak más feladatokra kell használni őket.
A következő években kiderül, hogy ez a megosztás hogyan alakul a gyakorlatban, és mennyire tudja az EKB, vagy bármely nemzet központi bankja megőrizni a saját szerepét a tokenizált világban.
Olvastad már? Eddig ismeretlen sérülékenységeket jelentett be a Core Lightning
Kriptopiaci kutató, a Kriptoworld.hu külsős szerzője
Tűz. Kerék. Gőzgép. Bitcoin.
📅 Megjelenés: 2026. szeptember 1. • 🕓 Utolsó frissítés: 2026. augusztus 31.
✉️ Kapcsolat: [email protected]
Tájékoztatás: A kriptoworld.hu oldalon található információk és elemzések a szerzők magánvéleményét tükrözik. A jelen oldalon megjelenő írások, cikkek nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII. törvény (Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást.
Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani, melyre a jelen oldal nem vállalkozik és nem is alkalmas. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon befektetési tanácsadóval!
A cikkekben megjelenő esetleges hibákért téves információkból eredendő anyagi károkért a kriptoworld.hu felelősséget nem vállal.