A stablecoin-hozam körüli vita az elmúlt hetekben teljesen új szintre lépett. Ami eddig bankok és kriptós cégek közötti szabályozási csörte volt, azt most egyre többen nemzetbiztonsági kérdésként kezelik.
Az ok egyszerű: Kína bejelentette, hogy 2026-tól hozamot fizet a digitális jüanra, ezzel aktívan ösztönözve annak használatát.
Erre válaszul az amerikai kriptós szereplők hangja is megemelkedett.
Brian Armstrong, a Coinbase vezérigazgatója szerint az Egyesült Államok nem engedheti meg magának, hogy a dollárhoz kötött stablecoinok versenyhátrányba kerüljenek.
Szerinte a kérdés már nem az, hogy tetszik-e a hozam a bankoknak, hanem az, hogy az amerikai pénzügyi infrastruktúra globálisan versenyképes marad-e.

Bankok vs. kriptó: ki fél valójában a versenytől?
A hagyományos bankszektor hónapok óta próbálja elérni, hogy a stablecoin-hozamot betiltsák.
A Bank Policy Institute érvelése szerint a hozam elvonhatja a betéteket a bankoktól, ami hosszabb távon visszafoghatja a hitelezést, különösen a kisvállalkozások felé.
A kriptós oldal viszont egészen másképp látja a helyzetet. Szerintük a bankok nem a pénzügyi stabilitást féltik, hanem az üzleti modelljüket.
Miközben az amerikai lakossági számlák többsége alig egy százalék alatti kamatot fizet, addig a stablecoin-hozam már most három százalék feletti szinteken mozog.
A Coinbase álláspontja szerint ráadásul a stablecoinok jelenleg nagyobb arányban külföldön terjednek, mint az Egyesült Államokon belül, így nem jelentenek azonnali fenyegetést az amerikai bankrendszerre.
A bankszektor ezzel nem ért egyet, és attól tart, hogy bármilyen szintű elterjedés elindíthat egy lassú, de tartós betételszivárgást.
Kína belépett, a narratíva megváltozott
A vita addig maradt technikai jellegű, amíg Kína meg nem lépte a döntő lépést.
A pekingi bejelentés szerint 2026 januárjától a digitális jüant kezelő kereskedelmi bankok kamatot fizetnek az e-CNY egyenlegekre. Ez gyakorlatilag átalakítja a digitális jüant egyszerű fizetési eszközből értéktárolóvá.
Ekkor vált a kérdés geopolitikává. Jake Chervinsky, a Variant Fund jogi vezetője szerint a stablecoin-hozam elvágása már nem a bankok védelméről szólna, hanem az amerikai dollár globális szerepének gyengítéséről.

Hasonlóan fogalmazott Faryar Shirzad is, aki szerint egy rossz döntés most közvetlen versenyelőnyt adhatna Kínának és más nem amerikai digitális valutáknak.
A számok is ezt támasztják alá
A stablecoin-piac az elmúlt hónapokban látványosan nőtt.
A teljes kínálat már meghaladja a 300 milliárd dollárt, miközben az olyan hozamot kínáló konstrukciók, mint a BlackRockhoz köthető BUIDL vagy a DeFi-fókuszú megoldások, egy év alatt megduplázták az állományukat.
Ez nem spekuláció, hanem egyértelmű piaci igény. A felhasználók nem ideológiai vitát folytatnak, hanem jobb hozamot és gyorsabb pénzmozgást keresnek.
A stablecoin-hozam körüli vita jóval túlmutat azon, hogy „jár-e kamat vagy sem”.
Ez valójában arról szól, hogy ki írja a digitális pénz következő fejezetét.
Ha az Egyesült Államok túl óvatos lesz, nem a bankokat védi meg, hanem teret ad másoknak. A pénz nem vár engedélyre. Mindig oda megy, ahol jobban bánnak vele.
Olvastad már? Ethereum árfolyam-előrejelzés 2026-ra: Elemzők szerint az ETH elérheti a 10 000 dollárt – Mit jelent ez az altcoinoknak?
Kriptoworld.hu szerkesztője, a Kriptoworld.hu alapítója
LinkedIn | X (Twitter) | Facebook
A Kriptoworld.hu alapítójaként és szerkesztőjeként írásaiban azt vizsgálom, hogyan alakítják át a gazdasági és technológiai változások az emberek döntéseit, biztonságérzetét és jövőképét. Nem árfolyamokra és napi zajra fókuszálok, hanem arra, hogyan hat a digitális pénz és az új gazdasági gondolkodás a hétköznapi életre. Olyan nézőpontból írok, amely a gyors hírek mögötti következményeket és kérdéseket keresi. Hiszek abban, hogy a kriptovilágról nem csak technikailag, hanem emberi nyelven is lehet hitelesen beszélni.
📅 Megjelenés: 2025. december 31. • 🕓 Utolsó frissítés: 2025. december 31.
✉️ Kapcsolat: [email protected]
Tájékoztatás: A kriptoworld.hu oldalon található információk és elemzések a szerzők magánvéleményét tükrözik. A jelen oldalon megjelenő írások, cikkek nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII. törvény (Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást.
Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani, melyre a jelen oldal nem vállalkozik és nem is alkalmas. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon befektetési tanácsadóval!
A cikkekben megjelenő esetleges hibákért téves információkból eredendő anyagi károkért a kriptoworld.hu felelősséget nem vállal.
